Közélet

2011.04.06. 07:45

Országomat Somogyért, dombfoglaló németalföldi földiek

A hollandok 2001-2009 között 3717 ingatlant vásároltak hazánkban, ebből 680-at Somogyban. Beilleszkedésükre számos a pozitív példa, a negatív kevés.

Balassa Tamás

Akár a barkácsáruházak parkolóiban is lemérhető: a hollandok számosan élnek közöttünk, Somogyban is. És szeretnek kertészkedni. A tulipánok hazájából érkezve ez talán nem is csoda, s ha valaki Lipótfán járt például, a németalföldi nemzetre jellemző virágot számos színben láthatja pompázni. A hollandok jelenlétét a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) minap közölt statisztikái is megerősítik: 2001-2009 között 3717 ingatlant vásároltak hazánkban, ebből 750-et Baranyában, 680-at Somogyban. Egy dél-somogyi faluból jelezték: egy pécsi ügyvéd foglalkozik jó ideje ingatlanvásárlással, felújítással és eladással. A külföldiek ingatlanvásárlása eszünkbe juttathatja akár a Szent István-i intelmeket is („A jövevényeket kegyesen fogadja és még kegyesebben bánjék velök), s eszünkbe juttathatja, hogy a Holland Királyság maga is betelepülők színtere: minden hatodik holland szülei nem európai eredetűek. A népcsoport beilleszkedésére számos a pozitív példa (jellemzően igényes környezet), s a negatív kevés (ritkábban elhanyagolt környezet.)

Ha valaki elmulasztotta volna, hogy az internetes keresőkben holland falu nyomára bukkanjon hazánkban, nem késő. Több megyében is van ilyen. Dunaszentmiklós 2000-2003 között Holland üdülőfalu építésével reagálta le az ingatlanpiaci keresletet. Kecskemét mellett is van holland falu, amint a nógrádi Legénden is. Utóbbi holland kapcsolat még egy kortárs színdarabban is megjelent néhány éve. Mi más mondaná ki a fontos dolgokat Magyarországon, mint a művészet? A holland cunami című fikciós színműben a Hollandiát elárasztó cunami elől menekülő valamennyi holland befogadásával kell szembenéznie a magyar embereknek. Ettől távol vagyunk, de az Imre hercegnek írt intelmek megszívelése terén össztársadalmi szinten akad fejlődnivalónk.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kilenc évet összesítő adatai szerint Pest megyében a legnagyobb a „holland népsűrűség”, a négyezer lelkes Csemőn 85 ingatlan vásároltak a németalföldiek. A falu hivatalos honlapja büszkén hirdeti, a lakosainak egytizede betelepülő holland, aki Csemőt választotta végleges lakóhelyéül, s gyermekeik már oda járnak iskolába. A csemőiek a téren Kocsért és Nagykőrös előzik meg, szintén Pest megyéből. Az országban tartózkodó hollandok 2000-ben 324 tagú közösséget számláltak, tavalyelőtt már 1375-öt. Somogyban évek óta 37-38-an kaptak regisztrációs igazolást a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kaposvári kirendeltségének adatai szerint, s ezzel a 385 német, 104 román (döntően vélhetően erdélyi magyar) és 101 osztrák után a negyedik az igazolást kérők sorában (2010. januári adat). Ez a lista természetesen mást tükröz, mint az ingatlanvásárlás, a letelepedés igénye.

A két ország migrációs egyenlege a javunkra billen: két éve másfélszer annyi magyar ment az Északi-tenger mellé, mint ahány holland érkezett hozzánk. A magyarok tisztes fizetésért nyilván elviselik a szokatlan, négyszeres népsűrűséget (443 fő/km2), s az életesélyeket is: egy holland fiú 8, egy lány 5 évvel több életre számíthat. Persze, ahhoz oda kell születni.

Gyugy és Lad a van Bastenekért

A németalföldiek az eldugott kis falvakat szeretik Magyarországszerte, Észak-Somogyban Hács és Gyugy tökéletesen ideális e céloknak. Utóbbi polgármestere Jelenka György azt mondta, a három holland családjuk mindegyike általában évente több hónapot is másutt, vélhetően a hazájában tölt. Nyugdíjas és aktív korú is, minisztériumi – ottani önkormányzati dolgozó – is van közöttük. Hollandiában egyébként a 12 tartományban nyolcadannyi (441) önkormányzat van, mint hazánkban, mindegyikhez több település tartozik.

– Tizenhét éve vagyok polgármester, amikor kezdtem, még nem éltek Gyugyon hollandok, 8-12 éve találtak meg minket – mondta Jelenka György. – Barátságos és kedves, ha nem is különösebben közösségi emberek, de szépen rendben tartják a portáikat, időnként helyiek segítségével.

Buzsák, Csisztapuszta igen aktív németajkú állampolgárait említi pozitív példaként Gyugy polgármestere: a külhoniak szerves részeivé váltak a népművészetéről méltán híres község közéletének. Ott talán a nyelvi nehézségek elenyészőek, hiszen a Balaton-mentiség sokat pallérozta az idegenforgalomból, korszerűbben turizmusból élők nyelvtudását az elmúlt évtizedekben.

Délebbre, Ladon szintén élnek hollandok. Pirosné Tamás Krisztina polgármester kollégáját megerősítve mondta: a falunapokon, kulturális programokon részt vesznek, de ennél mélyebben egyelőre nem épültek be a település életében a németalföldi állampolgárok. A község első embere nehézségként azt is megemlítette, hogy az ingatlanárakat alaposan felvitte a megugró külföldi kereslet. A hazai vásárlókör ezt nem tudja követni, és az eladók sem mindig találják meg a számításukat, különösen akkor nem – és az manapság egyre gyakoribb –, ha sürgető volna az adásvétel. Dél-Somogyból azt is hallottuk: az elhanyagolt külföldi tulajdonú, üzleti számításból felvásárolt házak eléggé bosszantóak...



Mint mindennek: árny- és napos oldala is van a „jövevények kegyes befogadásának”. Falu bölcsei mondták: az utóbbit kellene okosan kihasználni, példának okáért a holland-magyar házasságokból ügyesebb futballisták születhetnek. Tehát: Welkom!


Dogtenyésztő a zsippói idillben

Zsippó: ezt a bárdudvarnoki tanyát még Somogyban sem sokan tudnák elhelyezni a térképen, a holland Eduard Jorritsma igen, sőt oda is talál még a legnagyobb téli havazásokban is, hiszen ott lakik feleségével és tizenhat argentin dog kutyájával. Arra tévedő látogatót ritkán látó, ennek ellenére – vagy éppen emiatt – közvetlen és barátságos férfi kedélyesen válaszolt kérdéseinkre. Eduardot a gyenge holland közbiztonság hozta, és a szomszéd nélküli, nyugalmas élet tartotta Zsippón. Orvosa mutatta meg neki a kis tanyát, mesélte, s az olykor elejtett magyar szavak közül az orvost magyarázó kullanccsal kicsit meggyűlt a baja. A fémekkel, kerítésekkel dolgozó férfi Hollandiából kap állami ellátást, hazánkban vaddisznóvadászatra tenyésztik, de a szívós, bátor ebek a pumától és a jaguártól sem ijednek meg.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!