Közélet

2010.12.07. 07:05

Potyarokkantak az ölünkben, kolonctól súlyos az állami sérv

A hazai munkaképes lakosság 11 százaléka részesül valamilyen rokkantsági juttatásban, ez a fejlett országok közül a legmagasabb arány. Tavaly több mint 600 milliárd forintot fizettek ki számukra, noha a szakemberek szerint a rendszerben rengeteg a potyautas.

Vas András - F. Szarka Ágnes

Két egri orvos szakértőt vett őrizetbe a közelmúltban a rendőrség, miután kiderült, többször is pénzt fogadtak el hamis leszázalékolásért. Az eset kapcsán ismét fellángolt a vita a hazai rokkantnyugdíj-ellátás körül, a szakemberek szerint ugyanis más országokhoz képest kirívóan sokan tartoznak a rendszerhez.

A tavalyi évben 766 ezren részesültek valamilyen rokkantsági ellátásban, közülük több mint négyszázezren még nem töltötték be a nyugdíjkorhatárt, azaz hivatalosan a munkaképes korúak közé tartoznak. Ez a tizenegy százalékos arány a fejlett országokat tömörítő OECD-ben utcahosszal a legmagasabb – egy kutatás szerint nem is fog csökkeni, amíg a megváltozott munkaképességűeknek inkább megéri az ellátásban maradni, mint ismét munkába állni.

Magyarországon a rendszerváltás után ugrott meg a rokkantnyugdíjasok száma, a kilencvenes évek elején a hazai ipar és mezőgazdaság összeomlásával rengetegen próbálták a rendszerbe jutni, hogy elkerüljék a munkanélküliséget. Az ezredforduló óta évről-évre folyamatosan csökken a pozitív határozatok száma, 2009-ben valamivel több mint 22 ezren – másfél évtizede még csaknem triplaennyien örülhettek, ami az összes azévi nyugdíjba vonuló csaknem felét jelentette... – jutottak át a mind komolyabb ellenőrzéseken – a magyar szűrőrendszer igencsak szigorú, a kérvényezők több mint fele elutasító határozatot vehet kézbe, ennél Európában csak a lengyel döntéshozók keményebbek.

Tavaly a legtöbben, több mint másfél ezren Borsodban kerültek a rendszerbe, a második helyen Szabolcs, a harmadikon Bács végzett a rangsorban, míg a legkevesebben, alig ötszázan Nógrádban jutottak pozitív határozathoz. Somogyban 762 próbálkozó ment át a szűrőkön, a régióban ez a legkedvezőbb adat. A korhatár alatti rokkantosítottak számát illetően hátulról a hetedik a megye, az egy főre jutó átlagjárandóságban viszont utolsó előtti, csak Bácsban kapnak kevesebbet az érintettek.

Rokkantsági ellátásban részesülők Magyarországon (ezer fő)

2005

2006

2007

2008

2009

Nyugdíj-korhatár feletti

345

352

356

359

363

Nyugdíj-korhatár alatti

461

453

442

429

403

Összesen

807

804

798

788

766

Nagy gondot jelent a megváltozott munkaképességűek újbóli munkába állítása is – Európában a harmadik legalacsonyabb –, s ennek okaként az unióban egyik legalacsonyabb rehabilitációs keretet jelölik meg a szakértők. Pedig a rokkantosítottak munka világába vezetésével mindenki nyer, hiszen ők többet kereshetnek, az államnak pedig sokkal kevesebbe kerül a rendszer fenntartása. Elemzések szerint idehaza a megváltozott munkaképességűek fele képes lenne munkába állni, ennek ellenére a nyugat-európai nagyjából 35 százalékkal szemben alig tíz százalékuk jelenik meg ismét a munkaerőpiacon. Legalábbis legálisan, ugyanis becslések szerint a rokkantnyugdíjasok harmada valamilyen feketemunkával egészíti ki járandóságát.

Több a rokkant, mint a munkanélküli

A fejlett országokban nagyjából a mindenkori hazai össztermék két százalékát fordítják rokkantsági ellátásra, sőt, a legkomolyabb szociális rendszerrel rendelkező országokban, mint Hollandia, Svédország vagy Norvégia ennek duplája kerül a rendszerbe. Talán ennek is köszönhető, hogy az OECD-n belül ma már tíz százalékkal több a megváltozott munkaképességű, mint a munkanélküli – sokan éppen az állásvesztés elől menekülve százalékoltatták le magukat.



A munkavállaló alkalmasságának megfelelő munkahelyet keresnek

Egy KSH felmérés szerint régiónkban a lakosság tíz százaléka több mint százhétezer ember megváltozott munkaképességű, nyolcvan százalékuk 45 év feletti. Ők tartósan fennálló egészségi problémájuk, betegségük, funkcionális zavaruk miatt nem tudnak olyan életvitelt folytatni, mint az egészséges emberek. A rehabilitációval kapcsolatos célok megvalósulása érdekében megváltozott a hozzájuk kapcsolódó ellátások rendszere.

– A rehabilitálhatóság nálunk  komplex módon jelentkezik – mondta Szellő János a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ osztályvezetője, – ebbe beletartozik az orvosi, a lelki, a szociális és a foglalkoztatási rehabilitáció. Csak így lehet őket visszavezetni a munkaerő-piacra. Akiknek az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) javasolja a foglalkoztatását, azokkal kell nekünk foglalkozni. Legyenek akár pszichiátriai betegek vagy más módon megváltozott munkaképességűek. Mindent meg kell tennünk, hogy legyen sikerélményük, illetve, hogy valamilyen formában megtalálják a számításukat. A velük való foglalkozás sokkal több időt igényel, mint az egészséges álláskeresőknél.

A rokkantsági és baleseti rokkantsági statisztika megoszlása 2009-ben

Besorolás

Létszám (ezer fő)

Összes kifizetett juttatás (milliárd Ft)

Átlagjuttatás (Ft/fő)

Nyugdíj-korhatár feletti III. csoport

318

247,7

71 961

Nyugdíj-korhatár feletti I-II. csoport

45

43,1

80 097

Nyugdíj-korhatár alatti III. csoport

333 258,2

65 547

 

Nyugdíj-korhatár alatti I-II. csoport

69

56

67 339

Összesen

766

632

68 791

A pszichiátriai betegeket  különböző tréningeken segítik, hogy alkalmasak legyenek a munkába állásra: lehet ez önismeretei, csoportterápiás vagy akár szocio-dráma csoport.
– Nagyon sok elemet becsempészünk ebbe a munkába, annak érdekében, hogy munkára kész embereket kapjunk. Ez a leghosszabb időszak. A tapasztalataink szerint ők teljesen motiválatlanok, elfordulnak a világtól. Nem járnak közösségbe, elbújnak, félnek az újdonságoktól. A betegségükből eredő labilitás miatt a kirekesztettséggel is meg kell küzdeniük. Egy munkáltató nem szívesen alkalmaz ilyen munkaerőt. Azt azért figyelembe kell venni, hogy a válság után kezd a gazdaság lábra állni. Egy megváltozott munkaképességű ember nem azonos feltételekkel tud visszakerülni a munkaerő-piacra, mint egy egészséges. Sőt eleve hátránnyal indulnak bizonyos területen élők. Mert nincs verseny és nincs munkaerő-piac Barcs, Kadarkút, Nagybajom környékén. A megváltozott munkaképességű embereknél azt keressük, hogy mire alkalmas. 

Kutatások sora igazolja, hogy a megváltozott munkaképességű emberek egyéni szükségletüknek megfelelő felkészítés után, a megfelelő munkahelyen jó munkaerővé válnak - folytatta Szellő János.  De nagyon nehéz találni megfelelő munkahelyet, főként ha az inaktivitás időszaka meghaladta a két évet és ezek az emberek beálltak egy életritmusra. A foglalkoztatási rehabilitáció komplexitásából adódóan összetett feladat. Sok résztvevő munkáját kell összehangolni. Ezt a koordinációs munkát azonban nehezítik a jogszabályok, az eljárások bonyolultsága és harmonizálatlansága. Még mindig hiányzik egy olyan speciális szolgáltatást nyújtó szolgálat, ami az egyes ügyfelek problémáit hivatott megoldani.  Minderre azért lenne szükség, hogy a munkáltató valóban foglalkoztatható munkaerőt kapjon.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!