Szita: biztonságot 2010-ben

– Elemzők a válság 2008-as kirobbanása után azt mondták, hogy idén már bővülhet a gazdaság. Most már nem ilyen optimisták.
– Szerencsére mi nem efféle próféciákra, hanem a szívünkre és a józan eszünkre hallgattunk, amikor szűk másfél éve meghirdettük a kaposvári modellt. Nem azzal foglalkoztunk, hogy mi lesz 2010-ben, hanem azzal, hogy akkor és ott miként segíthetünk a leghatékonyabban. Ma már nem kérdéses, hogy sikerült-e jó megoldást választanunk: tavaly év végéig négyezer-hatszáz munkahely megmentésében, illetve megteremtésében vállalt szerepet a város.

– A pénztárca előbb-utóbb kiürül...
– Kaposváron soha nem fog annyira kiürülni, hogy az önkormányzat ne segítsen a rászorulókon!

– Évről évre százmilliókkal csökken a városnak juttatott állami hozzájárulás összege, ön is mindig erre panaszkodik.
– Nézze, nem az a baj, hogy egyszer elvesznek, ha éppen nehéz helyzetben van az ország. A problémát az jelenti, hogy Kaposváron 2003 óta évente átlagosan félmilliárd forinttal csökkent a feladataink ellátásához szükséges állami hozzájárulás mértéke. Pedig minden ilyen döntés mögött emberek vannak. Erről sajnos Budapesten gyakran megfeledkeznek.
[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Szita Károly: a válságot nem túlélni akarjuk, hanem nyerni általa. Ahelyett hogy elvennénk, adunk inkább
[/caption]
– Egyre inkább elfogadott nézet szerint a jobboldali önkormányzatok a kormányváltásban bíznak, azért ilyen bátrak...
– Mi 2009-ben nem azzal voltunk elfoglalva, hogy a kormány színén töprengjünk, hanem azzal, hogy megmentsük a munkahelyeket, megmentsük a családokat. 2008 őszén két út között választhattunk. Vagy amellett döntünk – amint az állam és sok település is –, hogy nem teszünk semmit, elszenvedjük a válságot annak minden tragikus vonzatával: becsődölt vállalkozásokkal, tömeges munkanélküliséggel, ellehetetlenülő családokkal, bedőlő hitelekkel együtt. Vagy más megoldást választunk. Mi elhatároztuk, hogy a válságot nem túlélni akarjuk, hanem nyerni általa. Vagyis ahelyett, hogy elvennénk, adunk inkább. Ezért vezettük be az öt pontból álló kaposvári modellt, s ajánlottuk jó szívvel a kormánynak is.

A kaposvári önkormányzat Somogyi Hírlapban megjelenő oldala - töltse le PDF-ben!

– A jelek szerint hiába...
– Pedig a tapasztalatok bennünket igazolnak. Kaposvár nem gyengébb, hanem erősebb lett azáltal, hogy nem mentek csődbe a vállalkozások, s hogy segély helyett továbbra is munkabért kapnak az emberek. Nehezen vitatható, hogy egy céget könnyebb megmenteni, mint csőd után újra talpra állítani. Kaposvár adóbevétele a válság első évében annak ellenére is emelkedett, hogy félezer vállalkozásnak elengedtük az iparűzési adót. Többeknek lehetővé tettük a fizetési kötelezettség átütemezését. Létrehoztuk továbbá a munkahelyek megőrzését szolgáló foglalkoztatási alapunkat, s minden eddiginél több embernek – hétszáz főnek – adtunk közcélú munkát.



– De mégis miből futja minderre?
– Ennek részben megvolt a fedezete a költségvetésünkben, hiszen a kaposváriakkal közösen kialakított programunk szerint 2011–12-ben hatalmas beruházásokat hajtottunk volna végre a városban. Úgy döntöttünk viszont, hogy nem várunk évekig, hanem már most megépítjük mindazt, amit későbbre terveztünk. Ezt azért tettük, hogy az építőiparnak megrendelést tudjunk biztosítani, mert ha most nem kezdenénk ebbe bele, két év múlva már nem lenne kinek munkát adni. A fejlesztéseket – a városközpont átalakítását, a fürdő felújítását – pedig az Európai Unió is támogatja.