Közélet

2011.02.15. 14:54

Kontroll: egy busz árát bliccelik el az utazó trükkmesterek

Munkatársunk alkalmi jegyellenőrnek szegődött. Szerencséje volt: senki nem akarta megverni, sőt a szokásos anyázás is elmaradt.

F. Szarka Ágnes

– Jegyeket, bérleteket kérem! – Nap, mint nap bármelyik autóbuszon elhangozhat a felszólítás! Az utasok aztán saját vérmérsékletük szerint reagálnak. Bár, azt állítják az ellenőrök, hogy a fizikai inzultus kevesebb, mint néhány évvel ezelőtt volt, de így is havonta legalább négyszer megfordulnak a bíróságon. De anyázásból, szitokból kapnak éppen eleget. Az ellenőrzés – még, ha minden rendben is van – bizonyos fokig idegessé teszi az embert.

– Az ellenőreink párban járnak – tudtam meg indulás előtt Veizer Jánosnétól, a Kaposvári Tömegközlekedési Zrt. forgalmi vezetőjétől. – A cégünk megpróbálja védeni a dolgozóit, mert előfordult, hogy a családjukkal, gyerekeikkel fenyegetik őket.

Az ellenőrök – ha hiányzik a jegy vagy a bérlet – pótdíjat szabnak ki. Ötezerötszáz forintot, ami emelkedik, ha az utas késik a befizetéssel. Végső esetben ügyvédi felszólítást küldetünk, de más eszközünk nincs a pénz behajtására. Évente egy új buszt vásárolhatnánk és egyet teljesen fel lehetne újítani a kintlévőségeinkből. Ennyivel tartoznak a bliccelők.

Kedden három ellenőr járta együtt a város különböző autóbusz vonalait. A negyedik, éppen beteg munkatárs „helyére” álltam be. Nem fényképes kitűzőt kaptam, mint a hivatásos ellenőrök, hanem olyan régifajta piros karszalagot. Intézkedési jogom nem volt, csak figyelhettem. A 7-es buszon indultunk a Hősök temploma felé.

– Most nagyon kevesen vannak, máskor ez a járat dugig szokott lenni – mondta Sándor (a személyiségi jogok védelme érdekében, csak a keresztnevüket használom). – A legtöbb gondunk a hatósági igazolvánnyal van. Ez névre szóló igazolás, és a kedvezményezettel még egy kísérő utazhat. De a papír gyakran kézről kézre jár a családban, az viszi magával, aki éppen utazik. Ellenőrzéskor aztán nem akarnak személyi igazolványt mutatni. Ilyenkor rendőrt hívunk, a busz addig áll, amíg meg nem érkeznek, és nem intézkednek. Ehhez jogunk van és ahhoz is, hogy bizonyos esetekben leszállítsunk valakit. Akkor is a rendőrök segítségét kérjük, ha valaki nagyon agresszíven lép fel. De türelemmel, udvariassággal a legbőszebb utast is le lehet szerelni. Nincs mérlegelési jogunk, hogy szegény gyerek otthon felejtette a diákigazolványát vagy nincs a nyugdíjasnál személyi. Pótdíjazunk, aztán majd a központban gyakorolhatnak méltányosságot. Kétszázhúsz forint egy jegy, a sofőrnél háromszázhúsz. Ha valaki egy héten át bliccel, már ezreket takarít meg. Akad, akinek tényleg nincs pénze, de van, aki csak brahiból csinálja.

Mindeközben a kollégák szorgalmasan ellenőrzik az utasokat. Már az is jó hír, hogy mindenkinél volt érvényes jegy, illetve bérlet. Senki nem hepciáskodott, a becsmérlő beszólások is elmaradtak. Visszafelé a Szentjakabról jövő busszal utazunk a végállomásig. A bűz elviselhetetlen, a busz rázkódik, az ember dülöngél, a gyomrom lassacskán emelkedik. És az ellenőröknek még írni is kell ilyen körülmények között.

– Megállótól megállóig talán egy, másfél percünk van, hogy ellenőrizzük a jegyet, és ha kell, jegyzőkönyvet vegyünk fel – így Sándor. – Azt is meg kell tanulni, hogy a mozgó járművön írni tudjunk. A kollégáim szerint ragasztó van a cipőtalpamon. Tizenhat éve csinálom, volt időm rájönni a trükkökre.

Ferenc szerint gyakori trükk azzal védekezni, hogy nem lyukasztott az automata. Éppen ezért az első ajtón felszálló ellenőr azonnal jegyet lyukaszt.
– Dátum, a járatszám, és az automata jellegzetes lenyomata a bizonyíték, hogy a szerkezet jó – mondta. – Aki a gép hibájára hivatkozik, bizony megkapja a pótdíjról a jegyzőkönyvet. De találkoztunk már kimosott, kihipózott jeggyel, amit többször is felhasználtak, vagy házi gyártású diákigazolvánnyal, illetve régebbiekből összeollózott bérlettel. Ezeket a sofőr időhiány miatt nem tudja ellenőrizni, ő csak a meglétét konstatálja. A többi a mi dolgunk.

Közben a végállomásra ér az autóbusz, onnan a 18-assal megyünk tovább. A következő megállóban két ajtón is felszállhatnak az utasok, mindkettőben ellenőr áll, kéri a jegyeket.

– Figyelje meg azt a narancssárga pulóveres férfit – szólt a harmadik ellenőr, Zsolt. – Most, hogy meglátott bennünket, biztosan lesz jegye, de ez a kivételes esetek egyike.
– Asszonyom! Ennek a bérlet igazolványnak az érvényessége már három éve lejárt! Ezt meg kell újítania. Csináltasson egy fényképet és hetven forintért kicserélik a kollégák! Nem büntetem meg, adok egy hét haladékot, de csináltassa meg!
– Nem a bérletével volt gond, hanem az igazolvánnyal – fordult hozzám. – Kicsi az esélye, hogy elintézi!
– Kérem a diákigazolványt is – lépett a következő utashoz – ez rendben, de hajtsa úgy a bérletet, hogy látni lehessen az érvényességét!



Mire a busz a cukorgyári megállóba ér ellenőriztük az utasokat. Valami csoda folytán mindent, mindenkinél rendben találtunk.
– Ez is ritkaság – jegyezte meg Sándor. – Egyébként, ahogy mi ismerjük az utasokat, a szokásaikat, ők is ismernek bennünket. Csak a buszon ellenőrizhetünk, a megállóban a járdán már nem. Ott bárki könnyen állíthatja, hogy nem is utazott, még ha az orrunk előtt szállt le, akkor is.

Jó kétórás autóbuszos keringés, rázkódás után köszöntem el alkalmi kollégáimtól. Hiába volt szilárd talaj a lábam alatt, még percekig úgy éreztem mintha a buszon állnék. A gyomrom pedig egyre jobban háborgott. Az ellenőrök szerint ezt is meg lehet szokni.

– A napi 12 órás munkaidőből legalább tíz órát töltünk buszon, a többiben várjuk az éppen aktuális járatot – mondta Sándor. – Már fel sem tűnik, hogy mozog a jármű a lábunk alatt. Én még munkába is busszal járok. Aki nem bírja a buszozást, az ne menjen ellenőrnek.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!