Közélet

2011.10.04. 14:56

Rekordmennyiségű magyar cukorrépa tömi a horvát feldolgozókat

Minden eddiginél több cukorrépa hagyja el idén az országhatárt Barcsnál. A termelők a korábbi mennyiség dupláját szállítják.

Jeki Gabriella

Kedvezett az időjárás a hazai cukorrépa termelőknek, és a horvátországi gyár is egyre nagyobb befogadó kapacitással várja a magyar terméket. A viroviticai cukorüzem ezúttal 120 ezer tonna cukorrépára egészen biztosan igényt tart, de a szezon végéig ez a szám akár 150 ezerig is felkúszhat, amely egyelőre a megkötendő szerződésektől függ. Tavaly csupán ennek a mennyiségnek a fele, körülbelül 75 ezer tonna répa távozott az országból Horvátország felé.

Jelenleg csupán napi 30-35 cukorrépát szállító kamion lépi át a barcsi határt, de még nem „indult be” teljes erővel az idény: napi akár 50-60 kamiont is jelenthet ez a hatalmas mennyiségű cukorrépa.
- Az első cukorrépát szállító kamionok szeptember 12-én érkeztek a határra, ahol a szokásos vám- és pénzügyőri ellenőrzéseken kell átesniük – fogalmazott Fehér Károly a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Somogy Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Barcsi Határkirendeltségének főosztályvezetője. – Később várható a nagyobb napi forgalom, ekkor lehet, hogy szinte csak cukorrépát látunk majd a magyar határon.

Az idei répaszezon várhatóan december közepéig tart, de a határon átlépő személygépkocsik várhatóan semmit nem vesznek majd észre a kamionok – és a cukorrépa – nagy mennyiségéből.



Mint megtudtuk, a cukorrépa a mérsékelt égöv növénye, hosszúnappalos megvilágítást igényel, ezért a termesztésére a mérsékelten meleg klíma felel meg a legjobban. A horvát cukorgyárba évek óta a szalkszentmártoni Petőfi Sándor Mezőgazdasági Termelőszövetkezet a legjelentősebb beszállító, akihez idén három kisebb üzem is csatlakozott. Ahogy azt megírtuk: a tavalyi szezonban túl sok eső esett az Alföldön, amely jelentősen rontotta a cukorrépa minőségét, és ezáltal a cukortartalmát is; így a minőségvesztés miatt a korábbi egységárnak csupán a felét kapták a kiszállított mennyiség után.

Hazánk éghajlata mindenütt alkalmas a cukorrépa termesztésére, de a kiegyenlítettebb éghajlatú, csapadékosabb országrészeken többet és - öntözés nélkül is - biztonságosabban terem a cukorrépa. Ebben segített az idei nyár is: a cukorrépa ugyanis július közepétől augusztus végéig igényli a legtöbb csapadékot, ezért a bőséges nyári esők igen kedvezően hatott a termés alakulására.

Csepi: törvényes volt a cukorgyárak eladása

Vizsgálóbizottság. A törvényeknek, a parlament elvárásainak, vagyonpolitikai irányelveinek és a szakmai, valamint jogi közvélekedésnek megfelelően járt el az Állami Vagyonügynokség (ÁVÜ) a cukoripari cégek privatizációja során” – jelentette ki Csepi Lajos, a cukorgyárak privatizációját vizsgáló parlamenti bizottsági meghallgatáson tegnap. Az egykori szervezet ügyvezető igazgatója hozzátette: az ÁVÜ már csak akkor lépett közbe a nyolcvanas évek vége óta zajló privatizációs folyamatba, amikor arról kiderült, hogy morálisan megkérdőjelezhető módon értékesítettek az állami vállalatok egyes vagyonelemeket.

„Erről az időszakról Martonyi Jánost kellene a bizottságnak meghallgatnia, aki 1988-tól kormánybiztosként készítette elő ezeket a szerződéseket” – vetette fel Csepi, majd kijelentette: az állami vagyon értékesítésekor a munkahelyek megtartása érdekében fel kellett vállalni olyan kompromisszumokat, amelyek normális körülmények között nyilvánvalóan nem vállalhatóak, de „akkor nem voltak normális körülmények”. A cukoripari privatizáció eredményeképp a külföldi befektetők közel 100 milliárdnyi fejlesztést hajtottak végre az ágazatban, és ennek köszönhető, hogy Magyarország cukorkvótája eléri a 400 ezer tonnát, enélkül ugyanis kevesebb lenne – nyilatkozta a Világgazdaságnak Raskó György agrárközgazdász.

Az egykori ÁVÜ igazgatótanácsának a tagja hozzátette: a magyar kézben maradt cukorgyárak sorra tönkrementek, mert nem tudták finanszírozni azokat a fejlesztéseket, amelyeket a külföldi tulajdonúak megtettek. Ez utóbbiak későbbi megszűnésének pedig az az oka, hogy a termelők uniós támogatásért cserébe abbahagyták a cukorrépa termesztését – nyilatkozta Raskó György.

„Erről az időszakról Martonyi Jánost kellene a bizottságnak meghallgatnia, aki 1988-tól kormánybiztosként készítette elő ezeket a szerződéseket” – vetette fel Csepi, majd kijelentette: az állami vagyon értékesítésekor a munkahelyek megtartása érdekében fel kellett vállalni olyan kompromisszumokat, amelyek normális körülmények között nyilvánvalóan nem vállalhatóak, de „akkor nem voltak normális körülmények”. A cukoripari privatizáció eredményeképp a külföldi befektetők közel 100 milliárdnyi fejlesztést hajtottak végre az ágazatban, és ennek köszönhető, hogy Magyarország cukorkvótája eléri a 400 ezer tonnát, enélkül ugyanis kevesebb lenne – nyilatkozta a Világgazdaságnak Raskó György agrárközgazdász.

Az egykori ÁVÜ igazgatótanácsának a tagja hozzátette: a magyar kézben maradt cukorgyárak sorra tönkrementek, mert nem tudták finanszírozni azokat a fejlesztéseket, amelyeket a külföldi tulajdonúak megtettek. Ez utóbbiak későbbi megszűnésének pedig az az oka, hogy a termelők uniós támogatásért cserébe abbahagyták a cukorrépa termesztését – nyilatkozta Raskó György. Rekordmennyiségű szállítás -->

Címkék#barcs
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!