Közélet

2011.05.07. 15:05

Nem kérnek különb bánásmódot, csak egyenlőséget

– Nem pozitív diszkriminációra lenne szükség, elegendő volna, ha nem negatívan, hanem ugyanúgy állnának hozzánk, mint egy átlagemberhez – fogalmazta meg frappánsan Dányádiné Molnár Cecília, a Vakok és Gyengénlátók Somogy megyei Egyesületének elnöke a kaposvári esélyegyenlőségi nap résztvevőinek vélhetően közös mottóját.

a.v

– Anya, nem látok semmit! – botladozott kezében fehér bottal a kaposvári főtéren egy tízévesforma kisfiú. A lurkó nehéz feladatra vállalkozott: belekóstolt a látássérültek életébe, s bizony az elhomályosított szemüveget felvéve el is veszítette térérzékét. Öt méter kellett volna megtennie egyenesen, ám hiába kopogtatott és hadonászott maga előtt a bottal, a rövidke túra igencsak félsódérosra sikeredett. Mint ahogyan nem sokkal később a sötétszobában is elvesztette a fonalat.

– Elképesztően rossz, elveszti az ember a tájékozódási képességét – mondta Sárosi Béla. Az ötvenkét esztendős férfi szintén kipróbálta, milyen lehet teljes sötétségben élni, ám végül szinte kimenekült a sötétszobából a napfényre.
– Itt még a gyengénlátók és nehezen boldogulnak – bólogatott Dányádiné Molnár Cecília, a Vakok és Gyengénlátók Somogy megyei Egyesületének elnöke. – csak azok mozognak magabiztosan, akik rászoktak, tapintással érzékeljenek. A fehér botról pedig azt mondják, a használatát nehezebb megtanulni, autót vezetni.

Akik a kaposvári esélyegyenlőségi napon belekóstoltak a vakok mindennapjaiba, el is hitték az egyesület vezetőjének szavait. S ugyanez volt a helyzet, amikor a kerekes székesek, siketnémák életébe cseppentek bele, ha csak néhány percre is. Persze ez is volt a Kossuth térre kitelepült különféle fogyatékosság élőket képviselő, illetve esélyegyenlőségi szervezetek célja: megpróbálták bemutatni, miért is óriási probléma a diszkrimináció.

– A vakok és gyengénlátók esetében Somogyban a legnagyobb problémát a munkahelyek hiánya jelenti – magyarázta Dányádiné Molnár Cecília. – Korábban a masszőrségnél például támogatták a látássérülteket, mára ez megszűnt. A munkáltatók megijednek, ha meghallják, egy vak akar náluk elhelyezkedni, pedig sok esetben némi odafigyeléssel ugyanúgy lehetne őket foglalkoztatni, mint az épeket.

Somogyban sok a diplomás gyengénlátó, akad közöttük pszichológus, szociális munkás, jogász, projektmenedzser, informatikus, gyógypedagógus, pályázatíró, sőt építési vállalkozó is. A tanulás persze sok fáradtsággal, lemondással jár, ám a digitális technika segítségével folyamatosan egyszerűsödik.
– Az aluliskolázottaknak viszont nagyon rossz helyzetben vannak – folytatta az egyesület elnöke –, csak könnyű betanított munkákat találhatnak, mint például a csomagolás, vagy a hulladék-újrahasznosítást megelőző válogatás. Mivel azonban a megyében a hasonló végzettségű épek között is nagy a munkanélküliség, a látássérülteknek még nehezebb elhelyezkedniük. Esetükben nem pozitív diszkriminációra lenne szükség, elegendő volna, ha nem negatívan, hanem ugyanúgy állnának hozzájuk, mint egy átlagemberhez.

Persze a diszkriminációhoz nem kell fogyatékkal élőnek lenni: az esélyegyenlőségi törvény húsz védett tulajdonságot sorol fel, melyek sérülése diszkriminációt jelent. Csak sokszor az érintett nem is tudja, hogy az adott esetben sérültek a jogai.
– A társadalom az esélyegyenlőséget hajlamos leredukálni a nőkre és a romákra – mondta Duenas-Berdár Valéria, az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) somogyi referense. – Pedig a fogyatékkal problémái, s az oktatási és munkaügyi dolgok is ide tartoznak.

A tavalyi évben 1300 beadvány érkezett különféle ügyekben a hatósághoz, mely 377 eljárást indított, s negyven alkalommal meg is állapította a jogsértést, melyek ügyében húszmillió forintnyi bírságot szabott ki. Somogyban elsősorban munkaügyi jogsértések fordultak elő, noha a megye jellegéből adódóan sokan azt hiszik, a legtöbbször romák, közülük is elsősorban dél-somogyiak fordulnak az EBH-hoz.
– Nekem is meglepetést okozott, de évente csak két-három ilyen ügy akad – mondta Duenas-Berdár Valéria –, s akkor is inkább Kaposvár vagy a Balaton környékéről. Sokkal gyakoribbak a munkaügyekkel kapcsolatos megkeresések, főként nők részéről, akiket a gyermekvállalásukkal, anyaságukkal kapcsolatban ér diszkrimináció.

Bár egyre több ügy kerül a hatóság látókörébe, tudják, a hazai helyzet rosszabb, mint amit a számok mutatnak. Csak éppen az emberek sokszor nem is ismerik a jogaikat, illetve nem hisznek benne, hogy valaki segíteni tud rajtuk.
– Azt is tapasztaltuk – folytatta az EBH somogyi referense –, megelégszenek, hogy jelzik felénk, mi történt velük. Megkönnyebbülnek, hogy elmondhatták valakinek a problémájukat, de nem merik tovább vinni az ügyet, mert félnek, valami bajuk történik, például elvesztik az állásukat. Ugyanis a munkajogi eseteknél nem lehet anonimitást biztosítani.

Viszont a tendencia azt mutatja, azok a munkáltatók, munkahelyek, melyek ellen az EBH eljárást indított, sokkal jobban figyelnek a jogszabályok betartására, s csökken náluk a diszkrimináció.

Mely bizonyíthatóan az életkor előrehaladtával alakul ki az emberekben. A esélyegyenlőségi nap kapcsán rendezett gyerekrajz-kiállításból például egyértelműen kiderült, az óvodás- és alsó tagozatos iskolás korban még nem alakul ki a gyerekekben semmiféle ellenérzés: befogadóak, toleránsak, nyitottak. A gond a felső tagozatban kezdődik, ekkor érik olyan hatások őket, melyek hatására egyre elutasítóbbak lesznek.

A diszkrimináció tehát egyértelműen „felnőttbetegség”. Ám elég volt körülnézni szombaton a kaposvári főtéren és sétálóutcán, hogy megállapítsa az ember: ha nehezen is, de gyógyítható.



A mozgáskorlátozottak a kormányfőhöz fordultak kétségeikkel és kéréseikkel

Az Európai Esélyegyenlőségi nap kapcsán Hegedüs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) elnöke nyílt levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek.
„Eleget téve a mintegy 600 ezer fős fogyatékos réteg és családtagjaik elvárásának, szükségesnek érezzük, hogy felhívjuk a figyelmet a fogyatékossággal élő emberek és az őket képviselő országos érdekérvényesítő szervezetek helyzetére és egyben felajánljuk segítségünket a kormányzat előtt álló hatalmas feladatok megoldásához” – írta Hegedüs Lajos, aki a MEOSZ nevében az elmúlt év alkotmányi, törvényi változásai, valamint a konvergencia program és a Széll Kálmán terv kapcsán kérdéseket, kétségeket és elvárásokat fogalmazott meg.

Jelezte például, hogy míg a korábbi alkotmány állampolgári jogként beszélt a szociális biztonságról, úgy az új alaptörvény szerint Magyarország „törekszik rá”. Rákérdezett a rokkantsági nyugdíjak kiszámíthatóságára, ha az átkerül a szociális ellátások körébe?

Az új alaptörvény kapcsán rámutatott, csak igen laza támpontokat nyújt a fogyatékos emberek élethelyzetével, -körülményeivel kapcsolatban, s az ősszel esedékes sarkalatos törvények döntik el, milyen tartalommal telik meg az alkotmány. Főként azért nem túl optimista a MEOSZ elnöke, mert az elémúlt egy évben korábban soha nem látott mélypontra süllyedt az egyeztetés az érdekképviseleti szervek és a kormány között, mely sokszor előbbiek nélkül hozott döntéseket, noha a törvény alapján ez nem fordulhatott volna elő. Sőt, egy 1998-as törvényben a kormány tanácsadó testületeként rögzített Országos Fogyatékosügyi Tanácsot össze sem hívták a tavalyi választások óta.

„A fentiekben ismertetett problémák azt a veszélyt hordozzák magukban, hogy az új Alkotmány garanciális szabályainak átalakulása, lazábbá válása, és az érdekegyeztetés elmaradása következtében, a sarkalatos és egyéb törvények, más jogszabályok létrehozása során, a fogyatékos emberek érdekei nem jelennek meg kellő hangsúllyal a társadalmi rétegek érdekei közt” – olvasható a levélben, mely a fogyatékkal élők elvárásai között megemlíti: „szeretnénk Magyarország felemelkedésében erőnkhöz mérten, pozitív, hozzájáruló, alakító módon részt venni, és nem egy leszakadó réteg keserű, dühös, csalódott képviselőiként, a társadalmi jogérvényesítés eszközeivel fellépni.”

Címkék#Kaposvár
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!