Kilátástalan állástalanság, uniós sereghajtók lettünk

A rendelkezésre álló legutolsó adatok szerint: 25 119 a regisztrált álláskeresők száma Somogyban. Ez november végi adat és 3,3 százalékkal több, mint októberben volt. Ugyan tavaly többen voltak munka nélkül ugyanebben az időszakban, a helyzet mégsem rózsás: az álláskeresők Somogy gazdaságilag aktív népességének a 18,3 százalékát teszik ki, köztük egy kicsit több a férfi (51,4 százalék).

Magyarország az év első fél évében a legutolsó helyre került az unióban alacsony foglalkoztatottsági rátájával – derült ki. De amíg a diplomások és az érettségizettek foglalkoztatottsága hazánkban nagyjából megegyezik az uniós átlaggal, addig az érettségivel nem rendelkezők foglalkoztatottsága kirívóan alacsony. Szakemberek szerint ez olyan orvoslásra vár, amit már az óvodáztatással el kéne kezdeni.

Tarrné Törzsök Piroska, a Somogy Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ megbízott igazgatója megerősítette: az elhelyezkedési esélyek szempontjából biztatóbb helyzetben vannak a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, ezért Somogyban rossz a helyzet: a legfeljebb általános iskolát végzettek száma a nyilvántartottak 44,7 százaléka. 31 százaléknak szakmunkás-bizonyítványa van, 20,9 százaléknak középiskolai érettségije, a diplomások aránya 3,4 százalék. Októberhez képest egyébként csak a diplomás álláskeresők száma apadt.

– A megyei munkaügyi körzeteket tekintve a regisztrált álláskeresők száma az előző havi adatokhoz képest csupán a csurgói és a tabi térségekben mérséklődött – mondta Tarrné Törzsök Piroska. Máshol emelkedett, legnagyobb mértékben a balatonboglári körzetben (11,8 százalékos). Az előző év azonos időszakához viszonyítva valamennyi somogyi kirendeltségen csökkent az álláskeresők száma: a legkevésbé (3 százalékkal) a kaposvári térségben, míg a csurgói körzetben 14,8 százalékos apadás következett be.

Megtudtuk: az álláskeresők átlagos megyei aránya mögött markáns területi különbségek húzódnak meg: míg a legkedvezőbb helyzetű siófoki körzetben 13,3 százalékos volt a mutató értéke, addig a barcsi és a csurgói térségekben közel 25 százalékot tett ki, de a tabi és a nagyatádi körzetben is elérte, illetve meghaladta a 20 százalékot.

A 2010. októberi és novemberi zárónap között 478 főre vonatkozó munkaerőigényt jelentettek be összesen a kirendeltségeken, ez harmadával elmaradt az egy hónappal korábbitól, ám a 2009-es év azonos időszakához képest másfélszer több. Az új állásajánlatok közül 316-hoz kapcsolódott támogatási igény, míg az elsődleges munkaerőpiacon, támogatás nélkül 162 új állás volt betölthető, ebből 11 esetben külföldiek foglalkoztatását tervezték. November végén 353 betöltetlen álláshely szerepelt a nyilvántartásban.


Miből élnek?

A regisztrációban lévő ügyfelek 35,8 százaléka (8986 fő) sem a munkaügyi központtól, sem az önkormányzattól nem kapott rendszeres ellátást novemberben. A tartósan, legalább egy éve folyamatosan a nyilvántartásban lévő álláskeresők tábora 8930 főt számlált, ez a 2010. októberinél 60 fővel, 0,7 százalékkal több volt, az előző év azonos időszakát pedig 27 fővel, 0,3 százalékkal haladta meg. A regisztráltak állományán belüli arányuk 35,6 százalék.

Kevesebb a pályakezdő

A nyilvántartásban szereplő álláskeresők között 2319-en voltak a pályakezdők, ez októberhez képest 1,9 százalékos csökkenés, előző év azonos időszakához képest 108 fős (4,4 százalékos) létszámcsökkenés. Iskolai végzettség szerinti összetételüket tekintve 42,3 százalékuk (981 fő) legfeljebb az általános iskola 8 osztályát járta ki. 17,7 százalékos volt a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők hányada (409 fő), míg a középiskolai érettségivel elhelyezkedni szándékozók 34,3 százalékos, a diplomások pedig 5,7 százalékos arányt tettek ki az összlétszámon belül (előbbiek 796-an, utóbbiak 133-an voltak).

Közmunka: falun sem csak árkot ásnak

Akár hólapátot is ragadhatna, ha leszakadna az ég, és beállhatna a hóhányók közé, mert jelen pillanatban nincsen közmunkása, csak néhány két hétre szerződtetett embere a kőröshegyi polgármesternek. Marczali Tamás már korábban is jelezte aggályait az Út a munkába program helyébe lépő új közfoglalkoztatási rendszerrel kapcsolatosan és most amondó: félelmei beigazolódtak.

– A korábbi közmunkások szerződése december 31-én lejárt, akkor el is köszöntem tőlük azzal, hogy remélem, valamennyiükkel találkozom januárban – így a kőröshegyi polgármester. – Ez azonban a jelek szerint hiú ábránd. Egyrészt előbb pályáznunk kell a munkaügyi központhoz, az bírálja majd el, hány közmunkás közvetítésére vagyunk jogosultak. Annyit már tudunk: 6-8 órás közmunkás egyetlen egy dolgozhat majd a faluban. Tavaly tíz ilyet foglalkoztattunk, hiszen a közintézmények takarítását és az óvodai konyhai feladatokat is így oldottuk meg. Négy órás dolgozóra külön pályázunk, abból nem tudjuk, hányat kapunk, de azokat nem lehet tartósan foglalkoztatni, így a takarítást és a konyhai munkát sem lehet rábízni olyanra, aki csak két hónapra szerződik. Erre senki sem gondolt a szép új rendszer kiagyalói közül; alighanem Pestről úgy látják, falun csak árkot kell ásni.



Kőröshegyen a pályázat elbírálásáig, egyelőre két hétre munkaszerződést kötöttek néhány korábbi közmunkással, hogy legyen azért, aki ellátja a feladatokat és ha kell, ne a polgármester lapátolja a havat.

– Azt is meg kell jelölni, kiket akarunk foglalkoztatni, mert csak olyanok lehetnek, akik rendelkezésre állási támogatást kapnak – folytatja Marczali Tamás. – Csakhogy Kőröshegyen ezek főként nők, az ő kezükbe adjuk a fűkaszát, az egyéb munkagépeket? Nem elég, hogy a 95 százalékos központi támogatást lecsökkentették 70-re, előre eldöntötték azt is, kinek hány 6-8 órás státusz jár, így nem sok értelme van a pályázatosdinak. Azokat a feladatokat, amit eddig a 6-8 órás közmunkások láttak el, valószínűleg meg kell oldanunk úgy, hogy a munka törvénykönyve szerinti foglalkoztatási viszonyt létesítünk takarítókkal, konyhai dolgozókkal, ebédszállítókkal. Ez azonban súlyos anyagi terheket ró az önkormányzatra és nem csak a kőröshegyire.