Ki tudja, hol áll meg? Zuhanórepülésben az építőipar

– Kevés helyen látni, hogy betonoznak, szigetelnek, falat emelnek – magyarázta egy kaposvári munkás. – Nincs az embereknek pénze, elszegényedtek, örülnek, ha ennivalóra futja. Az átlagfizetésből tengődő családok közül kevesen reménykedhetnek abban, hogy valaha saját házba költözhetnek. Itt már csak a csoda segíthet.

Nagyítóval kell keresni manapság az építkezéseket. Amíg pár éve márciusban már munkába lendültek az építőipari kisvállalkozások, addig manapság alig látni épülő félben lévő otthonokat. Hiányzik az állami támogatás, a pénzintézetek rendkívül szigorúan mérik a hiteleket, sorolják a gondokat a lakásvásárlás előtt állók.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Az építőipari hullámvölgy miatt olcsóbbak lettek az ingatlanok
[/caption]
 
A reményt vesztett lakásvásárlókon kívül a kisvállalkozók is keserves hónapok előtt állnak. Budai Ferenc, az iparosokat tömörítő szakmai szervezet somogyi elnöke úgy látja: a somogyi vállalkozások túlnyomó többsége vegetál. Nagyjából 20 százalékuk olyan hitelspirálba került, amelyből nincs menekvés. A kisebb cégek jelentős részét felszámolták vagy a cégvezetés most hozza meg a kényszerű döntést. S újabb tőrdöfés lehet a most kiszivárgott, április elejére időzített építőanyag drágulás.

Horváth Károly, a kaposvári Record kft. ügyvezető igazgatója még szerencsés mondhatja magát, hiszen a nyár végéig lekötötték az építőipari kapacitásukat. Az építőipari mélyrepülést persze ők is megtapasztalták: a szakember ezért az általános tőkehiányt okolja.
– Ennek hatása a magán- és az önkormányzati szférában is erőteljesen érezhető – hangsúlyozta. – A vállalkozók körében igen nagy a félelem, sokan küzdenek a létükért.

A gazdasági válság alaposan átrajzolta az erőviszonyokat. Tavaly országosan tizedével zuhant meg az építőipar teljesménye: az építési-szerelési munkák értéke – a korábbi 1979,8 milliárd forinttal szemben – a múlt esztendőben 1798,5 milliárd forint volt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatásából is az derült ki: egyre kevesebben kérnek építési engedélyt.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Kevesebb a dolguk az építőiparosoknak
[/caption]

Egyértelműen látszik a magánerős beruházási kedv hanyatlása: a 2010-ben kibocsátott engedélyek száma (615) a megelőző évhez képest 28 százalékkal, a "rekordot" jelentő 2003-as évhez viszonyítva háromnegyedével esett vissza.

Egy tőkeerős, elegáns társasházak építésére szakosodott somogyi cég vezetője portálunknak bevallotta: idén még egyetlen lakást nem adtak el. Noha még tavaly, a gyászos idénynek kikiáltott esztendőban ilyenkor már több otthont értékesítettek.
– Nulla a lakásépítési kedv, a kereslet minimális, reménytelen a helyzet – jegyezte meg az üzletember, hozzátéve, hogy már a tehetős réteg sem igen vásárol lakást befektetési céllal. Aki teheti, tőzsdézik, más valutát vagy aranyat vásárol. Az építőipari hullámvölgy erősen kihat az árakra is; egyes helyeken már kilenc millió forintért családi házat lehet vásárolni. Kinevettem volna, ha valaki egy-két éve ilyen összeget emleget. Ma viszont leginkább sírna az ember...

Budai Ferenc úgy vélte: kitörési lehetős lehetne a bérlakás építési program elindítása. Ez ugyanis viszonylag gyorsan megvalósítható, másrészt ha az építőipar erőre kap, akkor annak vélhetően jótékony hatása lehet más nemzetgazdasági ágazatokra is.
– A bérlakás építéshez azonban alapvetően állami döntésre és pénzre volna szükség – húzta alá. Szabó János kaposvári szociológus úgy fogalmazott: amíg a Lajtától nyugatra 60 százalék a magántulajdonú lakások aránya, s 40 százalék a bérlakásoké, addig nálunk több mint 90 százalék a magánkézben lévő otthonok aránya.



– Ez pedig eleve befolyásolja a fiatalok lakáshoz való jutását – fejtetgette. – Manapság szerintem egy pályakeződő diplomás jószerivel csak családi segítséggel juthat lakáshoz. Ha nulláról indul, akkor legfeljebb középkorában lehet lakástulajdonos, feltéve, ha a banktól hitelt kap, és hosszú éveken át keményen takarékoskodik. A többieknél alig látni esélyt. Épp ezért jó ötlet lehet a bérlakás-építés kiterjesztése.

Lakóparkos álmok

Építési forma szerint az otthonok több mint fele (508) többszintes, többlakásos épületben, közel harmada (325) családi házban, 83 pedig lakóparkban épült fel. A lakások 91 százaléka új épületben létesült. A megvalósítást tekintve 76 lakás lakossági, házilagos kivitelezésben épült meg, míg a vállalkozó kivitelezők közül 25-nek a főtevékenysége nem az építőiparhoz kapcsolódott – állapította meg a KSH. A fennmaradó 841 lakásépítést építőiparhoz szorosan kötődő vállalkozás bonyolította le. A megyében felépült lakások átlagos alapterülete 79 négyzetméter, 36 százalékuk 3-, 28 százalékuk 2 szobás.

Népszerű a Balaton

A használatba vételi engedélyek területi eloszlása arra utal, hogy leginkább a Balatonhoz közeli településeken való építkezésben látnak fantáziát a beruházók – derrült ki a KSH összegzéséből. 2010-ben a tó vonzáskörzetében létesült az építmények négyötöde. Siófokon 578 új otthont hoztak tető alá, a megyében felépült összes lakás 61 százalékát. Kaposváron ennek töredékét, mindössze 74 lakást vettek birtokba tulajdonosaik.

A megyénkben átadott lakások építtetői 63 százalékában vállalkozások, 36 százalékát magánszemélyek vállalták. Költségvetési szerv beruházásában egyetlen otthon sem készült.