Közélet

2011.02.21. 07:10

Bírjuk fával az erdőt, átgondolt irtással a tarvágás sem bűn

Az erdő ugyanolyan természetes módon hozzátartozik mindennapjainkhoz, mint a víz vagy a levegő. Éppen ezért meglétét kevésbé, hiányát annál inkább érzékeljük.

F. Szarka Ágnes

Bármerre nézünk a határban vágják a fákat. Nagy kupacban vagy kis rakásban sorakoznak a rönkök. Az embernek az az érzése, hogy Somogy maholnap megszűnik az ország egyik legerdősebb megyéjének lenni. A szakemberek szerint a látszat csal: nem erdőírtás, hanem csak betakarítás folyik.

– A fakitermelésnek most van a szezonja – mondta Barkóczi István a SEFAG Zrt. vezérigazgatója. – Ilyenkor végezzük a tisztító- és a gazdasági- vagy tarvágásokat. A véghasználatban mintegy 820-830 hektárnyi területet vágunk ki, de ugyanekkora az erdőfelújítás is. Esetenként a réginél értékesebb erdőt hozunk létre: a véghasználatban például a tölgy aránya 27 százalék, míg az erdőfelújításban 61-62.  Az erdőgazdák nem irtják ki az erdőt, hanem betakarítják a termést.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Szakemberek szerint gyarapodnak a somogyi erdők a kivágások ellenére is
[/caption]

– Somogy erdősültsége közel van a harminc százalékhoz – mondta Szabó József a Somogy megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatója. – És nem kell félteni a somogyi erdőket, mert nem fogynak, sőt az idős állomány részaránya folyamatosan növekszik. A gazdálkodóknak évente 12 ezer hektár fakitermelési lehetősége van, és ebből 9200 hektárt végeznek el. Ugyanez érvényes a véghasználatokra. Az erdőirtás nem tarvágás. Ez utóbbit a felújítás követi, az előbbit – ahol a következő időszakban már nem lesz erdő –  erdővédelmi járulék, aminek a mértéke sok erdőgazdát rászorít a csereerdősítés megvalósítására. Az erdőírtás, évente nem éri el az ötven hektárt, ami a 178 ezer hektárnyi erdőhöz illetve a 400-500 hektárnyi erdőtelepítéshez mérve leenyésző.



A tarvágások után egy, kettő vagy három éve van az erdőgazdálkodónak az újraerdősítés megkezdésére. A határidők betartását az Erdészeti Szolgálat ellenőrzi.
– A határidők elmulasztása esetén évente büntetünk, egészen addig amíg a sikeres erdősítés meg nem történik  – mondta Szabó József. – Természetesen az ültetéssel még nem kész az erdő. A faállománytól függően több éves ápolás és esetenként pótlás szükséges ahhoz, hogy képes legyen önállóan továbbfejlődni. Az erdőfelújítás szabályai mind az állami, mind a közösségi, mind a magángazdák esetében egyformák. Az állami erdőgazdálkodók nagy szakmai elhivatottsággal végzik munkájukat és a számonkérés is egyszerűbb. Sajnálatos módon azonban megjelent egy olyan réteg, aki a rövidtávú haszon maximalizálásban érdeket és a jogszabályi kiskapukat kihasználva csak a jogait érvényesíti viszont a kötelezettségei alól megpróbál kibújni.

Útmenti fák a rászorulóknak

Az önkormányzatok úgy próbálnak segíteni a településükön élő hátrányos helyzetű emberekkel, hogy az út menti erdősávokat, csendereseket tisztításra, vágásra odaadják. Sokszor azonban  nem is önkormányzati a letarolt terület.
– Az útvédő fásítások technikai okból, gyakorlatilag soha nincsenek az út helyrajzi számán, emiatt nem képezik az önkormányzat tulajdonát, így nem is termeltethetik ki. Ellentétben a külterületen lévő elhanyagolt önkormányzati utakkal, ahol gondozás hiányában felcsapzott az akác és a bálványfa jogosult fakitermelést végeztetni. Így amellett, hogy segít a rászorulókon még az útfenntartási kötelezettségének is eleget tesz.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!