Kijöttek a gödörből, nyári fővároshoz méltó az új főtér

– Nemrég még arról panaszkodtunk: hatalmas gödör éktelenkedik a város közepén, a víztorony az összeomlás szélén, a könyvtárból meg helyszűke miatt kiszorulnak az olvasók – így Balázs Árpád. – Ráadásul esők, hidegek szakadtak a nyakunkba a nyár kellős közepén, mi több, pénzügyi, gazdasági problémák nehezítették a családok, az intézmények és szervezetek életét. Mégis lett ok az ünnepre, hiszen Magyarország egyik legszebb könyvtárát adhattuk át, kész a felújított víztorony, az új főtéren már két fesztivált is rendeztünk, s ide sorolhatom a plázát is, mely bár nem városi beruházás, de mégis csak mi használjuk majd.

Balázs Árpád arra emlékeztetett: sokan tamáskodtak, mondván, hogy manapság nem lehet könyvtárat építeni.
– Mégis sikerült, önerőből, mert volt hozzá elszántság, akarat – hangsúlyozta. – Tény, hogy nem olyan időket élünk, amikor a kultúra előtérbe kerülne, amikor arról beszélnénk, hogy a léleknek mire van szüksége. Pedig az emberi, pénzügyi nehézségeket is könnyebb túlélni, ha erősítjük a lelkünket. A túlélés sikeressége attól függ, lélekben mennyire vagyunk felkészülve a nehéz idők történéseire. Ezért is tartottuk fontosnak ezt a beruházást. Nem baj, ha a kultúra megy elöl és a gazdaság követi, mert akkor tudható, hogy jó az irány.
[caption id="" align="aligncenter" width="334"] em baj, ha a kultúra megy elöl és a gazdaság követi
[/caption]
A polgármester szerint ahogyan az év végi adventi időszak végül az ünneplésé lehetett, úgy szeptember végére a turizmus számai is „kiegyenesedtek”: sikerült felülmúlni a vendégéjszakák számában az elmúlt évi szezont.
– Büszkén mondhatjuk azt is, hogy Siófok valóban kezd téli-nyári üdülőhellyé válni, hiszen ma már januárban és februárban is összejön húszezer vendégéjszaka, míg évtizede ez a szám még a nullához közelített. Konferencia-turizmusunknak is híre ment, amit az is mutat, hogy nemrég dőlt el: a jövő nyáron Siófok adhat otthont a Finnugor Világkongresszusnak, ahová eljön az orosz, a finn és az észt elnök is. Hosszú évtizedek építkezése révén pedig odáig jutott mára a város, hogy nemcsak a turizmusa, hanem már a gazdasága, az ipara is húzza egész Somogy megyét. Ma Siófokon egy átlagos polgár több mint négyszer annyi nemzeti összterméket (GDP-t) állít elő, mint egy átlagos magyar. Itt tartunk. Nem verjük a mellünket, mert eddig is abból éltünk, hogy dolgoztunk. De az elkészült beruházások erőt adnak, hogy ne ijedjünk meg a következő évek nehézségeitől se.



Balázs Árpád arról is beszélt: az új főtér is újabb megoldandó problémákat vet fel, kijelöli a tervezés útját. Autómentessé tételével a város közlekedési nehézségein is segíteni kell. Ezzel kapcsolatban két friss és jó hírről is beszámolt: a MÁV saját beruházásban, uniós forrásból modernizálná a déli vasutat. Siófokot ez úgy érintené, hogy két vasúti pálya futna párhuzamosan, lehetővé téve egy HÉV-szerű elővárosi közlekedés megvalósítását Széplaktól Sóstóig. A mostani sínpályát is kicserélnék hangelnyelősre, megszüntetve a zakatolást, kattogást. A képviselő-testület örül ennek a fejlesztésnek, de persze csak többszintű közút-vasút csomópontok építése esetén járul hozzá. Pályázati támogatást nyertek továbbá egy új Sió-híd és a hozzá kapcsolódó tehermentesítő út építésének tervezésére, előkészületeire is. Ez a beruházás állami lesz, legalább hárommilliárd forint értékű, s az benne a csodálatos, hogy egyetlen fillér önkormányzati forrást sem kell hozzátenni.

A városért dolgoztak

A siófoki képviselő-testület 1999 után először adományozott díszpolgári címet, ez is mutatja a 2011-es esztendő jelentőségét a város életében.  Holl Ferenc és Zachemski Ferenc részesült ezen elismerésben. A városnapi ünnepségen ezen kívül Siófok barátja kitüntetést kapott Somogyi Csaba, a pláza beruházó cégének vezetője. Siófokért emlékérmet vehetett át Juhász György nyugalmazott röntgen-főorvos, Torondy Márta kistérségi tiszti főorvos, valamint Zsuga János, az FGSZ Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Forog a kilátó: sokan kipróbálták

Sorok a víztorony előtt, bebocsátásra várók a pláza ajtajában – pillanatkép Siófok megújult főteréről. A felújított, az idén 99 esztendős víztorony aljában pénteken este még csak a „Főtér anno” fotókiállítás világító képeit lehetett megtekinteni, másnap azonban már bárki fölmehetett a két panorámalifttel a glóbuszba. A plázához hasonlóan a városnap alkalmából kinyitották a víztornyot is a nagyközönség előtt.
[caption id="" align="aligncenter" width="334"] A városnap alkalmából kinyitották a víztornyot
[/caption]
– Az Új Széchenyi Terv 300 millió forinttal támogatta a 420 milliós beruházást – tájékoztatott Balázs Árpád polgármester. – A torony aljába költöző Tourinform iroda külön támogatást nyert régi-új székhelyük 65 millió forintba kerülő berendezéséhez.
A víztorony évtizedek óta már csupán jelképe Siófoknak, eredeti funkcióját elveszítette, s még a lebontása is felmerült, hiszen egyre romlott az állaga. Az önkormányzat azonban a felújítása mellett döntött, s ahogy Balázs Árpád mondta, teljesen logikus volt a kilátó funkció, hiszen ilyen magas építményt ma már sem a helyi szabályzat, sem a Balaton-törvény nem engedne. A bérlővel kötött szerződés szerint május elsején nyit a kávézó a tetején, melynek legfölső, kilátó szintjének egy része lassú tempóban forog. Technikai világújdonság kap majd helyet odafönt: tizenkét terminálos interaktív számítógépes üzenőhely. A siófoki polgármester a toronyavatón azt is hangsúlyozta: a város jelképe talán szilárdabban áll a lábán, mint valaha, hiszen felülvizsgálták és megerősítették a szerkezetét, rácáfolva a korábbi a mendemondára, miszerint dőlne, vagy süllyedne.
A márciusban nyitó plázában e közben fotóriporterünk, Gáti Kornélnak a Sió áruház bontását végigkísérő képeit is megtekinthették az érdeklődők.

Mindörökké Töreki: Válitól Matzonig

Mindörökké Töreki – vallják a töreki művésztelepre visszajáró alkotók és ezzel a címmel nyílt kiállítás az elmúlt években ott készült képekből a Kálmán Imre Kulturális Központban. – A 2009-es nemzetközi szimpóziumon is jelentős művek születtek – emlékeztetett Pogány Gábor művészettörténész, majd arról beszélt: Töreki kikapcsolódás is és együttlét a tájjal, de ez nem jelenti azt, hogy ne születhettek volna expresszionista, vagy geometrikus avantgárd alkotások is. Korunk Törekiben járt művészeit pedig hosszan lehetne sorolni Váli Dezsőtől, Matzon Ákostól Szemadám Györgyön át Haraszty Istvánig, Schéner Mihályig.

– A lélekerő képes meggyógyítani a beteg testet is, mert a lélek erősebb, mint a test – mondta Simon Kornél professzor, a siófoki kórház osztályvezetője, akit a művésztelepet létrehozó Barna Sándor kért fel néhány keresetlen szóra. A magát alkalmi műélvezőnek tituláló egyetemi magántanár úgy folytatta: – Egyre többet tudunk, de egyre kevesebbet érzünk. Nincs a helyén a művészet, mert nem a lelki, hanem az anyagi értékekre figyelünk. A művészet a lélek intelligenciája.
 
Cseppnyi szeretet

„Barátokköztlaci”, azaz Tihanyi Tóth Csaba is tett cseppnyi szeretetet jelképező díszt a DRV Zrt. karácsonyfájára az adventi gyertyagyújtást követő percekben, a siófoki főtéren. A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. is csatlakozott ugyanis a Magyar Református Szeretetszolgálat adventi kampányához; az összegyűlő adományok a mozgáskorlátozottak siófoki egyesületét gyarapítják majd. A vízmű ehhez ezer darab csepp alakú dísz vásárlásával járult hozzá; az adományozók ezeket vihették, vihetik haza. Az ország több városára kiterjedő akció központi célja a hátrányos helyzetű gyermekek oktatásának a támogatása.

Balaton-díj: akik sokat tettek a tóért

Átadták a 2011. évi Balaton-díjakat a tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség alsóörsi ülésén. A szervezet döntése értelmében idén ezt a Keszthelyi Vöröskeresztes Vízimentő Egyesület, Balázs Árpád siófoki polgármester, valamint a Róka Ildikó, Móczár István riporter-operatőr páros kapta. Utóbbi siófoki kettős számos kisfilmet készített a Balatonról, a régióról.