2011.03.14. 07:00
Nyilvánosság a vágóasztalon, helyi kamerák kereszttűzben
Kisebbfajta politikai vihar Marcaliban és Balatonbogláron kerekedett a helyi televízió átalakításából, másutt csendesen dolgoznak a városi tévék, Tabon és Siófokon annyira, hogy előbbi városban nincs is, utóbbiban pedig működik ugyan, de nem az önkormányzat égisze alatt.
Balatonlellén és Balatonbogláron is a Somogy Televíziónak szavaztak bizalmat nemrég a képviselők. Az előbbi településen csendben, míg az utóbbiban heves ellenvélemények mellett alakult ki az új felállás. Bogláron ugyanis egy régóta a városban tévét működtető helyi cég, a Triál Média is pályázott, s már másodszor maradt alul többek számára érthetetlen okok miatt. Az 5:4 arányban a megyei tévé javára eldőlt szavazást akkor „előre megírt színjátéknak” nevezték a testületi ülésen, s értetlenül álltak az egyik független képviselő Fidesszel szavazása mellett.
– Nem vagyok felhatalmazva hogy elmondjam, mi miatt történt így. Az egész eljárás viszont felháborított – fogalmazott Sziberth László, boglári önkormányzati képviselő, akinek véleménye szerint „nemtelen eszközök” felhasználásával született meg a tévés szavazás eredménye. Elmondása szerint a váltás óta érkezett hozzá lakossági jelzés arról, hogy egyes helybeliek úgy látják: kevesebb lett a helyi tartalom a csatornán.
– Ha városi tévére írunk ki pályázatot, akkor városi televíziót szeretnénk látni, mert a Somogy Televízió eddig is fogható volt – fogalmazott a városatya, egyúttal hangsúlyozva: korai még ítélkezni, a szerződés szerint a humán bizottság szeptemberben vizsgálja felül a vállaltak teljesítését, s ez egyfajta türelmi időnek tekinthető.
– Azért furcsállom a kevesebb helyi tartalomról szóló kritikát, mert Lellén és Bogláron is ugyanazok csinálják a televízióműsort, akik korábban – mondta Kresz László, a Somogy Televízió főszerkesztője. Közlése szerint az eddigi munkatársak a Somogy tévé vállalkozói partnereként látják el helyben a feladatokat. A főszerkesztő azt mondta: akár műsoridővel is bizonyítható, hogy nem megalapozott a lakossági észrevétel.
– Pályázatunkkal az volt a célunk, hogy ezek igazi televízióként, a korábbinál színesebb, gazdagabb műsort kínáljanak a nézőknek – fűzte hozzá Kresz László. A szavazással és a boglári képviselői véleménnyel kapcsolatban pedig azt mondta: valószínűleg Sziberth László többet tud, mint ő.
Fonyódon 2009-ben alapították a helyi tévézésért, újságért és a települési honlapért egyben felelős média kft.-t. Tény: a szolgáltatás több motívumát, így például az online adást illetően, nem csupán a korábbi színvonalat múlják felül, hanem más városok előtt járnak. Csakhogy Fonyódon a források is adottak, az ugyanis már az alapítás évében látszott: a helyi média működésének új formája többe kerül a városnak, mint előtte. Előzetesen ötmillió forint körüli összegből hozták ki az összes médium költségeit együttvéve, ez az összeg már az első évben a média kft. 6,7 milliós támogatására nőtt, majd tovább emelkedett. Az idei támogatás pontos mértékéről szerettük volna megkérdezni Hidvégi József polgármestert, aki nem reagált többszöri megkeresésünkre.
Siófokon magáncég működteti a Sió tévét. – Nem vagyunk olyan gazdag város, hogy saját stúdiót tartsunk fenn; ilyesmi a továbbiakban sem áll szándékunkban – mondta Balázs Árpád siófoki polgármester. – Az a célunk, hogy a mostaninál szélesebb kör számára elérhető legyen a képviselő-testület üléseinek élő közvetítése. Valamennyi kábelszolgáltató köteles a törvény szerint a közszolgálati tartalmat a műsorába illeszteni, ehhez azonban el kell juttatnunk a jelet hozzájuk. Erre törekszünk. A Sió tévével volt eddig megállapodásunk, a saját eszközeivel közvetítette az üléseket, de ezt felmondtuk és az önkormányzat ezen túl maga gondoskodik a közvetítésekről. Ezen kívül még azt szeretnénk, hogy az önkormányzat hírei, információi képújság formájában jussanak el a lakosság minél szélesebb köréhez; a kábeltévéken és interneten.
Balatonfölvár kistérségi fenntartású tévét működtet és Kiss Pál címezetes főjegyző szerint ez jól bevált. – Nem csak a költség oszlik meg, hanem a műsor is körbe megy a településeken – így Kiss Pál. – Aki többet áldoz, az többet szerepel a tévében. Balatonföldváron heti egy adásnap van, másutt ez ritkább.
A nagyatádi tévét a helyi művelődési ház üzemelteti. A városi költségvetés csökkent, ezért a televízió támogatására is kevesebb futja. Ez mintegy 10 millió forint, mellé bevételnövelő tevékenységet tervez a vezetés. Pünkösd Márton igazgató elmondta: az öt dolgozó közalkalmazott, de igyekeznek a tavalyihoz hasonlóan közcélú munkatársakat is foglalkoztatni. Az eszközparkja elavult, bíznak benne, ha ősszel átköltöznek a megújult Művelődési Házba, akkor ott lesz lehetőségük a fejlesztésre is. Heti kétórás adásukban hírműsor, magazinok és a testületi ülések közvetítése szerepel.
Barcson a Barcsmédia televízióban, rádióban és az interneten is információkat dolgoz fel, mellyel teljes körű a helyi kommunikáció. A website februárban több mint 46 ezres látogatást generált. Ezt az integrált médiát vállalkozói formában üzemelteti a város, és támogatja az önkormányzat, melynek az összege jelentősen kevesebb 2011-ben, mint az előző években.
Kettő az egyben: igazgató és szerkesztő
Zamárdiban évi kétmillió forintból kijön a városi tévé, két munkatárs dolgozik rendszeresen a helyi eseményeken, korábban maga Csákovics Gyula polgármester is riporterkedett.
Tab sem szórja a pénzt e célra: önálló helyi tévéjük nincsen, egy csatornájuk van a Supra Kft. kábelhálózatán, a kft. veszi fel és adja le havi 65 ezer forintos megbízási díj fejében a képviselő-testület üléseit. Schmidt Jenő polgármester érdeklődésünkre leszögezte: nem is terveznek önálló tévét vagy bármely más médiát.
Lengyeltótiban a művelődési ház igazgatója a tévé felelős szerkesztője is, a beszélgetéseket az intézmény munkatársai készítik. A tévézés állandó költsége lényegében egy fő munkabérét jelenti, aki valamennyi technikai teendőt ellátja. Ezen felül alkalmanként van szükségük kisebb forrásra egy-egy berendezés cseréjéhez. Heti egyszer adnak friss hírműsort.