Közélet

2010.03.05. 07:54

Meddig forog velünk a Föld? Száz évünk sincs a tétlenségre

Pusztuló fenyvesek a Dunántúlon, sivatagosodó Alföld, szárazság mellett özönvízszerű esőzések és felértékelődő ivóvízkincs Somogyban is: ezek a közeljövő éghajlatváltozásának kilátásai a térségünkben.

Balassa Tamás

Az ökológiai anyagkörforgás és energiaáramlás egykor önszabályozó rendszerét mielőbb helyre kell állítani. Körmendi Sándor, a Kaposvári Egyetem természetvédelmi tanszékének vezetője szerint az évszázezredek alatt kialakult ökoszisztémát geológiai időben értelmezve szempillantás, vagyis néhány évtized alatt sikerült kibillenteni az egyensúlyából. Előbb-utóbb elérünk a működőképesség határára, amikor kitehetjük a táblát, Föld: vége. Miután reális esély nincs arra, hogy az exponenciálisan növekvő létszámú emberiség egészét a Marsra költöztessük, marad az „eredeti terv”, a földi lét. A tanszékvezető szerint a környezetvédelemben a felismerés adott, beszédből sincs kevés, tetteknek kell következniük.  



Pusztító erejű földrengés Haitin és Chilében, szökőárriadó a dél-amerikai partoknál, szokatlanul heves, és áradásokat okozó viharok Nyugat-Európában – csak néhány az utóbbi hetek természeti csapásai közül. Magyarországon általában csak a híradásokból értesülünk az egyre szélsőségesebbnek tűnő katasztrófákról, melyek egy része nagy bizonyossággal Földünk éghajlatváltozásával is összefügg. Az okok között az emberi civilizáció terjeszkedése is kimutatható, mert bár az ember csak porszem a természet erejéhez képest, de az emberiség összességében már elég jelentős csapás lett a környezetre nézve.

Az elmúlt évtized volt a Föld legforróbb időszaka az 1880-ban megkezdett földfelszíni hőmérsékletmérések óta. A WMO (Meteorológiai Világszervezet) szerint a 2009-es esztendő benne van a „top 10”-ben. Hazánkban az 1971-2000-es harmincéves periódus átlagát 1,2 fokkal haladja meg az elmúlt év középhőmérséklete. Zsikla Ágota, az OMSZ siófoki obszervatóriumának meteorológusa elmondta: változnak az évszakok. Szárazabb nyarak, heves viharokkal érkező jelentős esőzések, enyhébb és csapadékosabb telek várhatók. Jóllehet a szélvihar és a belvíz már eddig is okozott nagy károkat Somogyban, a Kárpát-medencei klíma békés viszonyokat teremt. Tektonikus lemeztalálkozások híján a nagy földrengések, hegységek híján a nagy földcsuszamlások nem érintenek bennünket. De kihúzhatjuk-e magunkat az éghajlatváltozás szerteágazó környezeti hatásai (a növény- és állatvilág átalakulásától a vízkincs apadásáig), gazdasági és akár migrációs következményei alól. Aligha.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Izzad a Föld a változó éghajlatban
[/caption]

A túlnépesedő Földön egyre szűkebb a biztonságos élettér. A emelkedő hőmérséklet és az olvadó gleccserek miatt magasabb vízszint eddig 18 szigetet nyelt el, és mintegy negyven nemzet veszélyeztetett Alaszkától Pápua Új-Guineáig. A Maldív-szigetek 400 ezer lakosa számára keres új hazát elnökük. Régen tudományos-fantasztikus könyv témái lehettek volna, ma valóságos félelmek.
Kyoto, Bali, Koppenhága klímacsúcsai nem hoztak áttörést, hazánkban a célegyenesben akadt el a klímatörvény, pedig a politika is támogatta minden oldalról. Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány igazgatójaként több döntéstámogató háttéranyagot készített a meghiúsult hazai törvény megalkotásához.
– A törvény felkészítette volna a társadalmat az elkerülhetetlen változásokra, köztük a fosszilis energiaforrások megdrágulására – hangoztatta Gyulai Iván. – Az ipar és a politika azonban a versenyképességet féltette, pedig éppen ebben fogunk csorbát szenvedni a halogatás miatt. A politika a rövidtávú érdekeket támogatta a társadalom érdekei helyett, és még csak azt sem mondhatjuk, hogy hosszú távú érdekei helyett.

Klíma a csúcson

A hőmérséklet egyfokos emelkedése egyelőre nem okoz katasztrófát, de lokálisan szélsőségeket – árvizeket és aszályokat – produkálhat. Megfelelő felkészüléssel mérsékelhetjük a káros hatásokat. (Láng István akadémikus)

Kellemetlen hatásokkal jár az egyre melegedő idő. A vírusok és baktériumok makacsabban támadnak, tovább tartanak a légúti fertőzések. Korai pollentámadás is várható, ez pedig nem szerencsés az érzékeny embereknek. (Nékám Kristóf allergológus)

Hosszú távon Magyarországon is számolni kell a klímaváltozással. Csökkenhet az összes csapadék mennyisége, gyakorisága viszont nő. Csökken a folyók vízhozama, apadni fog a Balaton, többet kell költenünk a lakások hűtésére. (Mika János éghajlatkutató)

Gyulai Iván elmondta: hazánk érzékeny az éghajlat változására. Míg globálisan 0,7 fokos a felmelegedés, addig itthon elérte az 1 fokot. Változik az évszakos csapadékeloszlás is, összességében szárazabb éghajlat várható, több időjárási szélsőséggel. Ennek a nagyobb érzékenységnek egyik oka lehet, hogy átalakítottuk a felszín vegetációját: az eredeti töredéke, 4-8 százaléka maradt meg. Át kellene alakítani a mezőgazdasági termelés szerkezetét, jelentős fenyegetés a talaj pusztulása is. Európában tizenhétszer gyorsabban használjuk el a talajt, mint amilyen ütemben az természetesen megújul.
– Nem lehetünk bizonyosak abban, hogy az üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátás és az éghajlatváltozás között ezer százalékos összefüggés áll fenn – mondta az ökológus. – Annak ellenére, hogy a földfelszín hőmérséklete melegszik, és a gázok koncentrációja folyamatosan növekszik az ipari forradalom óta.

Nostradamus négysorosai állítólag megjósolták a globális felmelegedést, látomásaiban felmelegedő tengerek, hatalmas árhullámok, viharok szerepelnek. De nem kell ahhoz feltétlenül Nostradamusnak lenni, hogy a természettudósok által „megjósolt” következményeket lássuk. A pénzügyi lobbi azonban szemmel láthatóan a ma hasznának él. De mi haszna lesz ebből a jövőnek? 


Nincs már újabb száz évünk a tétlenkedésre


A klímaváltozás hatásairól a Kaposvári Egyetem természetvédelmi tanszékének vezetője elmondta: nem lehet tudni, hogy a jelenlegi anyagfelhasználás mellett meddig tartana, amíg az emberiség felemészti az életterét. Egy fontos tényező ugyanis ehhez a számoláshoz nem ismert: a Föld terhelhetősége. Egy bizonyos, nincs már száz évünk, amíg ölbe tett kézzel ülhetünk.
– Két összetevője van a problémának – mondta Körmendi Sándor. – Fontos az emberiség szükségleteinek kielégítése, hiszen hiába akarunk környezetvédelmet Afrikában, ha ott ma a létfenntartás, az egészséges ivóvízhiány a gond. A másik a korlátozás, normák és határértékek szerint kell visszafogni a környezet használalát. Jogszabályok, szankciók és közgazdasági szabályozás kell, sok pénz a környezetvédelmi iparág és technológiák támogatására. Új szemlélet tehát. Lokálisan, ökológiai régiókban gondolva lehet globális hatással lépni, figyelve persze az ökológiai lábnyomra. Ezt bárki kiszámolhatja. Ahogy azt is: ha egy ember két liter édesvizet iszik naponta, akkor mennyit fogyasztana 7,2 milliárd, ha lenne mindenütt tiszta víz - példálózott a tanszékvezető.

Kellemetlen hatásokkal jár az egyre melegedő idő. A vírusok és baktériumok makacsabban támadnak, tovább tartanak a légúti fertőzések. Korai pollentámadás is várható, ez pedig nem szerencsés az érzékeny embereknek. (Nékám Kristóf allergológus)

Hosszú távon Magyarországon is számolni kell a klímaváltozással. Csökkenhet az összes csapadék mennyisége, gyakorisága viszont nő. Csökken a folyók vízhozama, apadni fog a Balaton, többet kell költenünk a lakások hűtésére. (Mika János éghajlatkutató) Izzad a Föld a változó éghajlatban -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!