Közélet

2010.06.02. 19:12

Ilyen az élet az ország legszegényebb településén - fotók

Mindössze 32 925 forintos egy főre eső átlagjövedelemmel Pálmajor jelenleg Magyarország legszegényebb településének számít.

Vas András

Felcsút volt a legtehetősebb, ezer főnél népesebb magyar település 2009-ben, legalábbis a CID Cég-Info Kft. egy főre jutó jövedelmek alapján készített rangsorában, melyet a lakosság legális, tiszta bevétele alapján állított össze a cég.

Ebből az is kiderül, hogy bár a válság éreztette hatását, az egy esztendővel korábbihoz képest 6 százalékkal nőttek az egy főre eső jövedelmek – természetesen nem mindenütt egyformán.

A legjelentősebb változást éppen a listavezető Felcsúté, mely 2008-hoz képest 335 helyet lépett előre. A második a szintén fejér megyei, egy évvel korábban még hatodik Sukoró, míg a harmadik a 2007-ben első, egy esztendeje második Pest megyei Telki lett. Somogyi település ezúttal nem került a leggazdagabbak közé, pedig tavaly Patca még a tizenharmadik helyen állt a rangsorban.

A leggazdagabb és a legszegényebb települések listája!

A legszegényebbek közé viszont három megyebeli falu is odakerült. Mindössze 32 925 forintos egy főre eső átlagjövedelemmel Pálmajor jelenleg Magyarország legszegényebb településének számít. A kevésé dicsőséges pozíció nem ismeretlen a Nagybajom melletti falu lakóinak, hiszen 2007-ben is a lista legalján tudhatták magukat; igaz, tavaly kikerültek a rangsorzáró tízesből. Egy év alatt azonban 3544 forinttal lett alacsonyabb az átlagjövedelem, mely 1784 forinttal kevesebb, mint az utolsóelőtti borsodi Kiscsécsé.



A tíz legszegényebb közé került Kőkút és Visnye is. Előbbiben ugyan 3141, utóbbiban pedig 3931 forinttal nőtt egy év alatt az egy főre jutó átlagbevétel, ám ez csak arra volt elegendő, hogy helyt cseréljenek a lista ötödik és hatodik helyén. A legszegényebb tízesben egyébként a három somogyi falu mellett hat borsodi és egy szabolcsi található.

Ezek után nem meglepő, hogy a megyék rangsorának utolsó helyén Szabolcs-Szatmár-Bereget, az utolsóelőttin pedig Somogyot találjuk, míg Borsod-Abaúj-Zemplén a tizenhatodik. Hátulról ugyanis Hajdú-Bihar a harmadik, míg a dél-dunántúli régióból Baranya a kilencedik, Tolna pedig a tizedik helyen zárt. A listavezető természetesen Budapest, mögötte Komárom-Esztergom és Fejér következik a sorban, a fővárosban bő másfélszer nagyobb az átlagjövedelem, mint Szabolcsban vagy Somogyban...

A szövetkezettel a jövőkép is sírba szállt

Vigasztalanul ömlik az eső, mintha az időjárás is Magyarország egy főre jutó átlagjövedelem alapján legszegényebb települését, Pálmajort siratná.

Ilyen időben még az is meggondolja, kimenjen-e a szobából, akinek fontos dolga lenne, így nem csoda, hogy vagy negyed óráig csak egy út mentén ázó kutya az egyetlen társunk. Vagy negyedszerre autózunk végig a falun, amikor végre néhányan érdeklődve kiállnak az eresz alá, megnézni, kik is ezek az idegenek.

– Még a közmunkások sem tudnak ilyenkor dolgozni – tárja szét a kezét Orsós Ibolya, miközben megpróbálja megakadályozni, hogy két apró gyermeke térdig gázoljon az út menti sárba. – Még esélytelenebbek, akik növénygyűjtésből élnek.
[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Gazdátlan ház Pálmajorban
[/caption]
Pedig a pálmajoriak többségének igazából utóbbi az egyetlen, évek óta biztos, igaz szerény bevételt jelentő forrása a segély mellett. Kora tavasszal csigázással kezdik – az idén nyolcvan forintért vették át kilóját –, aztán kezdődik a bodzaszezon – a csetéért hatvanat adtak –, majd a „csollányozás”. Utóbbiért fizetik a legtöbbet, egy esztendeje kétszázhúsz forintot adtak a felvásárlók érte, igaz, egy zsák megszedéséhez hajnalban és este is ki kellett menni az erdőbe. S ha nem esik, egy nap alatt meg is szárad az úton, ahová kiterítik.

Orsós Ibolyáéknak is ez az egyik bevételi forrása, a három gyerekkel együtt öten élnek egy háztartásban, a gyessel, szociális támogatással együtt 118 ezer forintból – 23 600 esik egy főre, ezzel a pálmajori átlag alatt maradnak.
[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Munka nincs, idénymunkákból tartják el magukat
[/caption]
– Nem tudom, mi lesz, ha lejár a gyes – bizonytalankodik a fiatalasszony. – Kilenc évvel ezelőttig a kocsmában dolgoztam, de ma már az is haldoklik, végzettség híján pedig normál állást nem kapok sehol.

Ráadásul a helyiek szerint a pálmajoriakat nem szívesen alkalmazzák a kaposvári cégek, ugyanis meglehetősen drága, vagy 18 ezer forint a bérlet nekik. Ahol pedig a dolgozóknak maguknak kell megvenniük, oda a helyiek nem nagyon tudnak menni: ha ketten dolgoznak a családból, az már majdnem negyvenezer forint utazási költséget jelent havonta. Nem csoda, hogy csak négyen-öten ingáznak a megyeszékhelyre – a KVGY-be, a Kométához, a Kaposplasthoz –, a többségnek a szociális és a gyerekek után járó támogatás az egyetlen bevételi forrása.
[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Még a közmunkások sem tudnak ilyenkor dolgozni
[/caption]
– Télen a legrosszabb, akkor idénymunka sincsen – mondja Orsós János. – Meg aztán megszűnt a munkavállalói kiskönyv, amivel el lehetett járni napszámba, most sokkal bonyolultabb minden.

Az ötvenes éveit taposó férfi húsz esztendeje állástalan: csak addig dolgozott, míg meg nem szűnt a termelőszövetkezet. Ott kapott munkát, három általánosával azonban azóta sem tudott elhelyezkedni. Leginkább a gyümölcsszezonban jár el dolgozni, epret szed, később almát, ezzel próbálja valamennyire kipótolni a havi hetvenezer forint állandó bevételre beállított családi kasszát, melyből ketten próbálnak megélni.
<kep116694
Bogdánékhoz viszonyítva még jól is megy soruk, hiszen a háromtagú família negyvennyolcezer forintot tud összehozni havonta.

– Kiegészítésképpen gazdálkodunk – magyarázza Bogdán Vendelné, hogyan is lehet ennyi pénzből kijönni. – Az idénymunkára nehéz építeni, persze megyünk, amikor lehet, de leadásra nevelünk tizenkét malacot és öt lovat. A férjem korábban a temetkezési vállalatnál dolgozott tizennégy évig, de már hét esztendeje nincs munkája, s tudom, nem is lesz már soha. Ahogyan a pálmajoriak többségének sem. Pedig a rendszerváltás előtt nem volt ez szegény falu, a téesz mindenkinek munkát adott. Aztán a munkahelyek eltűntek, csak mi maradtunk...

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!