Közélet

2011.02.18. 14:39

Bérkommandó-szimat: sokan rosszabbul keresnek mint egy éve

Akciócsoportok létrehozását szorgalmazza a kormány a béremelés kiharcolásáért. Így akarja kikényszeríteni, hogy a munkáltatók több pénzt fizessenek azokon a helyeken, ahol az új adórendszer hátrányosan érinti a dolgozókat.

Harsányi Miklós

Szakértők kiszámolták: januártól a havi bruttó 290 ezer forint alatt keresők rosszul járnak, sokan kevesebbet visznek haza, mint az előző év végén.

A kormány azzal érvel: a dolgozók béremelését az adócsökkentésből kellett volna kigazdálkodniuk a cégeknek. Azt javasolja, hogy a dolgozók álljanak össze, s közösen lépjenek fel a béremelésért. A vállalkozók és a  munkaadók hevesen tiltakoznak az ötlet ellen, mondván, ha már idáig fajult az ügy, akkor a kormány biztosítson extra támogatást a dolgozók részére. A munkaerőpiaci alap megnyitása  – szerintük – bölcs megoldásnak tűnik, a politikusok azonban óva intenek ettől.

Az MSZOSZ becslése szerint a somogyi munkavállalóknak csaknem kétharmadát hátrányosan érintették az új adószabályokkal. Svajda József, régiós elnök egy szakmai tanulmányra hivatkozva azt mondta: az adóátrendezések közel 470 milliárd forint adócsökkenést és csaknem 400 milliárd forint adóemelést tartalmaznak. Szerkezetükben azonban nem ugyanazt a jövedelmi réteget fedik. Az átlag körüli és átlag alatti jövedelmeknek nőtt az adóterhe, miközben ellentétes folyamat játszódik le azok esetében, akik jobban keresnek.

– Időben szóltunk, hogy az új adószabály legyalulja az átlagkeresetű családok anyagi forrásait – fogalmazott Svajda József. – Európában még egyetlen akciócsoportos ötletet sem hallottam. Azt hiszem, hogy könnyen belátható: azoknál a vállalkozásoknál, ahol nincs tartalék vagy extrakeret a fizetésemelésre, ott biztosan nem adnak magasabb bért a tulajdonosok. Jöhetnek az akciósok, megjelenhet a bérkommandó vagy a monitoring-bizottság, de ha megfeszülnek, akkor se lesz érdemi változás a kisebb somogyi cégek zöménél.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Az új adórendszer leginkább a kevesebbet keresőket viseli meg
[/caption]

Az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlásokat tett a minimálbér emeléséről és a bérfejlesztésről. Ez utóbbi betartására azonban egyetlen vállalkozást sem lehet kötelezni. Egy munkaügyi szakember szerint az akciócsoportos kezdeményezés épp ezért ostobaság, hiszen jogilag – ilyen indokok miatt – aligha ösztönözhető egy magáncég a bérfejlesztésre. Kábítják a szegény embereket, fogalmazott a szakértő, aki szerint kevésbé életszerű, hogy majd tömegével megjelennek a dolgozók a kisvállalkozás vezetőjénél és nagyobb arányú fizetésemelést kérnek. Ha mégis így tennének, alighanem sokan rövid időn belül az utcán találhatnák magukat.

Horváth Ildikó, a KVGY Vasas Szakszervezetének titkára is erősen kétségesnek tartja az akciócsoport fellépését.
– Nem jó ötlet, hogy a kormány beavatkozik a magánszférába – hangsúlyozta. – Akkor kellett volna határozottan dönteni, amikor a minimálbér-emelésről egyeztettek. Célravezető lett volna, ha ezt eleve magasabb szintben állapítják meg. A családi kedvezményt pedig hiába emlegetik: sokan nem esnek a kedvezményezetti körbe. Nincs még gyermekük vagy már felnevelték. Cégünknél csaknem 400-an dolgoznak, igen kevesen tudják igénybe venni ezt a lehetőséget.



Meló Sándor nagybajomi vállalkozó szerint a kormány olyan területre lép, amelyhez nincs túl sok köze. Baltavári Zoltán, az egyik kaposvári informatikai cég igazgatója felháborítónak tartja, hogy most a magáncégeket pécézik ki. Szerinte a vállalkozások többsége a túlélésért küzd, a legtöbb helyen csak minimális mértékben emelkedtek a keresetek. Ők nagyjából öt-hat százalékot emeltek, ami arra volt elég, hogy a beosztottak legalább nem vittek haza kevesebbet, mint tavaly. Ez persze korántsem általános Somogyban. A kaposvári Fusetechnél 330-an dolgoznak; a munkásoknak közel 70 százalékát hátrányosan érinti az egykulcsos adó.

– Nem értem Rogán Antalt, hiszen a változásokat előre tudni lehetett – jegyezte meg Ács Tamás, a biztosítóbetét gyártással foglalkozó cég igazgatója. – Még jóval a jogszabály elfogadása előtt széleskörben ismertté vált, hogy sokak nettó keresete csökken. Akkor most mit akarnak vizsgálgatni az akciócsoportok? Értetlenül állok a bejelentés előtt, amúgy örülnék ha eljönne a céghez bármilyen küldöttség, legalább elmagyaráznák, mit, és főleg miért tesznek.

Zöld szám és bejelentés – ha bárki úgy érzi, méltánytalanság éri, szóvá teheti. S ha már bejelentés: az MSZOSZ legfrissebb számítása szerint minimálisan kilenc százalék körüli béremelésre volna szükség ahhoz, hogy az átlag körüli vagy az alatti kereseteket és az inflációt is kompenzálják.

Leszakadt somogyi bérek

A legalább öt fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók létszáma 2010-ben átlagosan két millió 702 ezer volt, 1,5 százalékkal magasabb, mint 2009-ben – derült ki a KSH pénteki tájékoztatójából.

Ugyanebben az időszakban a bruttó átlagkeresetek 1,4, a nettó átlagkeresetek 6,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az országos adatokból kiderült: a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 202 600 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 206 800 forint, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 196 200 forint.

Somogyban a legutóbbi kimutatások szerint 156 671 forint volt az átlagos bruttó kereset, 108 ezer a nettó.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!