Közélet

2011.01.13. 07:26

Újranyitni a bezárt kisiskolákat? Diák nélkül nem lesz tanév

Egyelőre nem tolonganak az önkormányzatok a bezárt kisiskolák újranyitásáért. Az oktatási kormányzat ugyan még nem is írta ki az ezirányú pályázatot, ám az érintett településvezetők nagy része nem látja reálisnak a korábban bezárt intézmények újraindítását.

Vas András

Az előző kormánypénzügyi eszközökkel terelte az önkormányzatokat saját iskolapolitikai elképzelései felé: a kistelepülési iskolák működtetését a többcélú kistérségi társulások keretén belül képzelték el. A 2009-es tanév kezdetére egyes források szerint országosan 504 intézmény zárta be kapuit, emellett több mint 1500 veszítette el önállóságát, a működött tovább valamelyik nagyobb iskola tagintézményeként. Gloviczki Zoltán, közoktatási helyettes államtitkár szerint az adat erősen túlzó: adataik szerint 167 iskola szűnt meg, s nagyjából százat lehetne újraindítani közülük.



Az új kormány választási ígéretei között szerepelt a falusi kisiskolák újraindítása, az oktatási államtitkárság szerint minimum nyolc diák kellene, hogy egy település ismét megnyithassa az iskoláját –, ám a jövő évi költségvetésben csak 300 millió forint jut erre a célra, ami a szakemberek szerint maximum tucatnyi intézmény beindítására elegendő.
– A kormányzat nem beindítani akarja a bezárt iskolákat, hanem az érintett önkormányzatoknak lehetőséget ad rá – mondta Gloviczki Zoltán, közoktatási helyettes államtitkár. – Akadnak ugyanis olyan települések, melyek vissza szeretnék kapni az intézményüket, mások elégedettek az kistérségi integrált rendszerrel. Ez a pályázati lehetőség egy kísérlet.

Azt a helyettes államtitkár is elismerte, a háromszázmillió forint csak rövid ideig elegendő, ezért a nyárig ki kell dolgozni a jövőbeli finanszírozási folyamatot. Ez két dologtól függ, egyrészt a közoktatási törvény koncepciójától, míg középtávon a bérfinanszírozási program beindításától, mely azt jelentené, hogy az iskolák nem a gyerekszám utáni fejkvótát kapnák meg, hanem az állam állná a szakmai munka, azaz a pedagógusok bérének és járulékainak költségét, míg a településeknek csak az intézmény működtetését kellene finanszírozniuk, ami nagyjából az összes költség tizede. Jelenleg viszont a tanulók utáni fejkvóta csak az 55 százalékát fedezi a költségeknek...

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Hosszú távon a bérfinanszírozási program nyújthat megoldást
[/caption]
– Ezt azonban nem valószínű, hogy a következő tanévkezdésre sikerül kidolgozni – tette hozzá Gloviczki Zoltán –, éppen ezért az újraindított iskoláknak újabb állami támogatásra lesz szükségük.
Szintén kérdés, mivel lehet visszacsábítani a pedagógusokat a kis falvakba, központilag erről ugyanis nem lehet gondoskodni.
– Lakástámogatással, pluszbérezéssel segíthet a kormányzat – mondta a helyettes államtitkár –, de a kérdés ennél sokkal átfogóbb, szociológiai elemzést igényel. 

Gelencsér Attila, a megyei önkormányzat elnöke pedagógusként duplán is érintett a kérdésben. A somogyi közgyűlés vezetője egy tavaly februári interjújában úgy fogalmazott, a kistelepülések már bezárt intézményeinek újranyitására kevés reményt lát, sokkal fontosabb, hogy a még meglévőket sikerüljön megmenteni.
– És ezt ma is tartom – mondta Gelencsér Attila. – Ugyani, bár a kormányzati szándék megváltozott, a települések gazdasági lehetőségei még nem, azaz még most is előfordulhat, hogy egyes önkormányzatok anyagi okokból az iskola bezárása mellett döntenek. Ugyanis bármennyire is tudják, milyen nagy a szerepe egy iskolának a falujuk életében, a túlélésért küzdenek, s ehhez minden lehetőséget megpróbálnak megragadni.

A megyei közgyűlés elnöke szerint az még az elviselhető rossz kategóriájába tartozik, ha egy település lemond a 7-8., esetleg még az 5-6. osztályról, ám az már elviselhetetlen, ha az alsó tagozatról is, azaz megszüntetik az iskolát.
– Az olyan falu ugyanis nem vonzó a fiatalok számára, ahol nincs iskola – állította Gelencsér Attila. – Ha egy falu lemond az intézményéről, nagy eséllyel elöregszik és elnéptelenedik, s ez nemcsak magyar sajátosság, így van egy Nyugaton is.
A somogyi önkormányzat vezetője szerint Somogy speciális helyzetben van, hiszen rengeteg az aprófalu, ahol gyerek sincs elegendő akár csak az alsó tagozat újraindításához.

– Öt-hat gyerekkel ugyanis nem lehet, még egy tanár bére sem jön ki az állami normatívából – magyarázta. – Mint ahogyan azért sem érdemes mindenáron küzdeni, hogy felső tagozat induljon, hiszen oda már szaktanárok kellenek, amit gyakran szintén nem bír el egy település költségvetése.
Gelencsér Attila szerint a kormány 300 milliója igazából üzenet azon településvezetőknek, akik komolyan gondolják, hogy vissza szeretnék kapni iskolájukat, hogy a lehetőség adott. Az önkormányzati költségvetés támogatási kerete ugyanis több mint a duplájára, 28 milliárd forintra nőtt, ebből 23 milliárd jut a településeknek, akik a korábbinál egyszerűbben pályázhatnak támogatásra, ráadásul nem politikai, hanem szakmai alapokon születnek a döntések.

– Beszéltem Hoffmann Rózsa oktatási, valamint Tállai András önkormányzati államtitkárral – folytatta a közgyűlési elnök –, s javasoltam nekik, hogy ebből a pénzből az intézményt fenntartó, iskolát működtető önkormányzatok kiemelt támogatást kapjanak. Megyei elnökként és parlamenti képviselőként pedig külön lobbizni fogok a somogyi településekért.

A somogyi önkormányzat elnöke első lépésként a még működő kistelepülési iskolák megmaradását tartaná szem előtt, a későbbiekben viszont akár az integrációba kényszerített intézmények önállósodását sem tartja lehetetlennek. Ehhez persze megfelelően elhivatott pedagógusok is kellenek, de ezt a célt szolgálja a pedagóguséletpálya-modell kidolgozása. A végső megoldás pedig a bérfinanszírozás bevezetése lehet.

A vitában, mely a nagytelepülések iskolái és kisiskolák hatékonysága ügyében lángol fel újra és újra, Gelencsér Attila egyértelműen a kistelepülési iskolák pártjára állt. Legalábbis az alsó tagozatok esetében.
– Az esetleges hátrányok mellett legalább annyi előnye is van az ilyen intézményeknek – állította. – A városi nagy iskolákban nevelés helyett csak oktatás folyik, személytelenek. Még az összevont falusi osztályok sem jelentenek eleve hátrányt, hiszen az alsó tagozat az alapképességek elsajátításáról, az érzelmekről, a gondoskodásról, a nevelésről szól. Erre egyébként Nyugaton is nagyon odafigyelnek: Somogyvár osztrák testvértelepülésétől, Wartmannstettentől alig egy kilométer Neunkirchen, egy tizenegyezres város, mégis minden helybéli alsó tagozatba a falu iskolájába járatja a gyerekét. Mert tudják, nélkülük nem lenne iskola. Iskola nélkül pedig a település léte kerülne veszélybe...

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!