Balaton ma és holnap: fejlődik, és mégis hanyatlik?

A számok azt tanúsítják: a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet gazdasági értéktermelése 1994-ben még az ország 117 százalékán állt, 2007-ben azonban már 10 százalékpont volt a hátrány. Az üdülőkörzet állandó lakosságának egy főre jutó SZJA-alapja ma már csak az országos átlag 82 százaléka. Suchman Tamás szerint azonban a Balaton-parti települések az elmúlt években látványos fejlődésen mentek keresztül; úgy véli, reneszánszát élte a Balaton.

A fejlődés nemcsak állami, önkormányzati, hanem a magánkezdeményezésekre alapuló beruházásoknak is köszönhető – reagált a kutatási eredményekre a Balaton Fejlesztési Tanács legutóbbi elnöke. A térség megtartotta részesedését a hazai össz idegenforgalomban.

Suchman Tamás hozzátette: nem lehet azonban tagadni, hogy a térség korábbi, hagyományos ipara és jövedelemforrásai – a gazdaság átalakulása, sokszor környezetvédelmi okok miatt – megváltoztak. Eltűntek a nagy kémiai és más termelő üzemek, amelyek egyébként sem a Balaton térségébe valók, de ugyanakkor a helyükbe nem állt semmi.

A számok beszédesek, de a BFT exelnöke szerint nem szabad csak ezeken keresztül vizsgálni a régiót. Adott tehát a kérdés: eljött már a Balaton reneszánsza? Fejlődött vagy sem a térség az elmúlt években?

Csapody Balázs, a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa: – Bárcsak látnám a fejlődést! Sajnos, nem tapasztalni ilyesmit, vagy csak nagyon minimálisat az utóbbi években. A Balaton, a vendéglátás, az idegenforgalom túlélésre játszik, ennek jó példája, hogy négycsillagos szállodák háromcsillagos áron kínálják magukat. Évekig ez nem mehet, mert előbb-utóbb felélik a tartalékokat. Továbbra is hiányoznak az összefogáson alapuló programok. Megtorpant az infrastruktúra-fejlesztés, 2002 óta számottevő szálláshelyet nem adtak át. A bringautak kriminális állapotba kerültek, csak szajkózzák az illetékesek a bringaturizmust, de semmit sem tesznek érte...

Barna Sándor, a siófoki Palace szórakoztató központ tulajdonosa: – Nagyon kellenének az SCD ígért beruházásai, s jó volna, ha más befektetők is hasonló módon meglátnák a pénzt a balatoni régióban. Mert igaz, hogy most válság van, a mélypont közelében vagyunk, de lesz jobb is. Megláthatja mindenki, amint javul az ország gazdasági helyzete, egy csapásra fellendül a balatoni régióé is. Ennek érdekében pedig már most tenni kell a vállalkozóknak, ha úgy tetszik, előre menekülni, mert különben végünk. Egyre jobb és jobb színvonalú szolgáltatásokkal kell várni azt a jelenleg még kevés vendéget, ez a „titok”. S merjük megmutatni a gyönyörű somogyi háttértelepüléseket!

Perjési Sándor, a siófoki Galérius élményfürdő és wellness központ vezetője: – Elvitathatatlan a fejlődés. Egyre jobbak a szolgáltatások, a wellness szállodák elkészülte nagyon sokat jelentett. Olyan fizetőképesebb vendégkört tudtak a régióba csalogatni, amelyik fel tudta váltani a tömegturizmust, ami már soha nem fog visszatérni a Balaton partjára. S ez a területet kell tovább erősíteni. Mi is erre törekszünk, egészségturisztikai központtá tervezzük fejleszteni a fürdőt. Óriási ki nem használt lehetőségeket rejt ez a térségnek, a magyar tenger lehetne Közép-Európa egészségturisztikai központja. A feltételek adottak ehhez, ráadásul az Új Széchenyi Terv is éppen ezt preferálja.

Bezeréti Katalin, Balatonföldvár volt polgármestere: – Évről-évre fejlődött a régió. Amikor még forrás is társult hozzá (ellentétben az idei évvel), nagyon jók voltak a Balaton Fejlesztési Tanács programpályázatai. Strandfelújítást, animátorok alkalmazását és Balaton-kotrást is lehetett belőle finanszírozni. Speciális, Balatonra szabott pályázatokkal lehetett és lehet eredményre jutni a tóparton, ennek érdekében tapasztalataim szerint a dél-dunántúli regionális fejlesztési tanács is hatékony munkát végzett. Vitorlásként is mondom: jó az irány, amerre haladunk, legfeljebb a tempót lehetne valamicskét felgyorsítani, remélhetőleg jó szél is lesz hozzá az elkövetkezendő években...



Horváth Gyula, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója: – Folyamatos a fejlődés, igaz, a forgalmat 2007-2008 után a gazdasági válság némileg csökkentette. Ám a Balaton vonzereje fokozatosan nőtt az elmúlt évtizedben, egyre jobb a kínálat, hiszen számos magánbefektető is pénzt hozott a térségbe, fürdők épültek, strandok újultak meg, szállodák, panziók, éttermek nyíltak. A vízi turizmusban például hatalmas az előrelépés: 1995-96-ban még cukorspárgával lehetett lehúzni a vécét egyes kikötőkben, ma már mindegyik európai színvonalú. Az igaz, hogy a mezőgazdaság és az ipar visszaesésével a gazdaság is visszaesett, mert az idegenforgalom még nem képes az éves foglalkoztatásra.

Irány a Balaton! - a szerző kommentárja

A szállodaépítési láz lecsengett. Az árak nem emelkedtek, különösen az utóbbi években a túlélés a tét számos balatoni vállalkozó számára. Egyre fizetőképesebb a vendégkör, az is nagy öröm, hogy a belföldi turista rátalált a magyar tengerre, még ha javarészt az üdülési csekknek köszönhetően is. De olyan színvonalú szolgáltatásokat vehet már igénybe, amilyenről a 90-es évek közepén csak álmodtak a vendégek és a tóparti szakemberek.

Turizmus a válság ellenére is volt az idei szezonban, igaz, leginkább csak hétvégeken és ha jó volt az idő. A bulituristákból meg idősebb korban akár visszajáró balatoni vendég is lehet. De sajnos az idegenforgalom továbbra sem képes éves foglalkoztatásra.

Lám, a Balaton-part az, ahol mindenkinek igaza van. Csak nézőpont kérdése. Ezért is: irány a Balaton! (fi)

Turizmus a válság ellenére is volt az idei szezonban, igaz, leginkább csak hétvégeken és ha jó volt az idő. A bulituristákból meg idősebb korban akár visszajáró balatoni vendég is lehet. De sajnos az idegenforgalom továbbra sem képes éves foglalkoztatásra.

Lám, a Balaton-part az, ahol mindenkinek igaza van. Csak nézőpont kérdése. Ezért is: irány a Balaton! (fi) -->