Közélet

2011.01.31. 07:00

Közösen nem megy? Drága a tanulópénz az iskolatársulásban

Ki, ki helyett fizeti a hozzájárulást? A vita végén kilépett a gesztor a társulásból, csak azt nem tudni, mi lesz az iskolával.

SH összeéllítás

Kilép az iskolafenntartó társulásból Kaposmérő, a gesztor település. Erről írtak alá szándéknyilatkozatot a képviselő-testület tagjai. Két évvel ezelőtt hozta létre 11 önkormányzat a Kaposmenti Közoktatási Társulást. Mivel az állami normatíva nem fedezte a kiadásokat, a fenntartóknak kellett a hiányzó összeget pótolni. Kaposmérőben úgy érezték, a többiek helyett fizetnek.

– Nem működött megfelelően a társulás – tudtuk meg Prukner Gábor polgármestertől. – Az önkormányzatok egy része nem tudta finanszírozni a ráeső részt és ezt a gesztor település fizette ki helyettük. Esetenként 23 millió forintot kellett a működéshez biztosítanunk. Ezért jutott arra az elhatározásra a testület, hogy kilépünk a társulásból és önállóan működtetjük tovább az iskolánkat. Ezzel az önkormányzat működése stabilabb lesz és nem kell olyan dolgokkal foglalkoznunk, amit egyébként nem tudunk megoldani. Az iskolában biztosan lesz változás, hiszen új vezetőket kell választani, akiknek céljai eltérőek lehetnek a jelenlegi szakember elképzeléseitől.

– Nem az egyedül üdvözítő megoldás a kilépés – mondta Vörös Ottó Gábor az intézmény vezetője. – Más mód is lehetne arra, hogy plusz normatívákhoz jussunk. A két évvel ezelőtt létre jött integráció a társközségeknek, a társult intézményeknek is többlet normatívát jelentett. Ha ez a szervezeti struktúra maradna az eredeti formájában, akkor a kistérségi fenntartásba adással további plusz normatívához lehetne jutni. Tavaly erről számítások is készültek: az idei tanévre az integrációs intézménynek 23 millió forint többletet jelentett volna.

– Mint intézményvezető úgy látom, hogy ezt az intézményt kell bevinni a kistérségi társulásba, ez 25 millió forint pluszforrást biztosítana – tette hozzá. – A képviselő testület okként azt jelölte meg, hogy a társult 11 önkormányzat között volt olyan, amelyik a saját tagintézményét nem finanszírozta és ezt Kaposmérőnek kellett kifizetni. Álláspontom szerint túlzás, hogy a hiányt Kaposmérő fizette ki. 507 millió forint volt az intézmény költségvetési előirányzata, ezzel szemben 490 millió forint átadott pénzzel gazdálkodhattunk. A hiányzó 17 milliót senkitől nem kaptuk meg. A zárszámadás után lehet tiszta vizet önteni a pohárba, hiszen az államkincstár akkor közli, hogy összesen mennyi normatívát adott. Ekkor derül ki, hogy ehhez mennyit tettek hozzá az önkormányzatok és mennyi hiányzik.
[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Kilép az iskolafenntartó társulásból Kaposmérő
[/caption]
Somogysárdon azt tervezik, hogy egy alapítvány veszi át az iskolát, amelyet ma a hetesi önkormányzattal fenntartói társulásban működtet a település. Fentős Zoltán sárdi polgármester az ügy hátteréről szólva elmondta: az iskola jelentős pénzügyi terhet ró a településre, ez hosszú távon nem finanszírozható. Elképzelések szerint a Kolping Alapítvány működtetné tovább, s így a község jókora összeget takaríthatna meg. Az 1-6 osztályos intézmény sorsáról már megkezdődtek a tárgyalások, márciusban születhet döntés.

– Hosszú évek óta működik a rendszer, bár tény, hogy olykor előfordult némi finanszírozási gond – utalt a közelmúlt fizetési késedelmeire Kisfalusi András mernyei polgármester.

A nyolc osztályos mernyei iskolába 250 helyi és környékbeli településen élő gyermek jár. Az állami normatíván felül – évente, tanulónként – közel 100 ezer forintot fizetnek az önkormányzatok. A mernyein kívül a somodori, a szentgáloskéri, a somogyaszalói, a somogygeszti, a polányi és az ecsenyi hivatal utalja a pénzt, de volt már arra példa, hogy a vállalt határidő után 2-3 hónappal később érkezett meg az összeg. A mernyei iskola amúgy egy nagyobb szervezetnek, a somogyjádi integrált oktatási hálózatnak is tagja. A tavaly nyáron alakult rendszer 18 intézményt fog össze. A szakmai programokon kívül a fejlesztések miatt lényeges az együttműködés. Kisfalusi András reméli, hogy minél több felsőmocsoládi gyerek jár majd hozzájuk, ekkor automatikusan emelkedne az állami normatíva...

Pogányvölgyi modell a pozitív példa

Pogányvölgyi modell – így szerepel a „Jelentés a közoktatásról” nevelésügyi modelljei között a lengyeltóti térség integrált oktatása, mely nemcsak megyeszerte pozitív példa, hanem számos országos szakmai publikációban említik mintaként. A tíz települést felölelő, Lengyeltóti központú kistérségben az összes (!) iskola, óvoda egy intézménybe integrálva működik – jól. Kilenc óvodát, hat iskolát, egy művészeti iskolát és egy szakszolgálatot ölel fel a társulás, melyhez így ezerháromszáz gyermek tartozik.

A krónikus pénzhiány - forráspótlásra van szükség

Iskolafenntartó társulásból kilépni szándékozó települések, parázs viták, anyagi gondok – ismert problémák, amelynek legfőbb oka a pénzhiány. Szigeti Marianna, a Pedagógusok Szövetségének (PSZ) megyei titkára szerint nyomasztó nehézség, hogy az állami normatíva a kiadások nagyjából 55-65 százalékát fedezik, amit a szűkös költségvetésből gazdálkodó önkormányzatok kénytelen-kelletlen kiegészítenek Korántsem új keletű gondról van szó. Úgy látja: ha az anyagi természetű problémákat nem orvosolják, akkor könnyen elképzelhető, hogy újabb települések hoznak majd a kaposmérőihez hasonló döntést. Pedig a nehézségekre létezhet megoldás.



– Pénz, pénz, pénz – utalt az első számú feltételre.  Ebben pedig nyilvánvaló az állam szerepvállalása, ám ahol nem látnak reményt a megoldásra, ott gyors döntést keresnek. Egyes településeken az alapítványi működtetés előnyeit meggyőzőnek tartják, csakhogy – fejtette ki –, ennek is lehetnek hátulütői.

– Mi van, ha a nyári szünet alatt egy, másfél hónapig nem kapnak fizetést a pedagógusok? – tette föl a kérdést. – Ez csak egy dolog, s más érveket is szóba lehet hozni az ügy kapcsán. Az önkormányzat számára lehet, hogy rövidtávon jó döntés az iskola átadása, mivel a megmaradó pénzt más célokra fordíthatják. Ne feledjük: az adott problémát komplexen célszerű kezelni.

Lellén is rezgett a léc

Rezgett a léc a közelmúltban Balatonlelle és Karád iskolafenntartói társulása alatt, ám most úgy tűnik: mégis együtt képzelik a jövőt. Karád általános iskolája 2008 óta lellei tagintézmény.
Decemberben beszámoltunk róla, hogy a lellei testület Karád tartozásait megelégelve kimondta: a társulás megszüntetését kezdeményezi, ezért együttes ülést hívtak össze. A közös egyeztetés végén aztán fordult a kocka: úgy döntöttek, mégis együtt maradnak.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!