Egy korty Balatont? Csapi víz mellett kampányol a DRV

Az olcsóbb, cipekedést nem igénylő vízcsapok ellenében az ivóvízbázis egyre romló minőségét lehetett felhozni, de ha azt nem, akkor a vele való rémisztgetést mindenképp. Most ugyanis úgy tűnik: egyre többen fordulnak vissza ugyanolyan lendülettel a vezetékes víz ivásához, mint ahogy annak idején a hatosával csomagolt zsugorokat vették. Döntésüket pedig a szaporodó vizsgálatok igazolják, így például az egyik országos hírportál emlékezetes kísérlete, melyben egyes méregdrága ásványvizek szerepeltek le a pesti csapvízzel szemben szigorú laboratóriumi vizsgálatokon.

A látszólag új trendben a nyugat megint előttünk jár: Velencében korábban nagyszabású akció indult, hogy leszoktassák a lakókat a palackos vízről. Érvként a töménytelen mennyiségű szemetet, s a flakonok gyártása miatti szén-dioxid kibocsátást hozták fel. Nem kizárt azonban: Magyarországon somogyi lesz az első hasonló, jelentősebb törekvés, mely csupán a vele kapcsolatos titkolózás miatt is érdekes. A DRV ZRt. péntekre szóló meghívója szerint ugyanis a Víz világnapját ünnepelve három hónapon át tartó kampányban népszerűsítik majd az ivóvízfogyasztást a siófoki iskolákban, s ezt jótékonykodással is összekapcsolják. A holnaputáni eseményre beharangozott csapvíz automaták mellett szóló érvekről azonban előzetesen hiába tudakozódtunk.

Azt persze tudjuk: kevés az esély, hogy a Balatonból származó víz ivásával bakot lőnénk, így vélekedik például Pécseli Péter, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezetője is, aki szerint a tó közepén elméletileg egyenesen a Balatonból is ihatnánk, olyan kiválóak a vízminták. A kirendeltség egyébként egy héten át ünnepli a Víz világnapját az ilyenkor szokásos nyílt napokkal a Sió-zsilipnél. Az első iskolai osztályok kedden nézhették meg többek között azt: hogyan működik a hajózási és a vízeresztő zsilip.



A víz erejét tisztelnünk kell

A jövőnek őrizzük a vízkészletünket, beleértve annak minőségét és mennyiségét, de azt is, hogy a felszín felett vagy alatt találjuk. Közben pedig gondoljunk arra is, hogy a víz mekkora meglepetésekre képes. Erre kitűnő példa a cunami, melyből láthatjuk, hogy a vizet és annak szokásait tisztelnünk kell, együtt élni vele. És ha ez a kölcsönös kapcsolat harmonikus, az életünk is könnyebbé válik.

Többek közt erről is szó esett a „Víz a városokért, városok a vízért” szlogennel jellemzett, idei Víz Világnapi rendezvénysorozaton, amelyet a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (DDKÖVIZIG) szervezett a barcsi Dráva Völgye Középiskolában. Az egész napos konferenciára a Magyar Hidrológiai Társaság Baranya és Somogy Megyei Területi Szervezetei is meghívást kaptak.

- Ma jó úton haladunk, hiszen Somogyban a felszín alatti vízkészleteknél a sérülékenység viszonylag korlátozott, a feltárások megtörténtek, és számos helyen a tárlati vízbázisoknál elvégeztük a vízbázis biztonságba helyezését – mondta György Béla a DDKÖVIZIG igazgatója. – Már jól érzékelhető a felszíni vizeknél is egy olyan irány, hogy a vízminőség javulása ökológiai állapotok fejlődését eredményezheti.

A kalapban azonban mindig benne van az is, hogy tavaly például dupla mennyiségű csapadék esett, és megjelentek a szélsőségek, amiket tudni kell kezelni.

Az ivóvíz minőségének javítása uniós feltétel, ami mindannyiunk érdeke, de kevés pénzt tudnak rá fordítani a fenntartók. A határérték alatt van például a Barcsi Kistérség több települése is, ahol a jövőben megkerülhetetlen a fejlesztés.

A programon mutatták be a Rinya vízrendszer rekonstrukciója projekt, uniós támogatással megvalósuló, mintegy 577 millió forintos költségvetésű vízrendezési beruházását.  Heid Petra PR- és sajtóreferens hangsúlyozta: a Babócsai Rinya, a Lábodi Rinya és a Szabási Rinya rekonstrukciója elsősorban azt célozza, hogy a vízfolyások alkalmasak legyenek az árvizek levezetésére.

Ahogy megírtuk: a 2010. szeptemberében lehullott háromnapos eső idején megtapasztalták a Rinya mentén élők, mekkora a víz ereje: az óránként öt centiméternyit emelkedő Babócsai Rinya negyven centiméterrel haladta meg eddigi legmagasabb vízállását, otthonokat veszélyeztetve, és 265 centiméteren tetőzött Nagyatádnál. Befolyt a nagyatádi halastavakba, körülzárta Péterhida egyes házait.

A fejlesztés segítségével most a végrehajtandó beavatkozások a biztonságot, a fenntarthatóságot és a kívánatos ökológiai állapotok elérését egyaránt szolgálják.

Gazdagabb élővilág, ökológiai sokszínűség

Nemcsak műszaki fejjel gondolkodnak már a vízügyi szakemberek: a külterületi szakaszokon a kisvízi medrek természetbe illő kialakítására, ökológiai szempontok szerinti rekonstrukciójára törekszenek.
György Béla arról tájékoztatott, hogy ennek egyik fontos eleme, hogy a vízfolyás hosszirányban „átjárható” legyen a vízi élőlények számára, például hallépcsők kialakításával.

További ökológiai eredmény, hogy a kisvízi medrek természetbe illő fás, bokros kialakításával, növények telepítésével csökkeni fog a víz sebessége, így a korábbiaknál magasabb vízszint alakulhat ki kisvizes időszakban bizonyos szakaszokon és a környező területek talajvízszintje is emelkedhet a vízhiányos nyári időszakban.