Közélet

2011.09.12. 12:58

Üzemszünet kényszerből, nem bír az uszoda rezsijével Boglár

Nem kizárt, hogy három hónapon át lesz üzemszünet télen a balatonboglári uszodában, a város testülete a héten szavaz erről.

Füleki Tímea

A rossznyelvek azt mondhatják: nem bír a hosszú éveken át konfliktusforrást jelentő uszodájával Balatonboglár, a legutóbbi bizottsági üléseken már a téli üzemszünet lehetőségéről tárgyaltak. Az ok: addig sem kellene rezsit fizetni, s az így keletkező több milliós megtakarítás révén „lenullázódna” a létesítményt üzemeltető városi tulajdonú kft. mínusza.

Ismert, hogy az Urányi János Uszoda és Sportcentrum ügyével gyakorlatilag választást lehetett nyerni vagy veszíteni Bogláron, s a városban azóta is polémia tárgya, hogy szükség volt-e a kétségtelenül tekintélyes méretű létesítményre. Az biztos: a centrum fenntartására áldozni kell(ene) a városnak, mely azonban az ügyvezető szerint még egyszer sem tudta biztosítani a fenntartáshoz azt a forrást, melyet korábban megszavaztak.
– Természetes, hogy nem azért építettünk uszodát, hogy aztán bezárjuk – fogalmazott Mészáros Miklós balatonboglári polgármester, aki szerint azonban tudomásul kell venni: kényszerhelyzet van, s nem kizárt, hogy a büdzsé helyrebillenésében csak az átmeneti - várhatóan három hónapig tartó - téli uszodai üzemszünet segíthet. – Fontos megjegyezni, hogy a technikai szünet a csarnokot és az egyéb szolgáltatásokat semmiképp nem érintené, csak az uszoda tartana zárva ez idő alatt – szögezte le a polgármester, aki szerint az eddigi bizottsági ülések alapján úgy tűnik: a testület többsége elfogadja az egyébként az ügyvezető igazgató kezdeményezésére felmerült üzemszünetet. A létesítményben ugyanis a költségek nagy részét a rezsi adja, s természetszerűen az uszoda vízellátása, fűtése jelenti ebből a tetemes hányadot.

– Azt terjesztettem elő, hogy a jelenlegi pénzügyi helyzetben két lehetséges megoldás van. Ezek közül az első, hogy a város rendelkezésre bocsátja a kft. évek óta göngyölített adósságából még fennálló 4,5 millió forintot. A másik lehetőség az üzemszünet – fejtette ki Sós Zoltán, az önkormányzati tulajdonú Urányi János Sport Kft. ügyvezetője. Az igazgató egyébként az uszodai szünet időtartamára is több lehetséges megoldás pénzügyi vonzatát és hatását vázolta fel, ezek közül azonban már csak a rövidebb, háromhónapos bezárásról szóló verzió ment át a bizottságokon.
Az Urányit üzemeltető önkormányzati cég adóssága egyébként még a nyitás évéből datálódik, amikor az ügyvezető szerint a város 4,4 millió forintot fizetett csak ki számukra a 2007-es költségvetésben egyébként megszavazott 20 millió fontos veszteségrendezésből. A különbözetet azóta „takarékossági intézkedésekkel” 4,5 milliós mínuszra olvasztották annak ellenére, hogy a település még egyszer sem tudta biztosítani a költségvetési rendeltben előirányzott mértékű finanszírozást.

A fontolgatott üzemszünetről csütörtökön szavaz a boglári testület. A kalkuláció szerint 7,5 millió forintos megtakarítással járna, ha megszavaznák azt. A döntés azonban nem csak az úszni járó bogláriak és környékbeliek kedvét szegheti, hanem a Bogláron két évfolyamon zajló iskola úszásoktatásnak is szünetelnie kell. Kérdés lehet az is: mit lépnek a számukra nem túl kedvező döntésre a létesítményben szolgáltató egységeket működtető bérlők, akiknek forgalma az uszodavendégektől is függ.



Nem az Urányi miatt adósodtak el?

– 2002 óta senki nem kommunikálta a város közvéleményével, hogy miért kellett ennyi hitel – mondta Sós Zoltán ügyvezető (1996-tól 2002-ig boglári polgármester - a szerk.), aki megkeresésünkre azt mondta: több, eddig soha nem hangoztatott részletről is szeretne beszélni. Fájlalja ugyanis, hogy a közvélekedés szerint az Urányi miatt adósodott el a város.

– Amikor a sportcentrum építését Boglár a lakók 72 százalékának aláírásával elhatározta, a város költségvetésében 500 - 550 millió forintos beruházási forrás állt rendelkezésre – idézte fel Sós Zoltán, majd kifejtette: A Széchenyi Terv 70 milliós, a megyei önkormányzat 40 milliós, a gázvezeték-kártérítés 250 milliós és az OTP-privatizációból származó 50 milliós forrása állt rendelkezésre egy vízparti telek akkor elképzelt értékesítési koncepciója alapján kalkulált 80 - 120 millió forinton túl.

– Csupán 200-250 milliós hitelfelvétel volt tervben – fejtette ki Sós Zoltán. Úgy véli : az sem magyarázat, hogy az eredeti kivitelező csődbe ment, s évekig állt az építkezés. – A csődbe ment kivitelezőnek történt kifizetésekkel a beruházás nem terhelhető, ugyanis a bankgarancia magasabb összegről szólt, mint amennyi a kifizetett számla volt – Sós Zoltán szerint Boglár a csődeljárásban maradéktalanul visszakapta addigi kifizetéseinek értékét, sőt, annál valamivel többet. – A következő nagyobb összegű kifizetés 2006-ban történt a sportcentrumhoz kapcsolódva – szögezte le a hajdani polgármester, aki szerint kérdés, hogy addigra mekkora volt Boglár hitelállománya, s az mire ment el? – A várost az önkormányzat és az intézményrendszer működési hiánya juttatta el az egymilliárdos kötvényig, s a működési kiadás akkor is évi 100 millió forinttal emelkedne, ha a sportcentrum nem létezne.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!