Közélet

2011.05.11. 16:59

Puszító természet: ennyien még soha nem gyilkolták a légkört

Négy évszak helyett kettő, rengeteg 35 fok feletti nap nyáron és hirtelen, nagy mennyiségű, pusztító csapadékhullámok – jó esély van rá, hogy így fest majd Magyarország, s azon belül Somogy éghajlata bő ötven év múlva.

Füleki Tímea

Ez is kiderült Németh Lajos meteorológus szerdai fonyódi előadásából. A közismert szakember óva intett az éghajlatváltozás miatti riogatástól, de leszögezte: nem hagyhatjuk figyelmen kívül az intő jeleket, azon belül az egyre gyakoribb időjárási szélsőségeket, ha azt szeretnénk: 2100-ban vagy 2200-ban is éljen még ember a Földön.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] A hosszantartó aszályok megnehezítik a földművelést
[/caption]

– Ennyien még soha nem gyilkolták ezt a légkört – fogalmazott szerdán Fonyódon Németh Lajos meteorológus, aki a Nők a Balatonért Egyesület helyi csoportjának meghívására tartott előadást fonyódi és környékbeli diákoknak az éghajlat változásáról. A fentieket a Föld hétmilliárd lakójára utalva mondta, amikor azt fejtegette, be lehet-e tudni a mostani folyamatot a Föld történetében egymást váltó felmelegedő és lehűlő időszakok váltakozásának. A választ gyakorlatilag megadta, amikor rámutatott: az elmúlt százötven évnek ebbe a ciklikusságba illő, mérsékelt felmelegedése az utóbbi egy-két évtizedben erőteljesen felgyorsult.



 – Még az éghajlatkutatók sem tudják, mi lesz a vége – mondta a jól ismert meteorológus, aki példaként hozta fel a két tavalyi viharciklont, melyek pont egy éve pusztítottak Magyarországon néhány hét eltéréssel. – Ilyen gyakorisággal rekordmennyiségű víz még nem volt, mióta meteorológiai mérés létezik – hangsúlyozta Németh Lajos, aki az éghajlat változásának egyik legfontosabb tényezőjeként említette a szélsőséges időjárási jelenségek megszaporodását. – A hetvenes években még azt tanultam, hogy tornádó Magyarországon 3-5 évente fordul elő. Tavaly több mint negyvenet számoltak össze – mutatta a 2010-es hazai jelenségek fotóit az előadó. A szélsőségek között említette a Balatonon 2006-ban még március közepén is kialakult látványos jégképződményeket a tárgyakon, melyek az óránkénti 90 kilométeres szél és a fagypont körüli hőmérséklet márciusi együttes megjelenésére utaltak.

A meteorológus az árvizek gyakoriságának növekedését említette még a változás tényezőjeként, azonban kitért arra is: a Balaton vízszintjének ciklikus ingadozása nem az éghajlatváltozásnak tudható be. Sokkal inkább a kedvezőtlen folyamatokra utal viszont, hogy nyáron egyre több forró napot és egyre hosszabb aszályos időszakokat lehet valószínűsíteni, míg a csapadék hirtelen, hatalmas mennyiségben érkező, pusztító formában érkezik. A csapadék összmennyisége nyáron csökken, míg ősszel növekedni fog. Várhatóan felénk, északra tolódik az Olaszországban és a Balkánon már most megfigyelhető folyamat, hogy a négy észak helyett az időjárás kétévszakossá alakul.

Velünk vagy nélkülünk?

Az egérhez és az elefánthoz hasonlította zárszavában Németh Lajos az ember és a természet erőinek viszonyát. S ebben a felállásban mi az egerek vagyunk. – Ezért tiszteljétek ezeket a természeti jelenségeket – fordult a diákokhoz a meteorológus. Szavai nem kevesebbek, mint a létező leghatékonyabb ellenszerei lehetnének az éghajlatváltozásnak, ha komolyan vennénk őket. Mert amiatt, ami most történik, nem a Földet kell félteni abban az értelemben, hogy mi, egerek, kevesek vagyunk, hogy megsemmisítsük a bolygót. Ez a csodálatos természet legfeljebb leráz minket a hátáról, mint fő veszélyforrást. Aztán fellélegzik, s létrehoz valami egészen mást. Nélkülünk...

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!