Közélet

2010.12.31. 07:00

Különös szilveszter: gyerekkel esélyünk sincs a bulira?

Szilveszteri házibuli, vidámság, lazítás. Alapesetben nincs is ennél egyszerűbb képlet, kisgyermekkel mindez kicsit más, de nem lehetetlen...

Pál Judit, coach

Addig bulizzatok, amíg megtehetitek, amint gyereketek lesz, nem nagyon ugrálhattok! – tanácsolják gyakran ifjú pároknak a barátok, rokonok, ismerősök. Ha hajlandóak vagyunk némiképp módosítani a „jó buliról” alkotott elképzeléseinket, már 2-3 éves csemetéinkkel is tölthetjük vidáman az év utolsó napját.

Nincs mindenki abban a helyzetben, hogy nagyszülőkre, bébiszitterekre hagyhatja a gyerekeket, amíg ő önfeledten búcsúztatja az óévet egész éjszaka. De ettől még nem biztos, hogy le kell mondai a szilveszteri mulatságról, amíg az utódok maguk is elkéretőznek első házibulijukba; teremtsük meg mi a megfelelő hangulatot, otthon – gyerekekkel együtt.

Játsszuk el

Adjunk magunknak időt és készüljünk fel úgy, mintha valóban bulit tartanánk otthon. Szalagok, lufik, lámpások – nem kell ipari mennyiség, éppen csak jelzésnek, hogy ez a nap más. Díszítsük fel a lakást, vagy a gyerekekkel együtt, vagy, ha kisebbek, meglepetésként, amíg alszanak délután. Válogassunk kedves zenét, készítsünk egy tálcára néhány szendvicset, süteményt vagy rágcsálnivalót, színes poharakat, teát vagy gyümölcslevet, vidám szalvétákat.

Keressünk két öltözet ruhát, amit csinosnak nevezünk ki (akkor is, ha nem az; ma mindenki „csinosba” öltözik), és hagyjuk, hogy a gyerek válassza ki, melyikben akar bulizni. Ha nagyon ügyelünk a részletekre, még azt is eljátszhatjuk, hogy trombitával a kézben becsengetünk magunkhoz, mintha vendégségbe mennénk, és körítünk egy megérkezés-jelenetet a gyerekkel.

A két- háromévesek biztosan nagyon boldogok lesznek, ha azt mondjuk nekik, ezen az estén „bulizunk”, tehát tovább fent maradhatnak. Erre azonban nekünk is fel kell készülnünk. Vannak olyan gyerekek, akik tíz percig sem fogják bírni a szokásos lefekvésidő után, de akadnak köztük jócskán olyanok is, akik még leállíthatatlan energiával pörögnek akkor is, amikor a legtöbb szülő már a szemét sem tudja nyitva tartani. Ha tehát úgy döntünk, ezen az estén bulizunk, tartsuk is magunkat ígéretünkhöz, amíg a gyerek is élvezi a különleges alkalmat.

A kicsikkel persze még azt is megtehetjük, hogy délután 6-ra időzítjük az almaleves, mégis komoly koccintást, előre hozva minden esti ceremóniát, ami után még maradhat kicsit bulizni – így az alkalom is megmarad, és a lefekvéssel sem csúszunk sokat. Vagyis, ügyesen időzítve, még arra is maradhat alkalom, hogy gyerekes és páros szilveszterünk is legyen ugyanazon az estén.

Nagyobbakkal

5-6 éves korban már bevonhatjuk a gyerekeket is a készülődésbe. Délután süthetünk-főzhetünk együtt, miközben beszélgethetünk a szilveszteri hagyományokról; tilalmakról és kötelező rítusokról, babonákról, lencselevesről és malacsültről (bővebben ezekről keretes írásunkban olvashatnak).

A kisiskolás lányok például roppant büszkék, ha ezen a napon fodrászhoz mehetnek, sminkelhetnek, mint a nagyok, még akkor is, ha királylánynak öltözve aztán otthon buliznak, családi körben.

Ezen az estén merészebb szülők azt is megengedhetik, hogy a gyerek döntse el, mit szeretne csinálni. (Ahol több, különböző korú gyerek van, a nagyobbakkal általában meg lehet beszélni, mint közös titkot, hogy először a kicsik kívánságát teljesítjük, és ha azt ki tudja türelemmel várni, elaltatjuk a kicsit, és csak ő maradhat fenn, csak az ő óhaja lesz parancs.)
Esti fennmaradás, mesenézés- és olvasás, társasjátékozás, párnacsata; ilyenkor minden titkos vágy életre kelthető. Ha pedig nem akarunk nagy meglepetésben részesülni  és teljesíthetetlen kívánságok erdejében találni magunkat, ajánljuk fel mi 4-5 választási lehetőséget, amelyek közül a gyerek eldöntheti, melyiket szeretné.

Az idő múlását, évek váltakozását persze nem fogják fel a kicsik, de egészen biztosan sokáig fognak szívesen emlékezni az apával, anyával, testvérekkel, rokonokkal közösen töltött bulira.

Minden olvasónknak jó szórakozást és emlékezetes új esztendőt kívánunk!

Szilveszteri babonák

A Gergely-naptár utolsó napja I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, akit 314-ben választottak a keresztény egyház vezetőjének és 335-ben, éppen december 31-én hunyt el Rómában.

Ezen a napon mindig is nagy zajjal – puska- és ágyúszóval, harangzúgással, ostorpattogtatással, dobveréssel, újabban tűzijátékkal – tartották távol a démonokat, gonosz é sártó szellemeket, űzték el a balszerencsét.

Vannak bizonyos dolgok, amelyeket a hagyományok szerint tilos volt ezen a napon tenni, mint például bármit is kiadni a házból (sem kölcsönbe, sem ajándékba), ugyanis a legfontosabb elv az volt, amilyen az év utolsó napja, olyan lesz az új esztendő is. Ha tehát Szilveszter napján valamit is kiadunk a kezünkből, számíthatunk rá, hogy a következő évben is minden ki fog folyni onnan.

Balszerencsét hoz, ha ezen a napon takarítunk, és ha van még kiteregetett ruhánk, Szilveszter reggelén az is érdemes mielőbb leszedni.



Enni mértékkel együnk – mert a hiedelem szerint ha ilyenkor nem falunk fel minden ételt, az új évre is bőséggel marad majd –, és jól válogassuk meg, mit. Szárnyasokat nem érdemes, mert azok „hátrafelé kaparják a szerencsénket”, de a disznó „előre túr”, azaz szerencsénket is magunk előtt, a jövőben remélhetjük tőle. Halat csak víz melletti településeken érdemes fogyasztani, mert ott „ahány pikkely, annyi pénz” elven gazdagságot hoz, de egyéb (vízmentes) helyeken éppen ellenkezőleg; viszi a pénzt.

Akik nem víz mellett élnek, próbálkozhatnak lencsével, illetve minden apró hüvelyessel; ezek már több mint 5000 éve szimbolizálják a gazdagságot szerte a világon (pénztárcánk érdekében január elsején, az év első étkezéseként fogyasztandó!).

És, kedves almafával rendelkező apukák, elárulunk egy titkot: egy tiroli babona szerint aki Szilveszter éjjelén meztelenül megrázza almafáját, egészen biztosan gondtalan új esztendőre számíthat.

Ezek is érdekelhetik