Közélet

2011.05.26. 07:22

Önkormányzatok: reform jön, vagy a halálos ítélet?

A parlamenti pártok képviselői egyetértenek, mostani formájában nem tartható fenn tovább az önkormányzati szektor, ám a megoldást mind másképpen látják.

Vas András

Az ellenzék szerint törvénytervezet, a kormánypárti politikusok tanulmányként aposztrofálják. Közös igazodási pont viszont, hogy komoly vitát generált mindkét oldalon az önkormányzati törvény napvilágra került 44 oldalas anyaga.

Az önkormányzati államtitkár szerint várhatóan októberben kerülhet az Országgyűlés elé az új önkormányzati törvényjavaslat, Tállai András az addig hátralévő időt elegendőnek tartja az egyeztetéshez.
Abban mindenki egyetért, hogy a készülő törvénynek újra meg kell határoznia az önkormányzati és az állami feladatokat az oktatás, a közfoglalkoztatás és a szolgáltatások területén, s hogy szükség van az önkormányzati rendszer belső átalakítása.



– Ez a rendszer nem maradhat így, ezt mindenki érzi – mondta Schmidt Jenő, Tab Fideszes polgármestere, egyben a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. – A tanulmány, mint helyzetfeltárás jó, megmutatja, milyen sok szintje van az önkormányzati rendszernek, s hogy ezeket össze kell illeszteni.
A TÖOSZ elnöke azonban hiányolja, hogy az egyes területekkel kapcsolatban nem jelennek meg az ágazati törvénykoncepciók, s azt sem lehet tudni, honnan lesz forrás az átszervezésekre, noha éppen ezek alapján kell majd működtetni a rendszert. Az is jól látható szerinte, hogy a kormányzat egyfajta centralizációt képzel el, míg a települések érdeke éppen ellentétes ezzel.

– A centralizációtól nem lesz több pénz a rendszerben – folytatta Schmidt Jenő –, viszont nehéz elképzelni, hogy állami szinten tudni fogják, helyben mi mennyibe kerül. Nincs tisztázva a megyei jogú és a járási jogú városok helyzete sem. Utóbbiakkal kapcsolatban csak az bizonyos, hogy járási kormányhivatalok székhelyei lennének, s papíron a szakigazgatási szerveket hoznák közelebb az emberekhez. Viszont többletforrást nehéz találni a működtetésükhöz, kivéve, ha jelentősen fejlődik az e-közigazgatás.
– A centralizációval az a probléma, hogy nem a jelenlegi problémák eredőjét keresi, hanem csak átstrukturál – tette hozzá a TÖOSZ elnöke. – Pedig a legnagyobb gond, hogy 1994 óta folyamatosan csökken az önkormányzatok finanszírozása, a többség jelenleg hónapról hónapra él, s örül, ha fizetni tudja a számlákat, ki tudja gazdálkodni a béreket. Ezekről viszont nincs szó a tanulmányban, csak arról, hogy bizonyos feladatokat az állam vesz át. Ám ez nem jelenti azt, hogy jobb lesz vagy olcsóbb...

Sok esetben pedig kivitelezhetetlen. A pedagógusok bérét ugyan minden további nélkül átvállalhatja az állam, még ha az adminisztrációt helyben is kell intézni hozzá. Ám Schmidt Jenő szerint a szociális ellátásban ez nem megoldható.
– Életképtelen ötletnek tetszik, hogy a segélyeket számlára utaljuk olyan embereknek, akiknek fogalmuk sincs ennek mibenlétéről – jelentette ki Tab polgármestere. – S azonnal felmerül egy másik kérdés is: ki fizeti majd a számlavezetési díjakat?
A törvénytervezet-tanulmány bizonyos szint felett elvenné az iparűzési adó egy részét a településektől, viszont lehetőséget adna számukra saját adónemek kivetésére. A TÖOSZ elnöke szerint ez rövidtávon nem megoldás, hiszen a jelenlegi gazdasági helyzetben hiába a jogosítvány, az önkormányzatok nem tudnak újabb terheket az emberekre hárítani.
– Persze tizenöt év múlva életképes lehet ez a verzió – ismerte el Schmidt Jenő –, főként, hogy az emberek az ilyen adókat inkább hajlandók befizetni, mint az államiakat, hiszen legalább tudják, látják, mi lesz a sorsuk.

Az iparűzési adó változását viszont nem tartja jó ötletnek, szerinte még tovább nyílik majd a gazdasági olló a megyék között. Kivéve, ha a kormányzat a címzett támogatásokkal, állami korrekcióval pótolja a rosszabb helyzetű megyék hiányait.
A napvilágra került 44 oldal legnagyobb visszhangot kiváltó ötletéről, a főállású polgármesterek helyzetéről Schmidt Jenő megjegyezte: gálánsabb is lehetne a javaslat, mely szerint az ötszáz lelkesnél kisebb településeken nem lenne ilyen faluvezető.
– Nem a polgármesterek létszáma a gond – mondta Schmidt Jenő –, sokkal inkább a hivatalok, illetve az apparátus nagy száma. Egy település gazdája a polgármester, felelős a falujáért, a megoldást inkább a kiszolgáló személyzet lefaragásával kellene megtalálni. És nem a rendszerváltás előtti tanácsi rendszer felé elindulni, hiszen arról bebizonyosodott: nem megoldás, hogy egy személy döntsön több település fejlődéséről, jövőjéről. Erről az emberek jobban szeretnek helyben, maguk dönteni.


Átgondolatlanság Vs. tiszta víz

Somogy érdeke, hogy megmaradjon és többletforrásokhoz jusson a jelenlegi kistérségi rendszer – jelentette ki Lamperth Mónika szocialista képviselő. – Az aprófalvas térségnek a közös feladatellátás ugyanis nagy segítséget jelent, hiszen a kistelepülési önkormányzatoknak a mindennapi működés is problémákat okoz.
Az önkormányzati törvénytervezet Lamperth Mónika szerint drámai megszorításokat jelez még a nagyvárosok esetében is, ami szolgáltatáscsökkenésben mutatkozik majd meg, ami Kaposváron is látszik. A somogyi megyeszékhely emellett vesztese lesz az iparűzési adó változásának is, s bár helyi adókkal papíron kompenzálhatna, nem életszerű, hogy az önkormányzat tovább terheli az embereket.

A kistelepülési polgármesterek, képviselő-testületek jövőjével kapcsolatban a szocialista képviselő elmondta, nem az a lényeg, van-e főállású faluvezető, hanem, hogy sérül a települések szuverenitása, hiszen a megyei és járási kormányhivatalok gyámsága alá kerülnek. A helyi adminisztráció, állami kifizetés kapcsán pedig zavart jövendölt, hiszen a hatáskörök egymásba érnek majd. A törvénytervezet Lamperth Mónika szerint szakmailag öszszedobált, zavaros, s nem ad megoldást a problémákra.

Bár ez még csak egy tervezet, de az világosan kitűnik belőle, hátat fordít az 1990-es önkormányzati törvénynek, mely önrendelkezéssel ruházta fel a településeket – jelentette ki Felder Frigyes, az LMP kaposvári önkormányzati képviselője. – A kormány vissza akar térni a rendszerváltás előtti állapothoz, amikor a megyei tanács döntötte el, mi lehet a falvakban. csak most a megyei tanácsot kormányhivatalnak nevezik.
Felder Frigyes szerint a kormány a rossz gazdálkodás címszóval ürügyet is talált, hogy keresztülvigye akaratát, s azt sugallja, a települési önkormányzatokban tehetségtelen emberek ülnek, de majd ő megmutatja a helyes irányt. A rendszerben vannak hibák, de óvatosabban kell hozzányúlni – vélte az LMP-s képviselő –, ugyanis óriási árat fizethet a vidéki Magyarország. Jelenleg úgy tűnik, szike helyett láncfűrésszel akar operálni a kormány.

Az iparűzési adó változása Felder Frigyes szerint Kaposvárnak például kifejezett hátrányt jelent már csak az adósságtörlesztés miatt is, melyet a kormány tervei szerint helyi adó kivetésével orvosolhat.
Ez azt mutatja, a kormány nem akar konfrontálódni az emberekkel – tette hozzá Felder Frigyes –, hanem az önkormányzatokra hárítja a kellemetlen feladatot. S ha így sem megy az adósságkezelés, jöhet a csődbiztos, ami, ugye, központi irányítást jelent. S azt is mutatja, a Fidesz nem bízik a saját emberei vezette önkormányzatokban sem...

Elfogadhatatlan számunkra az új önkormányzati törvény tervezete – mondta Kiss Tamás, a Jobbik kaposvári önkormányzati képviselője –, melyből tükröződik, hogy a kormánynak nincs kigondolt koncepciója. Csak azt látni, hogy nincs pénz, spórolni akarnak, s ennek lesznek áldozatai az önkormányzatok. Kiss Tamás szerint Somogyot különösen érzékenyen érinti a tervezet, hiszen az aprófalvas megyében rengeteg önkormányzat szűnhet meg, amivel csorbulnának a kistelepüléseken élők jogai, hiszen helyben nem lenne megfelelő képviseletük, illetve ügyeiket sem tudnák elintézni.

Egyértelmű, hogy szükség van reformra – állította a kaposvári városatya –, ám nem ilyen elhamarkodottan és átgondolatlanul. A Jobbik már a tavalyi választási programjában is szerepeltette az önkormányzatok kérdését, emellett kidolgozás alatt áll a párt részletesebb koncepciója, melynek alapja a saját önrendelkezésű, önálló települési önkormányzatok. Egyértelmű, nem lehet tovább halogatnia állami és helyi feladatok szétválasztását – mondta Móring József Attila, Somogyvár polgármestere, kereszténydemokrata honatya –, ám ügyelni kell rá, hogy az emberek a napi problémáikat, ügyeiket a jövőben is helyben tudják megoldani.

Móring József Attila szerint érdemes elgondolkodni, szükség van-e ennyi, több mint háromezer-százhetven önkormányzatra, s ennek meghatározásához talán még legobjektívebb a lakosságszám szerinti kategorizálás, viszont a jól működő kistelepülési önkormányzatokat ki kell venni a szabályozás alól. Mint ahogyan a nagyobb településeken, ahol az önkormányzat nem végez érdemi munkát ne kelljen csak a nagyobb népesség miatt fenntartani hivatalt.

A vállalt feladatok finanszírozása gondot okozhat a településeken – folytatta Somogyvár polgármestere –, s meg kell állítani az eladósodási folyamatot is. A települések jövője szempontjából a legfontosabb a munkahelyteremtés, mely adóbevételekhez juttatja az önkormányzatokat. Enélkül a jelenlegi szuverenitás csak látszólagos lesz, hiszen ha állami források nélkül életképtelen egy település, annak amúgy sem független az önkormányzata. Persze a mostani tanulmány javaslatait még finomítani kell, hiszen tudjuk, az ördög mindig a részletekben rejlik.

Somogyi falvak megoszlása

100 alatt

11

101–200

27

201–500

84

501–1000

59

1001–2000

39

2000 felett

9

Települési önkormányzatra jutó lakosságszám

Csehország

6237

1500

Franciaország

36 559

1600

Szlovákia

2871

1700

Görögország

5922

1800

Svájc

3000

2166

Magyarország

3175

3100

Luxemburg

118

3400

Ausztria

2353

3400

Lettország

554

4000

Észtország

247

4200

Spanyolország

8082

4800

Németország

16 121

5000

Olaszország

8104

7000

Románia

2862

7700

Horvátország

542

8000

Szlovénia

192

8800

Finnország

455

11 200

Lengyelország

2489

15 000

Belgium

589

17 200

Dánia

275

19 100

Hollandia

572

27 000

Bulgária

262

28 000

Svédország

286

30 900

Portugália

275

34 200

Írország

84

41 667

Litvánia

56

58 800

Nagy-Britannia

491

118 503

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!