Közélet

2011.02.16. 08:32

Ingatlanpiaci viták kereszttüzében is biztonságban a városi vagyon

Munkája miatt szinte folyamatosan az érdeklődés középpontjában állt. Nem csoda hát, ha mostanában a vízpartok nyugalmát keresi. Sárdi Péter tizenhét évig volt Kaposvár vagyongazdálkodási igazgatója. Januárban nyugdíjba vonult.

Márkus Kata

– Vagyona természetesen már tizenhét éve is volt Kaposvárnak, ám az azzal való gazdálkodás tapasztalatairól akkoriban még nem igazán beszélhettünk.
– Volt ahol kft.-ként működött, volt ahol egy banknak adták át. Nálunk is voltak olyan törekvések, hogy kiszervezzék a városházáról. Végül mégis úgy döntött a közgyűlés, hogy a városnál marad. Pedig alig volt ennek a területnek akkoriban szakirodalma, egyetemen sem tanították. Ezért egy akkori kollégámmal és két budapesti jogásszal írtunk egy egyetemi tankönyvet a témáról kaposvári példák feldolgozásával. Ma is az Ingatlangazdálkodási kézikönyvből tanítanak az egyetemen. S mit tagadjam, ma már büszkeséggel tölt el, hogy számos nagyváros hasonló területén dolgozó kolléga hozzánk jött tapasztalatcserére. Mindehhez persze kellett a város tisztségviselőinek a hathatós segítsége is.

– Az úgynevezett önfinanszírozó városfejlesztésre voltak kíváncsiak?
– A városnak mindig voltak olyan ingatlanjai, amelyeket önmagukban nem tudott hasznosítani, mert kevés volt hozzá a pénze. Ezért aztán ezeket az ingatlanokat be kellett vinni valamilyen fejlesztésbe. Ennek a filozófiának a prototípusa volt a kisgáti fejlesztés, ahol volt egy földterületünk, de nem tudtunk vele mit kezdeni. Kerestünk beruházót, s megállapodtunk, hogy a vételár legyen ennek a területnek a közművesítése plusz a földnek az ára. S ebben a pillanatban már egy összközműves területet lehetett értékesíteni.

– Tehát ez volt a kaposvári vagyongazdálkodás alapelve?
– Igen. Ki kellett találni, hogy a város vagyona miként képezi egy későbbi fejlesztésnek az alapját, miközben a város vagyona évről évre 25-30 százalékkal növekedett

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Nyugdíjazása után is a városért fog dolgozni
[/caption]

– Az utca emberétől ezzel szemben azt hallottuk, hogy a város feléli a vagyonát.
– Egy város nem akkor gazdag, ha sok pénze van a bankban vagy sok részvénye van. Sokkal inkább akkor gazdag, ha lakói megtalálják az összes olyan szolgáltatást, amit keresnek; fürdő, jégcsarnok, iskolák, művelődési intézmények.

– Tehát utólag is azt gondolja, hogy a piacra bocsátott ingatlanokat igenis el kellett adni.
– Az értékesítések jelentős része további befektetéseket indukált. Ha például a Berzsenyi utcai bevásárlópark területét egyszerű földterületként adjuk el, kaptunk volna abban az időben négyzetméteréért ezer forintot, ami a kasszából aztán elfogyott volna. Helyette viszont olyan beruházást kerestünk, aminek részesei voltunk. Azóta közművek, hidak is épültek ott, bevásárlópark létesült. Azt viszont el kell ismerni, hogy az ingatlanpiac mindig viták kereszttüzében állt. Születtek olyan döntések, amelyek esetében már a döntés pillanatában tudtuk, hogy lehetett volna másként is csinálni. Ám ezek száma elenyésző volt azokhoz képest, amelyek megkérdőjelezhetetlennek bizonyultak utólag is. A város fejlődése minket igazolt, nem volt ingatlanbotrány Kaposváron.

– Kivétel a gyászház-sztori.
– Az politikai kérdés volt. Négyszáz millió forintért értékesítettük az ingatlant, s később az értékesítéshez kapcsolódó további fejlesztés vált politikai kérdéssé.



– A legszebb emlékű ingatlaneladás, -vásárlás, -átalakítás?
– A Városház utca kialakítása. Pedig viszonylag kevesen hittünk benne, hogy sikerülni fog. Számtalan tulajdonossal kellett egyeztetnünk, de ki emlékszik ma már a Teleki utca földszintes házaira, a lehangoló állapotú belső udvarokra, vagy az egykor híres Ipar vendéglőre? Egyébként a városban alig van olyan utca, ahol ne végeztünk volna valamilyen feladatot kollégáimmal. Ezek nem látványos munkák, de meghatározó jelentőségűek. Büszke vagyok arra, hogy részese lehettem annak a korszaknak, amit a történelem Kaposvár legnagyobb léptékű fejlődésének fog elismerni.

– Ennek a feladatnak vége, ám a város és régió turizmusának alakításában van még feladat bőven.
– Azt tapasztaltam az elmúlt 15 évben, hogy a turizmusban mindig mást kell csinálni, a járt utakat nem szabad folytatni. A turizmus ugyanis nem más, mint új lehetőségeknek az ötletparádéja.

– Mint például a patcai várjátékok?
– Igen. Ennek a rendezvénynek nem volt semmiféle előzménye, mégis azonnal berobbant az élvonalba. Pedig anyagiak híján nem volt elég lehetősége promócióra a kistelepülésnek. Elsősorban azért álltam a rendezvény mellé, mert ötvöződött a történelem, a hagyomány, a falusi turizmus, valamint az a lovassport és lovasturisztika, ami minden körülmények közt a szívügyem. A turisztika területén egyébként új fejezet kezdődött nemrégiben Kaposváron. Megalakult a Kaposvár és környéke turisztikai egyesület, amelynek tiszteletbeli elnökeként és választmányi tagjaként is nagy feladatok várnak rám. Ám most több idő jut a hobbijaimra, a kosárlabdára és a horgászatra. Hét évig voltam a Somogy Megyei Kosárlabda-szövetség elnöke, a pecázás területén viszont nincsenek említésre méltó eredményeim. Az elmaradt halakért azonban a természet, a csend, a víz kárpótolt. Ugyanakkor a múltam, a jelenem és remélem a jövőm is Kaposvár. Sokat kaptam ettől a várostól, s mivel még alig törlesztettem ebből valamit, ha tehetem, dolgozom tovább a közösségért.

Sárdi Péter

1949-ben született Kaposváron.

1976-ban végzett a műszaki egyetem vízgazdálkodási karán.

1992-ben diplomázott a pénzügyi és számviteli főiskolán.

2000-ben közigazgatási szakvizsgát tett.

1971-1991 között a Dél-Dunántúli Vízügyi Építő Vállalat anyagbeszerzési osztályvezetője, majd üzemvezetője.

1991-1994 között a MÉH vezérigazgatója.

1994-2011 között a kaposvári polgármesteri hivatal vagyongazdálkodási igazgatója.

1976-ban végzett a műszaki egyetem vízgazdálkodási karán.

1992-ben diplomázott a pénzügyi és számviteli főiskolán.

2000-ben közigazgatási szakvizsgát tett.

1971-1991 között a Dél-Dunántúli Vízügyi Építő Vállalat anyagbeszerzési osztályvezetője, majd üzemvezetője.

1991-1994 között a MÉH vezérigazgatója.

1994-2011 között a kaposvári polgármesteri hivatal vagyongazdálkodási igazgatója. Nyugdíjazása után is a városért fog dolgozni -->

Címkék#Kaposvár
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!