Közélet

2011.10.02. 14:45

Illegális partfoglalás, következmény nélkül lopják a Balatont

Több száz közmunkás láthat neki jövőre az illegális balatoni stégek és feltöltések elbontásához. Tartósan lesz munkájuk, hiszen 367 illegális feltöltést és 1400 engedély nélküli vízi állást tartanak nyilván a vízügyi kirendeltség szakemberei.

Fónai Imre

Pomogyi Piroska nevét szárnyra kapta a sajtó néhány hete, amikor a hidrobiológus elkészült a balatoni nádasok több évig tartó feltérképezésével. Ő adta közre, miszerint például Zánkánál két kilométer hosszan húsz méterenként mért fel illegális partfeltöltést, vagy regisztrált engedély nélkül kihelyezett napozó-, illetve horgászstéget. Azt persze eddig is tudta mindenki, hogy „lopják” a Balatont és jobbára következmény nélkül.

– A kikötői férőhelyek egyre drágábbak, így aztán a hajót, a csónakot egyszerűbb a parti telek előtt elhelyezni; ehhez persze a legtöbb helyen ki kell irtani a nádat – próbálja megvilágítani Pécseli Péter, a közép-dunántúli vízügyi igazgatóság balatoni szakaszmérnökségének vezetője annak okát, hogy nemhogy csökkennének, inkább nőnek az illegális beavatkozások. – A mesterséges beavatkozás a természet rendjébe azzal jár, hogy a megmaradó növényállomány jobban ki van téve az eróziónak, a hullámzásnak, s így gyorsabban pusztul.

A vízügyeseknek napra kész nyilvántartása van arról, hogy melyik településen hány elbontandó stég és visszabontandó, feketén betöltött parti telek található. Érdekesség: Siófokon, vagy éppen Balatonlellén például egyetlen partfelöltés sincsen, ellenben Balatonmária a déli parti toplistavezető, ahol kerek százat számláltak.

– Ahol hosszú szabad partszakaszok vannak, ott ez nem jellemző – ad magyarázatot Pécseli Péter. – Nagy, egybefüggő nádasokban annál inkább. Jellemzően egyébként hét-nyolc tóparti településen található a Balaton medrébe töltött „fekete telkek” 80-90 százaléka.

Az engedély nélkül létesített stégek „térképe” már egészen más képet mutat. A balatoni szakaszmérnök a déli part számos települését (itt már Siófokot sem kihagyva) felhozhatná példaként: tízből kilenc, Balatonig érő ingatlanhoz bejáró, stég is csatlakozik és tíz ilyenből kilencre nem kértek engedélyt. Szemléletes: közel ugyanannyi, tehát 1400 legális stéget tartanak nyilván, mint ahány engedély nélkülit. Ám az előbbiek hetven százaléka egyszerű szabadon álló, míg az illegálisak kilencven százaléka bejárós, azaz parti csatlakozású.



De ha ilyen pontos adatok állnak rendelkezésre, akkor miért nem történik semmi évek, évtizedek óta, miért nem számolják fel ezeket az állam tulajdonán létesített magántelkeket, állásokat? – kérdezzük a szakaszmérnöktől, aki azt feleli: az ő illetékessége a felmérésnél véget ér. Pécseli azért hozzáteszi: utoljára 2010-ben készítettünk kimutatást, aszerint akkor több százmillió forintba került volna a 367 illegális feltöltés felszámolása, és ebben csak maga a bontási munka volt benne. Azt is hozzá kell tenni: ezeken a mederfeltöltéssel létre jött telkeken időközben kialakult már egy élővilág. Ha elbontanánk, akkor mocsaras, lápos szúnyogtanyák jönnének létre...
Itt jönnek képbe a közmunkások; jövőre a tervek szerint százezerszám kapnak szerepet állami feladatok elvégzésében, így a vízügyi igazgatóságok 35-50 ezret kaphatnak. Ebből akár ezer is juthat a Balatonra, s akkor jaj nektek illegális telkek, stégek. Persze, eddig sem csak a dolgos kéz hiányzott...

Strandok, szárazulatok a „tómederben”

A hetvenes években készült vízgazdálkodási szabályzat jelölte ki a Balaton jogi partvonalát a száz centiméteres vízszintet alapul véve, kellően szakmaian fogalmazva a százas vízszint természetbeni kimetsződésében. Ám már a hetvenes években is voltak nagy, állami, közösségi célú partfeltöltések, azután a magáningatlanok tulajdonosai is nagy „töltögetésbe” kezdtek. Így fordulhat elő, hogy bár a földhivatali nyilvántartás szerint a jogi partvonal előtti terület már tómeder, azaz állami tulajdon, ma nemcsak víz, hanem strandok, különféle szárazulatok is léteznek a „tómederben”. A partvonal digitális felmérése előtt egyébként, 1995-ig legalizálni lehetett egyes illegális feltöltéseket, éppen a kaotikus nyilvántartás miatt. Ám 1998-ban elkészült a part digitális felmérése és ma már a földhivatali nyilvántartás is digitalizált.

Engedély nélküli feltöltések a déli parton (1998-as felmérés, db)

Balatonmáriafürdő

100

Balatonfenyves

72

Balatonszárszó

23

Balatonszemes

7

Szántód

7

...

 

Fonyód

0

Balatonboglár

0

Balatonlelle

0

Siófok

0

Forrás: Balatoni Vízügyi Kirendeltség

Ne brekegjetek! - a szerző kommentárja

Arra azért kíváncsi vagyok, hogy ha majd fölvonul az az ezer közmunkás nettó negyvennyolcezerért stéget, meg telket bontani, milyen jogi segítséget ad melléjük az állam az ezt kísérő, nagyon is valószínűsíthető tulajdonosi felháborodást leszerelendő? Mert a tóig érő telkeket megvásárlók valaha azt hallották, hogy a Balaton mindenkié – hát akkor miért is ne lehetett volna az övék is? Ott volt az a telek, a nád meg zavarta őket a kilátásban, hát kivágták, feltöltötték. A csend miatt is: ne brekegjenek azok a békák, tűnjenek el a vízimadarak...

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!