2011.11.19. 07:46
Szálló vendégből szállóvendéget, reptérvita Siófokon
Klubszerű bulihely lett a kiliti reptér, keveset profitál belőle a város idegenforgalma – hangzott el a siófoki képviselő-testület ülésén. Az üzemeltető Siófok-Kiliti Repülőtér Kft. ügyvezetője persze másként látja; idő kell még szerinte és hamarosan mindenki profitálhat az Európa-, sőt, idővel világhírűvé váló létesítményből.
Egyelőre azonban még a siófoki polgármester levélben hívta fel az üzemeltető kft. figyelmét szerződésben vállalt kötelezettségeinek betartására. – Ha nem lesz párbeszéd, ha nem az valósul meg a reptéren, ami a szerződésben áll, akkor fel kell bontani a megállapodást az üzemeltetővel – mondta Balázs Árpád a testületi ülésen.
A siófoki polgármester szerint eltérés van a szerződésben vállalt és az eddig megvalósult beruházások között. Pilótaszállások készültek például, ami nem zavarja a várost, de ezzel együtt úgy látják, nem arra koncentrálnak a működtetők, ami a balatoni idegenforgalmat szolgálná.
– Saját érdekű beruházásokat tapasztalunk, s azt, hogy amolyan klubszerű bulihelyet hoztak létre – folytatta Balázs Árpád. – Jó, ha van egy ilyen, egyre szélesebb körben ismert célpont Siófokon, de abból nem engedünk, hogy a reptér működtetésének az idegenforgalmi szolgáltatók is hasznát lássák. Nem tudunk róla, hogy lenne például légitaxi, nem működik bárki által látogatható, turistavonzó célpontként, s míg tíz éve még minden helyi szálloda prospektusában szerepelt, hogy repülővel is lehet jönni Siófokra, ma egy ilyen sincs. A turizmus-bővítés érdekében vásároltuk meg annak idején a területet és adtuk tovább üzemeltetésre. Ma azonban úgy látjuk, hogy szigetként működik a reptér, pedig ez a sziget kapu is lehetne, melyen át újabb vendégeket lehetne Siófokra hozni.
Gruber Attila tanácsnok (Fidesz), aki szabadidejében maga is gyakran repül, úgy vélte: kommunikációs híd kellene a repülőtér és a város turisztikai szolgálata között. – A programokat közösen lehetne propagálni – így a képviselő. – Idén már több ezer kisgépes turista, illetve ejtőernyős kereste fel a légibázist; horvátok, románok, szlovének, svájciak is. Valami elkezdődött tehát Kilitiben és előbb-utóbb ennek a város idegenforgalma is hasznát látja.
Hasonlóan vélekedik Setela Csaba, a Siófok-Kiliti Repülőtér Kft. ügyvezetője is és egyáltalán nem látja borúsnak a helyzetet a testületi ülésen elhangzottak ellenére sem, elismerve, hogy a reptér és a város közötti kommunikáción javítani kell. – Jelentős turistavonzó ereje van már most is a reptérnek – így Setela Csaba. – Vonzóvá tettük a létesítményt. Kiemelten ajánlott ötcsillagos reptér vagyunk szakmai berkekben, a hozzánk érkező külföldiek nem győznek csodálkozni, hogy a 160 hektáron mindenütt öt centis fű van, füves reptereken ez ritkaság. Idén 3800-an érkeztek repülőgéppel, többségük külföldi, s 1625 ejtőernyős látogatott el Kilitire. Európában is egyedülállóak vagyunk abban, hogy nálunk helikopterből lehet ugrani. Üdvözülhettünk idén argentin és ausztrál vendéget is. Az egyre népszerűbb tandemugrásról is meg kell emlékezni, 1018-at hajtottak végre idén; akik ezért jönnek, gyakran az ország másik végéből és családosan, azok biztosan Siófokon maradnak hosszabb időre. Fontos megemlíteni, hogy a repülős turisták többsége a magasabb árkategóriájú szálláshelyeket keresi, s nálunk a szezon áprilistól novemberig tart.
Az ügyvezető szerint a reptéri élmények miatt már most is vonzóbb Siófok (a légibázisra érkezők más programok iránt is érdeklődnek), de persze ebben még bőven vannak tartalékok. Setela elárulta: folyamatos fejlesztésben gondolkodnak (e tekintetben szükséges egyeztetniük az önkormányzattal is), s mivel a kisgépes turisták száma igen nagy Európában, a forgalom a fejlesztések révén megtöbbszörözhető. Az ejtőernyőzés terén pedig a céljuk az, hogy Siófok-Kiliti bekerüljön a világ tíz legjobb ugróhelye közé.
Szilárd burkolatú leszállópálya is kell
Sokat szigorodtak az elmúlt években a reptér-engedélyeztetés uniós előírásai – tudtuk meg repülős berkekből. Információnk szerint maximum negyven személyes gépek fogadásának szándéka esetén is valóságos „kis Liszt Ferenc Repülőteret” kellene kialakítani fegyveres őrséggel, utasterminállal, ki-beléptetéssel. Az új szabályok kijelölik a kiliti létesítmény fejlesztési irányait is. A sportreptér funkcióhoz elegendő lenne például egy 600 méter hosszúságú szilárd burkolatú leszállópálya megépítése, ami viszont feltétlenül szükséges a nagyobb vonzerő eléréséhez.