Gyakorlólégtér a Balaton fölött, Gripen űzi el a turistát

A Balaton térségében keresztben és hosszában is, valamint Kaposvár fölött is repülnének a gyakorlatozó vadászgépek az új légifolyosó-térkép alapján. Gruber Attila siófoki országgyűlési képviselő éppen kedden egyeztetett ez ügyben a parlamentben Hende Csaba honvédelmi miniszterrel.

– Épeszű ember nem akarhatja, hogy a balatoni üdülőrégió „legújabb látványosságai” a nagy sebességű és hangos vadászgépek legyenek – mondta lapunknak Gruber Attila. – Állítólag zajlik a társadalmi egyeztetése az új légifolyosók kijelölésének, nem tudom elképzelni, milyen ötlet nyomán készült az a térkép, ami a Balatont teljes hosszában kijelölte gyakorlólégtérnek.

A térképtervet elnézve szembeötlő: a főváros térségét látványosan kikerülnék a gyakorlatozó vadászgépek...

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Légifolyosó
[/caption]
A honvédség a pilóták kiképzése érdekében készül a kismagasságú katonai légifolyosók kijelölésére. A gyakran földközelben, akár 1000 kilométeres sebességgel repülő Gripenek és a C17-es szállítógépek felbukkanására hamarosan országszerte számítani lehet. A honvédség tervei szerint ugyanis a vadászbombázók és a teherszállítók kimerészkednek az eddig használt állandó és időszakos katonai légterekből. Már a közeljövőtől kezdve rendszeresen kiképzési feladatokat fognak végrehajtani az alkalmi légifolyosókban, kis magasságban vagy közvetlenül a föld közelében.

A minisztérium szerint elengedhetetlen a szimulált harci körülmények között, az ellenséges légvédelem felderítési magassága alatt, nagy sebességgel végrehajtott feladatok gyakorlása. A katonai repülések ideje alatt tilos lesz az érintett légtérrész egyéb célú használata.
Gruber Attila maga is pilóta, a kiliti repülőtérről felszállva gyakran vitorlázik.



– Repülősként is mondom, hogy az alacsonyan szálló vadászgépek látványa gyönyörű, de a repülőnapokra való – magyarázta Gruber Attila, a siófoki országgyűlési képviselő. – Az már perverzió, ha valaki úgy gondolja, hogy a Balaton-régióba érkező nyaralók is ilyen szívesen vennék a 7-800 kilométerrel elhúzó bombázókat, teherszállítókat. Zavaró lenne a nagy hanghatás, az ide érkező üdülőknek ez fenyegetettség-érzetet okozna, s nem utolsó sorban ellehetetlenítené a könnyű gépes, vitorlázó és sárkányrepülést. Jól emlékszem még, amikor a rendszerváltás előtt az akkor még honvédségi tulajdonú kiliti repülőtérről gyakran szálltak fel szovjet MIG 21-esek. Remegett a föld a talpunk alatt, nyáron meg kellett szakítani a szabadtéri színházi előadásokat, míg a repülők elhúztak.

Gruber Attila szerint keddi egyeztetésükön Hende Csaba honvédelmi miniszter arra tett ígértet: a Balaton térsége nem szerepel majd a végleges légifolyosó-térképen. – Bízom a miniszter adott szavában. Megértem a honvédelem, valamint a kismagasságú repülések gyakorlásának a fontosságát, de az ország érdeke az, ha ezek a repülések nem a Balaton fölött történnek.

Sztranyák József először a hatvanas években repült a kiliti reptérről. Légiirányítóként dolgozott az elmúlt évtizedekben, jelenleg nyugdíjasként a kiliti légirendészeti bázist üzemelteti. – Amikor éppen kezd végre felfejlődni a repülőtér, akkor keresztbe akarnak neki tenni ezzel a légifolyosó-kijelöléssel; megáll az ember esze – háborgott. – Hiszen katonai repüléskor semmi mást nem lehetne csinálni közel, s távol. Arról nem is beszélve: alacsonyan szálló vadászrepülők a Balaton, mint üdülőkörzet fölött? Végiggondolta ezt valaki?

A magyar gripenek:
http://www.hunaf.hu/rovatok/fegyverek/jas39/gripen_1/
http://www.hunaf.hu/rovatok/fegyverek/jas39/gripen_2/

– Szerinten nincs túl sok választásunk, minthogy hozzászokunk majd a korlátozáshoz – reagált kedden megkeresésünkre Pusztai Roland pilóta, a kaposújlaki Aero-Club vezetője. – Legutóbb a nyári nemzetközi légi hadgyakorlat során rendeltek el ilyen szabályokat. Akkor naponta háromszor, két-két órás ciklusra zárták le a környék légterét. Elképzelhető, hogy ez most bármikor bekövetkezhet. Ilyenkor csak a földön hódolhatnak szenvedélyüknek a repülősök.

– Most akkor lőttek a normális hobbirepülésnek a környéken? – teszik föl jó néhányan hitetlenkedve a kérdést. Pusztai nem borulátó, bár azt elismeri: a munkarepüléseket nyilvánvalóan meggátolják majd a térség felett áthúzó Gripenek vagy a C17-es gépek. Így könnyen előfordulhat, hogy a G-légtérben, vagyis a nem ellenőrzött szakaszt ilyenkor nem használhatják majd az utasrepültetéssel foglalkozó vállalkozók és persze lőnek az ejtőernyős ugrásoknak is. A mezőgazdasági gépek, amelyek rendszerint 50 méter alatt szállnak, azok sem emelkedhetnek a magasba. A civilek vezetője azt mondta: ismerve a honvédség anyagi helyzetét évente nagyjából 5-6 gyakorlatra, s ezen kívül még néhány kisebb repülésre lehet számítani a környéken. Ekkor légtérzár vagy légtér korlátozásra kerülhet sor.

– Majd megszokjuk a zajt – villanyozta fel a hír egy korábban Taszáron szolgált katonát. A szakember kérdésünkre azt mondta: a rendszerváltás előtt is gyakran előfordult, hogy főként a SZU 22-esek 200 méternél is alacsonyabban húztak el, ám erre főként a kevésbé lakott dél-somogyi területen kaptak engedélyt. Az egykori repülős szerint vélhetően különféle támadó-védekező, illetve felderítési manővereket hajtanak majd végre a pilóták nagy sebességgel, azt viszont egyenesen badarságnak nevezte, hogy a gépek alacsonyan, hangsebességgel repülnek majd át Kaposvár felett.

Harsányi Miklós

– Szerinten nincs túl sok választásunk, minthogy hozzászokunk majd a korlátozáshoz – reagált kedden megkeresésünkre Pusztai Roland pilóta, a kaposújlaki Aero-Club vezetője. – Legutóbb a nyári nemzetközi légi hadgyakorlat során rendeltek el ilyen szabályokat. Akkor naponta háromszor, két-két órás ciklusra zárták le a környék légterét. Elképzelhető, hogy ez most bármikor bekövetkezhet. Ilyenkor csak a földön hódolhatnak szenvedélyüknek a repülősök.

– Most akkor lőttek a normális hobbirepülésnek a környéken? – teszik föl jó néhányan hitetlenkedve a kérdést. Pusztai nem borulátó, bár azt elismeri: a munkarepüléseket nyilvánvalóan meggátolják majd a térség felett áthúzó Gripenek vagy a C17-es gépek. Így könnyen előfordulhat, hogy a G-légtérben, vagyis a nem ellenőrzött szakaszt ilyenkor nem használhatják majd az utasrepültetéssel foglalkozó vállalkozók és persze lőnek az ejtőernyős ugrásoknak is. A mezőgazdasági gépek, amelyek rendszerint 50 méter alatt szállnak, azok sem emelkedhetnek a magasba. A civilek vezetője azt mondta: ismerve a honvédség anyagi helyzetét évente nagyjából 5-6 gyakorlatra, s ezen kívül még néhány kisebb repülésre lehet számítani a környéken. Ekkor légtérzár vagy légtér korlátozásra kerülhet sor.

– Majd megszokjuk a zajt – villanyozta fel a hír egy korábban Taszáron szolgált katonát. A szakember kérdésünkre azt mondta: a rendszerváltás előtt is gyakran előfordult, hogy főként a SZU 22-esek 200 méternél is alacsonyabban húztak el, ám erre főként a kevésbé lakott dél-somogyi területen kaptak engedélyt. Az egykori repülős szerint vélhetően különféle támadó-védekező, illetve felderítési manővereket hajtanak majd végre a pilóták nagy sebességgel, azt viszont egyenesen badarságnak nevezte, hogy a gépek alacsonyan, hangsebességgel repülnek majd át Kaposvár felett.

Harsányi Miklós Légifolyosó -->