Védett balatoni területek - berek nélkül nincs magyar tenger

– Sokan tudják, hogy a Balaton nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, úgynevezett Ramsari-terület, de a tavat eddig senki nem tekintette egy egységnek a déli parti berkekkel, halastavakkal. Ezek pedig funkcionálisan a Balatonnal egy egységet képeznek – hangsúlyozta Kovács Gyula, a Dél-balatoni Természetvédelmi Csoport elnöke azt, hogy a Balatont ökológiai értelemben csak ezekkel a területekkel együtt lehet értelmezni.

– Ezeknek a berkeknek a jelentősége önmagában is legalább annyi, mint a Balatonnak – indokolta azt, hogy a nemzeti parkkal együttműködve a dél-balatoni vizes élőhelyek nemzetközi védettségét kezdeményezték. A terület a madaraknak olyan jelentős költő-, pihenő-, táplálkozó- és telelőhelyeit foglalja magában, mint a Nagyberek, a fonyódi halastavak, az ordacsehi berek, a Forró-árok, az irmapusztai, földvári, töreki halastavak, valamint az őszödi és a Tóközi berek.

Kovács Gyula elmondása szerint ezek a vizes élőhelyek azért nem kaptak eddig kellő hangsúlyt, mert kevésbé feltérképezett területről van szó, melyre azonban már felhívták a figyelmet a természetvédelmi csoport közelmúltban közreadott – főként madártani – kutatásai. Ezek bizonyították: a déli parton szigetszerűen megtalálható berkekben óriási természetvédelmi érték összpontosul.

– Ha ilyen berek vagy halastó van egy település mellett, az sok egyéb mellett a por- és zajcsökkentés, a klimatizáló jelleg miatt is fontos – mondta Kovács Gyula, egyúttal leszögezve: ezeknek a részeknek a klímaváltozás miatt is szerepe lehet. Az eljárás során a Ramsari Bizottságnak csak adminisztrációs kifogása volt, a nemzetközi jelentőségű vizes élőhellyé nyilvánításnak várhatóan nem lesz akadálya.



Nem lehet gátja a lellei berek országos, úgynevezett ex lege védettségének sem, mellyel kapcsolatban az eljárás szintén folyamatban van. A Balatonlelle déli határában húzódó területről ugyancsak a természetvédelmi csoport kutatásainak köszönhetően derült ki, hogy a lápok tipikus és rendkívül ritka növényfajai találhatók meg itt, mint például a tőzegmoha.

– Nagyon nehezen járható területről van szó, ahol a nemzeti park légifotózása derítette fel a jelentős kócsagtelepet, melyről korábban hírt adtunk – fejtette ki Kovács Gyula, akinek elmondása szerint ezt követően kezdték a gyűrűzéseket és bejárásokat Lellén. Így bukkantak a lápok jellegzetes növényfajaira. A mára jelentősen lecsökkent lápterületek kivétel nélkül úgynevezett ex lege védettség alatt állnak a jogszabály szerint, így védetté nyilvánításuk tulajdonképpen automatikus, miután a hatóság látókörébe kerülnek.