Tanműhely vagy mesterles: a gyakorlat teszi?

Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben jelentette be: megállapodást írnak alá a kereskedelmi kamarával, amely a német típusú, „duális” szakképzési rendszer bevezetését indítja meg. Ez annyit jelent, hogy az elméleti oktatás folyna csak az iskolákban, a gyakorlati képzést cégekhez, gazdálkodó szervezetekhez helyeznék ki.

– Ez csak ott működhet, ahol erős a gazdaság és ahol a piaci szereplők érdekeltek abban, hogy minél több tanulót foglalkoztassanak – magyarázza Szamosi Lóránt. – Számos kis vállalkozás nálunk ezt nem bírná el, egy asztalosmester már csak az adminisztrációs előírásoknak sem tudna eleget tenni. A somogyi TISZK-nek iskolája van Csurgón, Barcson is, ezek halmozottan hátrányos helyzetű térségek és például autószerelőt azért nem tudunk képezni, mert bezártak a szerelőműhelyek. Kőműves-, vagy asztalosmesterhez sem tudunk tanulót kihelyezni, ezért az iskolának magának kell megoldást találni. Erre jók az oktatóműhelyek, egyébként ez a szisztéma kiválóan működik a vendéglátásban; az iskolában is van szakmai gyakorlatuk a diákoknak és az éttermekben is.

A somogyi TISZK égisze alatt is éppen hogy központi oktatóműhelyek kialakítása folyik, az egyik Siófokon a Baross középiskolánál 380 millió forintos uniós pályázati támogatásból. Ide olyan csúcstechnológiát koncentrálnak, amilyen a vállalkozásoknál egyáltalán nem biztos, hogy akad.

– A szakma fortélyainak elsajátításához erre is szükség van, s arra is, hogy miközben a gyakorlati tananyag arányát erősítjük az elmélet rovására, a tanulók belekóstolnak a valódi termelő szférába is. Tehát az arany középutat kellene megtalálnunk – vallja a főigazgató, hozzátéve: míg korábban tizenhét szakoktatójuk volt a Barossban, mára kettő maradt.

A TISZK-ek jövőjéről az a véleménye Szamosi Lórántnak: miközben alig hogy felálltak, egyesek máris megkérdőjelezik a létüket, ám tagadhatatlan előnye például, hogy kiküszöböli a párhuzamos képzéseket, azaz ésszerűsítésre, profiltisztításra ösztönzi az egyes tagintézményeket.

S a TISZK-ek – árulja el a főigazgató – lobbiznak a felnőttképzés átvételéért. – Ma mindenféle bt, kft szinte bármilyen szakmában szervezhet felnőtteknek OKJ-s szakmát adó képzést – így Szamosi. – Összeszámoltuk, Siófok 40 kilométeres körzetében 48 helyen képeznek zömmel kereskedelmi jellegű szakmákat. Tisztelet a kivételnek, ez rombolja a minőségi képzés presztízsét, ráadásul ezeket a cégeket gyakorlatilag senki sem ellenőrzi. Míg ha a TISZK-ek lennének a felnőttképzés egyedüli szervezői, ahol tapasztalat, képzett munkaerő van és kapcsolat a külső képzőhelyekkel, akkor az talán garancia lehetne arra is, hogy a hallgató nem csak papírt, hanem valódi, a piacon hasznosítható tudást is kap.    



Nyugdíjjogosultságot is szerez a diák a gyakorlati képzőhelyen

Nyugdíjjárulékot kell vonni, érvényben van egyelőre még a kötelező nyugdíjpénztári tagság is, ezek a tanulószerződésekre is vonatkoznak – mondta Tóth László siófoki étteremvezető, a somogyi kereskedelmi kamara külsős szakképzési szakértője, aki egységében most is öt tanulót foglalkoztat.

– A minimális ösztöndíj a minimálbér húsz százaléka, de lehet akár ötven is. Hosszú évek óta foglalkoztatok diákokat, s végtére is anyagilag is megéri, mert azzal a pénzzel, amit rájuk költök, csökkenthetem a szakképzési hozzájárulásomat, sőt, mivel én nem csak egy-két tanulót alkalmazok, visszaigénylő vagyok. Igaz, hogy meg kell előlegezni a rájuk szánt pénzt; tanulónként ez évente úgy 400 ezer forint.

Szamosi Lóránt, a somogyi TISZK főigazgatója szerint a balatoni vendéglátás és kereskedelem kivételezett helyzetben van, az iparban azonban már jóval nehezebb gyakorlati képzőhelyet találni. Kiszolgáltatottak a tanulók, ezért is van szükség a tanműhelyekre.