Közélet

2011.10.12. 07:40

Kádertemetés egy tál lencséért? Állam keze a megye vagyonán

A közgyűlési elnökök politikai pozíciómentésből adták el a megyei vagyont egy tál lencséért – ez az államosítás bírálatának egyik szélsőértéke. Csődmentés az intézmények kiszámítható és biztonságos működése érdekében – ez a kincstári álláspont a kormányoldalról.

Balassa Tamás

Mint látható, elég távoliak az álláspontok annak megítélésében, mit is jelent az ezeréves megyék megőrzését ígérő kormányzó pártszövetség kilátásba helyezett lépése. Elindult hát a nagy „minek nevezzelek?” Kétségkívül sok a bizonytalanság, ami nem csoda, hiszen a részletek az őszi sarkalatos törvényekben lakoznak majd. Tanulságos ugyanakkor, hogy a döntéshozásban résztvevők sem egységesen szerelmesek a helyzetbe. Az egyezséget Orbán Viktorral múlt héten szentesítő-kihirdető Szücs Lajos Pest megyei MÖOSZ-elnök érzékeltette: nem könnyű szívvel hoztak döntést.

A döntés pedig: a megyék megmenekülnek a csődtől, kivéve Hevest, cserébe az állam viszi az intézményrendszerüket. (A csődbe ment észak-magyarországiak egykori szocialista elnöke, Sós Tamás a minap arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a csőd náluk is elkerülhető lett volna, ha a kötvénykibocsátásból 280 millió forintot áldoznak egy adósság kifizetésére, de az új vezetés ebben nem volt partner. Számos megye ennél több hitelforrást fordított működésre, köztük Somogy is erre kényszerült az elvonások miatt. A hevesi helyzet pikantériája, hogy a 280 milliós tartozást Kóka János sógorának kellett volna kifizetni az új vezetés szerint. Fizetés helyett inkább elszámoltatás indult, és adósságrendezési, vagyis csődeljárás.)

Gelencsér Attila somogyi közgyűlési elnök ez ügyben fogalmazta meg szerkesztőségünknek: ha megy az intézményrendszer, akkor az adósságnak is mennie kell, hiszen a kötvények és hitelek összefüggnek az intézmények banki jelzálogosításával. A képlet fordítva igencsak különös lenne, és a kormány üzleti hozzá nem értését kiáltaná ki: viszi az állam a 180 milliárdosra hizlalt adósságot, de hagyja az értékes megyei tulajdont, s benne az intézményhálózatot, amely ráadásul a jelenlegi formájában (akár az ország bármely része és összessége) fenntarthatatlan.

Két nagy kérdés marad ezután, az egyik a vagyoni: szegényebb lesz-e Somogy az államosítással? A másik kérdés személyi: elkerülhető-e a fenntarthatóság logikus kényszere, a létszámleépítés? És tulajdonképpen van egy harmadik homályos pont is: mi lesz az intézményi funkciókkal? A Kaposi oktató kórházra nyilván nem szerelhető kerék, marad a megyében, és rövidesen vadonatúj, huszonegyedik századi külsővel és korszerű szakmai tartalommal gyógyítja majd a somogyiakat. (Hátrányos megye hátrányos lakossága számára statisztikailag fontos a topon lévő egészségügy.) De a fonyódligeti gyermektábor jövőre üzleti szempontok alapján kerülhet érdekes helyzetbe. Ne feledjük, az állam tárgyalni fog a kiéhezett-leckéztetett bankokkal, amelyek 2007-2008 óta hitelezik a megyék eladósodását (a települési önkormányzati adósság még keményebb dió, a megyei adósságnak csaknem tízszeresére rúg.)

Összegző kérdésünket a megyei önkormányzatnak címeztük: több lesz-e, avagy kevesebb Somogy januártól? Veres Zoltán sajtófőnök azt válaszolta: kevesebb semmiképp sem lesz Somogy. A tekintetben biztos több lesz, hogy évtizedes bizonytalanság, elszámolási viták után a kormány megoldja a megyék kezelhetetlenné vált adóságának sorsát. Biztonságban lesz Somogy. Biztonságban lesznek az intézmények, az ellátottak, a diákok, biztonságban lesznek a dolgozók is, hiszen az állami fenntartásban nem kell attól félniük, hogy megszűnik a munkaadó intézmény vagy nem érkezik meg a fizetésük időben.

A sajtófőnök arra utalt, hogy a minap Somogyban is késett a fizetés, s nem először. Manninger Jenő, a zalai közgyűlés elnöke (Fidesz-KDNP) is erre utalt, amikor a közgyűlésük döntést hozott az ingatlanvagyonuk és adósságuk államra ruházásáról a minap. Az volt a megyék célja, mondta, hogy elkerüljék a fizetésképtelenséget, mert az elmúlt nyolc év „pénzkivonó politikája” miatt egyes megyékben csak kincstári segítséggel tudnak bért fizetni.

Megkérdeztük azt is, hogy a forgalomképes megyei vagyon értékesítésre kijelölt elemei továbbra is eladósorban vannak-e Somogyban? Szeptember elsejétől ugyanis a vagyonkimentés megakadályozása miatt elidegenítési és terhelési tilalom vonatkozik az átvételre váró önkormányzati vagyonelemekre, kivéve azokat, melyek értékesítéséről az önkormányzat már korábban döntött, és a bevétel szerepel a költségvetési tervében. Somogyban az eladásra kijelölt ingatlanok ilyenek, így a somogyi internetes honlap még mindig a fonyódligeti tábor hirdetményével kezdődik, 4,6 hektáros parti területet árul a megye. További ingatlanok is eladók: Nagyberkiben kastély, Ádándon volt iskolaépület, Balatonföldváron hotel, Kaposváron a bőrgyógyászati és a nyomdaépület, valamint a volt SMK.

A kórházberuházás jövőre mobilizálhatná a 3,5 hektár körüli déli tömböt, mely műemléki és kaposvári intézményműködtetési kötelmekre figyelemmel lesz eladó. A mintegy 1-1,5 milliárdos piaci értékű belterületi ingatlan felett már az állam diszponál majd.

Idekívánkozik Szócska Miklós államtitkár kijelentése, aki a megyei fenntartású kórházak gyógyításhoz nem kötődő vagyonelemeinek eladásából teremtené elő az egészségügy szerkezeti átalakításához szükséges forrásokat. Ez előtt több helyről az a hír jött, hogy a kórházakban megkezdődött a vagyonkimentés (alapítványi eszközöket, teniszpályákat, oktatóközpontokat, nővérszállókat tartanának meg a gyógyító intézmények.)


Gelencsér Attila: nem kell szégyenkeznünk

December 31-ig az intézményeink működtetése, dolgozóink bérének időben történő kifizetése a mi feladatunk, ami az elmúlt húsz évben kialakult önkormányzati-finanszírozási rendszerben nagyon nehéz feladat – nyilatkozta Gelencsér Attila elnök a még eladósorban lévő ingatlanokról szólva. – Ha a biztonságos, és továbbra is magas színvonalú működéshez ingatlanértékesítés pluszforrását kell bevonni, akkor ennek megfelelően cselekszünk, mert ellátottjaink és dolgozóink biztonságánál fontosabb nincsen.



Arról, hogy az államnak lesz-e több forrása a működtetésre, elmondta: januártól nem a mi tisztünk lesz a költségvetés tervezése, meghatározása. Az intézmények állapotát tekintve a rendszert nyugodt szívvel adom át, annak működése és hatékonysága miatt nem kell szégyenkeznünk. A 2007-es racionalizáció, majd az idei megyei újjászervezési intézkedések kétség kívül hatékony, modern, átlátható, jól működő rendszert hoztak létre.


Gyenesei: kádertemetőként fog működni az összetöpörödött megye

Vakrepülésnek nevezte a megyék államosításának elképzelését Gyenesei István, a Somogyért Egyesület elnöke. A mai helyzetért az elmúlt öt évet okolja, ami „nehéz volt, de nem annyira, amilyen mértékben eladósították a vezetők: 500 millió forintról 12 milliárdra, 24-szeresére nőtt a somogyi adósságállomány”, jelentette ki. „Közben ezres nagyságrendben bocsátottak el dolgozókat takarékosság címén. A helyben kezelhetetlenné vált állapot konszolidációért kiált. Az elmúlt öt év megyei vezetőinek kötvény-kibocsátási ámokfutása megásta a megyék sírját”, mondta. Szerinte homályos területfejlesztési feladata marad a megyéknek, a semmittevés terepévé válik a régi megyeházára „remek” időzítéssel visszaköltöző önkormányzat megmaradó része. Kádertemetőként fog működni az összetöpörödött megye, erre ad utólagos felhatalmazást a közgyűlés csütörtökön. „Már aki megadja. Szomorú és nevetséges a demokráciának ez a megcsúfolása”, mondta a volt elnök.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!