Iskolaállamosítás: retteg a tanári az alagút végi fényben

Szenna kilenc település iskolafenntartó társulásának állt az élére nemrégiben. A folyamat korábban nem volt feszültségmentes, de – mint Salamon Gyula szennai polgármester fogalmaz – amióta Kaposmérő és Gige új utakat keresett, mindenki egyként vállalja az oktatás fenntartását.
A zselici térség közösen működtetett intézményeiben 600 gyermek tanul, és mintegy százan dolgoznak a rendszerben. A polgármester szerint pénzügyi biztonság ráfér az iskolafenntartásra, hiszen az önkormányzatok egyre nehezebben állták-állják a sarat. Abban egyetért, hogy a biztonságot egy normatívaemelés is megadhatná, de ha az állam magához szólítja az oktatás fenntartását, az is egy megoldás. Salamon Gyula kérdésünkre kiemelte viszont: az egységes oktatásba is bele kell férnie az olyan helyi sajátosságoknak, melyek Szenna rangját adják: a népi hagyományok ápolása-éltetése itt magától értetődő tanulnivaló. Ilyen érték, akár másutt a nemzetiségi értékek tantervbe emelése, sok helyütt van, és ezeket érdemes megtartani.

Míg egy Kaposvár méretű, magas helyiadó-bevételű kisvárosban az oktatási költségek mintegy felét állja a település, addig Lábodon a működés negyedét teszik hozzá az iskolafenntartáshoz. Lassu István polgármester azt mondja, mivel a kormány a kisiskolák megmentéséről beszél, nincs félnivalójuk. Mindenkire partnerként tekintenek, aki a helyi gyerekek oktatásáért tenni akar. Az iskola nekünk fontos intézmény marad, bárki is irányítsa. Lábodon 183 gyerek jár az iskolába. Az állam színrelépését szakmailag jónak tartják, mert a központi irányítás egy kistelepülésnél magasabb szinten képes felügyelni az oktatást. Sok ugyanakkor még a kérdés Lassu István szerint. Kutassal közösen nyertek pénzt a regionális operatív programból, és nem tudni, az ötéves fenntartási – és szigorú szakmai mutatókban jelentkező – kötelezettségekért ki áll helyt. Az osztálylétszámok, a továbbtanulók száma, a teljes pedagógusi szakellátottság is követelmény.

Több településvezető ugyanakkor aggódik, hogy az állami irányítás ugyanúgy nadrágszíjhúzást jelent majd, mint ami a felsőoktatás finanszírozásában érzékelhető. Bércsökkenésről, létszámleépítésről szólnak a félelmek, melyekről bővebbet azért nem lehet tudni, mert az ország átszervezésébe ezúttal sem fért bele az alapos érdekegyeztetés. Ezzel együtt még az ellenzéki polgármesterek is inkább bíznak a kormány jóhiszeműségében, mint a maguk iskolafenntartói pénzügyi tehetségükben...



Nagy kérdés, hogy mi lesz a jövője a kényszer szülte intézményfenntartó társulásoknak az iskolák államosítása után. Kozma László, a vízvári polgármester szerint okafogyottá válhat a társulások léte. A társulások gazdasági működése különösen problémás, egy elszámolási hiányosság miatt például leszerelték a helyi óvodáról a gázórát. – A társulás jövőjénél azonban jobban aggaszt a falu jövője. Egyfelől megkönnyebbülést jelent, ha az iskolák állami fenntartásba kerülnek, hiszen végre nem kell egymással küzdeniük a pénztelen önkormányzatoknak, másfelől azonban ez egy újabb pofon lesz a falunak. Nincs kétségünk, államosítás után a felső tagozatnak el kell majd kerülnie Vízvárról. Ott kong majd az ürességtől a kilenc tantermes iskolánk, s ott lesz majd a következő kérdés: mihez kezdjünk az épülettel? Bár az is lehet, hogy ezt a gondot is "leveszik" a vállunkról, hiszen arról is hallani, hogy az intézménnyel együtt a vagyont is viszi az állam.

A Marcali, Kelevíz, Nemesvid, Somogysimonyi, Somogyzsitfa közoktatási társulás települései közül nem mindegyiknek van elmaradása, de az adós önkormányzatok tartozása 19 és félmillió forintot tesz ki összesen. Ezt az összeget Marcali, mint gesztorönkormányzat előlegezi meg, hogy ne legyen fennakadás a működésben. A marcali térségben egyébként tíz oktatási társulás van: a legtöbbnél hasonló gondokkal küzdenek.

– Ha az oktatás teljes egészében állami kézbe kerül, akkor vélhetően a járási hivatalokban működő oktatási hivatalok mondják ki, hol lesznek általános iskolák – mondta Sütő László, a Marcali Többcélú Kistérségi Társulás elnöke. – Tehát az oktatásban nem is lesz társulás. Valószínűleg a jelenlegi kialakult központokat figyelembe veszik, de a körvonalazódó feltételek szerint nem marad annyi, mint amennyiről most, a társulási formáknál beszélünk.

A Pogányvölgyi kistérség különleges helyzetben van. Zsombok Lajos, a Pogányvölgyi Kistérségi Társulási Tanács elnöke arról beszélt: a Fodor András Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai-szakmai Szolgáltató Intézmény foglalja magában Lengyeltóti székhellyel a kistérség valamennyi oktatási és nevelési intézményét. Szervezeti tekintetben a tagintézmények önállóak, szakmailag viszont egységes program alapján működnek. Szigorú takarékossággal gazdálkodnak, minden rendben működik. Zsombok Lajos azt is hozzátette: mivel egyetlen intézményről van szó, az állam is így egyben tudná átvenni. Azt szeretnék, ha állami kézben is együtt tudnának maradni, amire a számítások szerint esélyük is van, az alakuló feltételek ismeretében.

– Arra, hogy az államosítás milyen változást hozhat az oktatási társulás számára, jelen pillanatban nem igazán lehet választ adni – reagált kérdésünkre a csurgói polgármesteri hivatal sajtóreferense, Sikesdi Veronika. Amíg az önkormányzati törvény, járási hivatalokról szóló jogszabály, a köznevelésről szóló és költségvetési törvény nem áll készen, erre a kérdésre nem lehet kielégítő választ adni. Reményeink szerint az itt élők, és itt tanulók szempontjából pozitív változás lesz. Az apparátus tekintetében viszont nem várható változás, a kistérségi társulás szervezetének ugyanis nincs oktatási referense, az ehhez kapcsolódó feladataikat egy fő látja el, akit a város önkormányzata alkalmaz. Az oktatási társulásban Csurgó mellett tag még Csurgónagymarton, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Somogybükkösd, Somogycsicsó, Szenta és Somogyudvarhely. A bejárók után fizetendő hozzájárulás tekintetében jelentős a hátralékuk: a szeptember 30-i állapot szerint 10 millió forint.

Trükköznek az önkormányzatok

Arról is hallani, hogy a települések azzal a gesztorönkormányzattal kötnek társulási megállapodást, ahova minél kevesebb diákja jár iskolába. Mivel szabad iskolaválasztás van, s a szülő odaviszi a gyerekét, ahova akarja, így egy másik oktatási társulásba tartozó iskolába is járhat. Ott viszont már nincs társulási megállapodás az önkormányzatok között. Például egy másik oktatási társulásba tartozó településről, ha Marcaliba járnak a tanulók, az ellátásukat teljes egészében a marcali önkormányzat finanszírozza: ugyanúgy biztosítja az étkezésüket, vagy éppen az úszásoktatásukat, Viszont az a település ahonnan érkeznek, nem fizet semmit, mivel egy másik oktatási társulásba adja a pénzt az odajáró gyerekei után.