Közélet

2011.08.23. 07:34

Kinek nehezebb az iskolatáska? Államosítás pro és kontra

Állami feladat lesz az általános iskolai oktatás, vagyis az iskolák fenntartása, s a helyi kormányhivatalok hatáskörébe kerül majd az irányítás – a kormány múlt heti ülését követően jelentette be ezt Tállai András államtitkár.

Munkatársainktól

A bejelentés nem előzmények nélküli: már a tavasszal megismert Széll Kálmán Tervben egyértelműen megfogalmazták: „nem függhet az oktatás színvonala az önkormányzatok helyzetétől és eseti döntéseitől, az állam ezen a téren egységes rendet tud tenni.” A megkérdezett somogyi intézményvezetők és intézményfenntartók abban kivétel nélkül egyetértenek: változás kell, mert a jelenlegi helyzet nem tartható fenn tovább.

A központi költségvetés mindössze a fenntartáshoz szükséges költségek felét fedezi normatíva formájában, a többit a települések saját forrásaikból teszik hozzá. Folyamatosan csökken a működésére fordítható pénz, így az állami normatíva és az önkormányzati hozzájárulás is. Szakemberek szerint egyelőre kétséges, honnan lesz az államnak annyi pénze, hogy átvegye az önkormányzatoktól az iskolákat. Szabó Zoltánné Kudomrák Zsuzsanna, a kaposvári Kodály központi általános iskola főigazgatója szerint az utóbbi években egyre inkább csökkent az iskoláknak nyújtott állami normatíva, ezzel párhuzamosan egyre súlyosabb teher hárult a fenntartó önkormányzatokra.  

– A kaposvári általános iskolákban a központi normatíva a teljes bekerülési költség 48 százalékát fedezi, a fennmaradó, nagyobb részt a városi önkormányzat nyújtja az oktatási intézményeknek a működéshez – hangsúlyozta Szabó Zoltánné Kudomrák Zsuzsanna. – Azzal, hogy az állam a saját hatáskörébe vonja az iskolákat, komoly teher alól mentesíti a helyhatóságokat. Ha az állam lesz a fenntartó, nyilván egységesíteni fogja a rendszert, ez pedig a kisebb falusi és a nagyobb városi iskolák közt egyszerűsíti az átjárhatóságot. Az államosítás után nyilvánvalóan az állam fogja garantálni a működéshez szükséges feltételek meglétét. Bár érdemben nyilatkozni csak az ágazati szabályozás ismeretében lehet majd a változások hatásairól, attól nem félek, hogy a pedagógusok fizetése, munkája veszélybe kerülne.

– Ami eddig volt, az igazságtalan és fenntarthatatlan – mondta Kincsei János, a barcsi oktatási intézmények igazgatója. – Ma a jobb módú települések iskoláiban és óvodáiban jobbak a körülmények, ahol viszont kevés a pénz, ott lényegesen rosszabbak. Minden olyan lépés jó lépés, amely arra irányul, hogy csökkenjenek az intézmények közti különbségek. Az világosan látszik, hogy az önkormányzatok legtöbbje kényszerből - néha meggondolatlanul - igyekszik spórolni az oktatáson, s az is jó látható, hogy sokhelyütt szabadulni igyekeznek az intézményeiktől, egyháznak, alapítványoknak adva át... A nagy kérdés az, hogy az állami működtetés vajon nagyobb stabilitást jelent-e.



Korábban kellett volna megtenni, de leginkább soha nem kellett volna az önkormányzatoknak átadni ezt a feladatot – állítja Rózsa Sándor inkei polgármester. Településük költségvetésén évek óta hatalmas lyukat üt az iskola fenntartása. A polgármester szerint a legtöbb önkormányzat – velük egyetemben – azért adósodott el, mert mindehhez nem kaptak elegendő állami finanszírozást. Inke 2008 óta próbál iskolájával betársulni másokhoz, ám sem Csurgó, sem vése, sem az iharosberényi társulás, sem Nagykanizsa nem fogadta be őket. – Most is önállóan tartjuk fenn az iskolát – mondta. – Gond, hogy nem a feladatot, hanem a létszámot finanszírozzák. Az állam jobb gazdája lesz az iskoláknak, és végre nem a képviselőtestület tagjait ugrasztják egymásnak.


Megoldás kell

Az áldatlan állapotok miatt mindenképpen döntést kell végre hozni. Főleg annak feloldására, ami a fenntartóra, adott esetben az önkormányzatra feladatot ró, de nincs hozzá elegendő pénz – mondta az óvodákat, a két általános iskolát, valamint a zeneiskolát tömörítő Marcali Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény főigazgatója, Szilágyi István. – Már a kötelező feladatokon kívül mást nem tudunk vállalni.


300 milliárdba kerül

Alaphangon is háromszázmilliárd forintot kellene előteremteni ahhoz, hogy az önkormányzatok által eddig fizetett részt pótolni lehessen. Pesszimista önkormányzati politikusok már arról beszélnek, hogy az állam további forrásokat szivattyúz ki a településektől, azzal párhuzamosan, hogy csökkentik a települések törvényben előírt feladataikat. Az „előrelátó” önkormányzatok pedig – félve az államosítástól – már egyházi fenntartásba adták iskoláikat: szeptembertől 88 iskolában egyházi kötelékekben kezdik a tanévet.

A szakszervezeti vezető szerint számítani lehet elbocsátásokra

Annyiból jó, hogy ezzel a lépéssel mindenkinek biztosítják a bérét – válaszolta az iskolák állami fenntartásba vételével kapcsolatos kérdésünkre hétfőn Szigeti Mariann, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) megyei titkára. – Így ugyanis nem az önkormányzat pénzügyi helyzetétől függ, hogy tudnak-e bért fizetni az óvónőknek és a pedagógusoknak. Ez a lépés viszont egyúttal azt is jelenti, hogy csak a kötelező feladatokra lesz pénz, s az önként vállalt feladatokra – egyebek mellett a zene- és táncoktatás – várhatóan nem jut majd elég anyagi forrás. A PSZ megyei titkára a döntés rövid távú hatását firtató felvetésünkre megpendítette: országosan elképzelhető, hogy lesznek elbocsátások. – Nagyon kell finomítani az elképzelést, alaposan szükséges körbejárni a dolgokat – emelte ki.

Harsányi M.

Harsányi M. Államivá válik az iskola -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!