Közélet

2011.07.20. 06:50

Milliárdos adósságból milliárdos, állami kézrázás a megyékkel

A sajtóhírek alapján nehéz volna megmondani, jó üzletet kötöttek-e a megyék a kormánnyal – Nem csökkennek a megyék feladatai (MTI), Elveszthetik a megyék mostani feladataikat (Világgazdaság) –, de mivel örülnek az üzletnek, bizonyára jónak tekintik azt.

Balassa Tamás

A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének vezetői történelmi megállapodásról számoltak be keddi fővárosi sajtótájékoztatójukon. Gelencsér Attila társelnök azt mondta: az adósságkonszolidáció és a megye területfejlesztő szerepe mérföldkőnek tekinthető. A bejelentést az Orbán Viktorral és kormánytagokkal kialakított konszenzus alapozta meg.  Hogy az üzlet az országnak jó-e, nagyban múlik a sarkalatos törvényeken. Az bizonyos, Magyarország hagyományos közigazgatási egységeit nem törölte el sem az uniós régiós megfelelni vágyás, sem a kistérségi-járási rendszer, sőt.

A megyeszékhelyek polgármesterei ismét járhatnak az utóbbi években már csak monitoringozó területfejlesztési tanácsok üléseire. A megyék a területfejlesztésre nyergelnek át, pénz áll a házhoz, sokmilliárd. Az adósság pedig elmegy, szintén sokmilliárd, az intézményrendszerrel együtt. A három eddigi somogyi elnököt kérdeztük.

Gelencsér Attila országgyűlési képviselő, somogyi elnök fél éve dolgozik kollégáival a MÖOSZ-ban az alakuló önkormányzati törvény megyei fejezetének tartalmi kérdésein. A jelenlegi forráshiányos káosz helyett tiszta feladatköröket ígérnek.
– A jelenleg önkormányzati, de tipikus állami feladatok az államhoz kerülnek, az önkormányzatok a településrendezéssel, településfenntartással és -üzemeltetéssel foglalkoznak, a megyék pedig területfejlesztők lesznek – mondta Gelencsér Attila. – A végletesen elrontott, kontroll nélküli területfejlesztésben 99 százalékban Budapesten dőltek el a dolgok. A döntések most az egyik legfontosabb európai irányelv mentén visszatérnek a megyékbe. A lehető legközelebb az emberekhez.

Mindezekből következően a 2012-es átállás után vélhetően kiürülnek a regionális fejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik, feladataik a monitoringra szorítkoznak. Jelenleg a régiórendszer az uniós forráshoz jutás feltétele, ami nem zárja, sosem zárta ki a megyerendszer megmaradását.

A somogyi MSZP szerint a megyei önkormányzatok legyengítése, a megyék alkonya következik, s egy újabb illúzió vége! – fogalmaz Kolber István volt fejlesztési miniszter.

A korábban önkormányzati miniszterként is dolgozó Gyenesei István szerint az intézmények állami működtetésével önmagában nem jut több pénz iskolára, szociális és egészségügyi intézményekre. A másik kérdés szerinte az, hogy az intézményeknek helyet adó nagy értékű épületeket, amelyek most az önkormányzatok tulajdonában vannak, a feladattal együtt elveszik-e Somogytól? Nagy kérdés Gyenesei szerint az is, a civil szféra támogatása hová kerül.
– Ha a jövőben az állam dönti el, ki mire kaphat támogatást, akkor a pártpolitika mindenható szerepe nő meg. A múltat okkal, ok nélkül bíráló mai hatalom nem akarhatja az általa megszüntetettet. Ha mégis, akkor azzal saját sírját áshatja meg, és nemcsak hiteltelenné válik, hanem nagy tömegek számára támogathatatlanná is – értékelt a korábbi megyei elnök.

A keddi bejelentés érinti a mintegy 30 megyei intézményt, s ennek mintegy 4500 dolgozóját. Kérdés, átveszi-e a megye szakembergárdáját a kormányhivatal, s miként érintheti ez a szakigazgatási szervek összeköltözésének terveit? A somogyi kormányhivatal egyelőre nem kívánt reagálni e témában.



Megkérdeztük: mit gondol a megyei önkormányzatok körvonalazódó szerepköréről?

Gelencsér Attila
, megyei elnök: – Az elmúlt nyolc évben Magyarország fenntarthatatlanná és finanszírozhatatlanná vált. Az önkormányzati rendszer szintén. Ezt bizonyítja az 1300 milliárd forintos adósságállomány. Mindezek mögött az elmúlt húsz év folyamatos elszámolási vitája áll állam és önkormányzatok között. Ebben az emberek számára nem volt sem átlátható, sem érthető felelősségi viszony. A területfejlesztési források fölött nem volt demokratikus kontroll. Az elszámolási vita abból is fakadt, hogy a törvény állami feladatokat delegált az önkormányzatokhoz, de elégtelen forrást adott hozzájuk. Az elmúlt fél évben kidolgoztuk azt a tiszta felelősségi rendszert, amely megszüntetheti az elszámolási vitákat. Ez két pillérre támaszkodik, az adósságkonszolidációra, ami miatt mérföldkő és történelmi léptékű a kormány és a megyék szövetsége, és a hatékony területfejlesztésre.

Gyenesei István volt megyei elnök: – Az önkormányzati rendszer megérett az átalakításra, ebből nem lehet csak a megyéket kiemelni. A 21 éves tapasztalat alapján újra kell rendezni a feladatmegosztást, pénzügyi hátteret, állami támogatást és helyi bevételt. Ezzel együtt rendezni kell az adósságokat. A Somogy Megyei Önkormányzat adósságállománya öt év alatt több mint húszszorosára, félmilliárdról 12-re nőtt, és a hitel nagy részét nem fejlesztésre, hanem működésre költötték. Azt hitték, az állam rendezi az adósságukat. Az államnak valóban be kell avatkoznia, de az intézmények elvételével tulajdonképpen büntetik a megyéket. Mivel a megyei vezetők kormánypártiak, kénytelenek tudomásul venni minden beavatkozást. Az állam fizet helyettük, az állam diktál. Helyeselni lehet, hogy a területfejlesztés a forrásokkal együtt visszakerül a megyékhez.

Kolber István volt megyei elnök: – Nemrégiben fűt-fát ígértek a megyéknek, és „vármegyékről” ábrándoztak. Mára Somogy 570 milliós mentőövre szorul. Ugyanakkorára, mint a négyszer nagyobb Pest megye. Európában inkább a helyiekre bízzák a feladatokat, itt központosítanak, államosítanak. Ott régiók, itt megyék és járások. Az önkormányzatiság védendő érték, nem jó, hogy a szociális és kulturális intézményeket és a szakképzést a megyei kormányhivatal veszi át. A levéltárakat 270 éve a megyék tartják fenn. A megyék ezután nem szolgáltatnak a lakosságnak. A területfejlesztés elképzelhető a megyénél, kivéve az EU-támogatások, mert ott kell a régiós szemlélet. A megyék csak kisebb fejlesztéseket intézhetnek, mert erre nincs pénz. Ezt tehát csak egy homokozó lesz. Némi pénzt a településektől akarnak összesöpörni iparűzési adóból.

Zsebcseles - a szerző kommentárja

A húsz éve intézményfenntartásra fogyasztott, s utóbb a fejlesztési feladatokat is leadó megyerendszer legnagyobb súlya szinte az ezer éves múltja maradt. Nemkülönben súlyos lett az adósságállománya. A kötvénykibocsátás minapi befagyasztása jelzésértékű volt a bankrendszer részéről. Rendszerszinten 150 milliárd forint körüli összeggel adósodtak el a megyék döntően az elmúlt öt évben, ami tíz százaléka a teljes önkormányzati adósságnak.

Mérföldkő, értékelik a megyék a megállapodást. A kifejezés a jelenre nehezebben áll, mint a jövőre, amikor ki kell derülnie, hogy elég lesz-e ugyanarra ugyanaz a pénz, ha máshonnan érkezik? Nyilván sehogy, állami zsebcsel nem elég a fiskális eredményhez. És itt jön az igazi mutatvány: úgy soványítani az államot, hogy a versenyszféra elég gyorsan teremtsen annyi munkahelyet, amennyi a közszférában felesleges lesz. Ez tényleg mérföldkő.

Mérföldkő, értékelik a megyék a megállapodást. A kifejezés a jelenre nehezebben áll, mint a jövőre, amikor ki kell derülnie, hogy elég lesz-e ugyanarra ugyanaz a pénz, ha máshonnan érkezik? Nyilván sehogy, állami zsebcsel nem elég a fiskális eredményhez. És itt jön az igazi mutatvány: úgy soványítani az államot, hogy a versenyszféra elég gyorsan teremtsen annyi munkahelyet, amennyi a közszférában felesleges lesz. Ez tényleg mérföldkő. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!