Közélet

2011.11.17. 17:57

Szófogadás törvénybe iktatva? Családjogot döngöl a kétharmad

A gyerekek nem élhetnek majd egészségtelenül, és törvényben rögzített kötelességük lesz szót fogadni a szüleiknek. A szülőknek pedig akár azon az áron is segíteniük kell a gyerekeiket, ha ezzel magukat fosztják meg valamitől. Egyebek mellett ezek a javaslatok jelennek meg az Origo internetes lap birtokába került családjogi törvény tervezetében.

Márkus Kata

Nem szakmabeliként magunk is furcsálltuk e kötelezettségek törvényben rögzítését, ha másért nem, hát ellenőrizhetetlenségük okán. Szabó János szociológus, szociálpolitikus, a SzocioNet módszertani humán szolgáltató központ igazgatója ennél azonban erősebben fogalmazott: elképesztőnek tartom, hogy ilyen egyáltalán leíródhat. – Persze a család kötelezettségeit meg kell fogalmazni – hangsúlyozta –, de azok nem ezek. És főleg nem egy ilyen világban, ahol hárommillióan már a létminimum alatt élnek, és abból a kormányzat által is bevallottan hatszázezren mélyszegénységben.

Reményeim szerint az eddig nyilvánosságra került tervezet sok tekintetben módosul és finomul még. Annál is inkább, mert amit gazdaság- illetve szociálpolitikával nem lehet megoldani, azt nem lehet a szülőkre vagy eltartókra rótt kötelezettségekkel megtenni. Azt törvénnyel kimondani, hogy nem élhetnek egészségtelenül a gyerekek, és a szülők akár saját kárukra is kötelesek segíteni gyereküket, egyrészt ellenőrizhetetlen. Másrészt az a szegény szülő, aki maga is éhezik, meghalni nem tud azért, hogy a gyereke egészségesebben éljen. Ez csupán a felelősség tologatása, mert nem tudnak megoldani valamit helyes gazdaság- vagy szociálpolitikával.

A kormány a múlt heti ülésén első olvasatban tárgyalta a még el nem fogadott tervezetet, amely a családot Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrásaként, és a nemzet fennmaradásának biztosítékaként kezeli. Információink szerint ennek érdekében szükségesnek nevezi, hogy „a családok védelme szempontjából alapvető jelentőséggel bíró értékek és intézkedések sarkalatos törvényben legyenek rögzítve”.

Szabó János szerint az 1954-es családjogi törvényt ideje volna végiggondolni, annál is inkább, mert eddig csak toldozva-foltozva volt. – Ideje lenne megalkotni egy végiggondolt, új, a mai társadalmi viszonyokat figyelembe vevő törvényt – mondta –, ám úgy tűnik, hogy ez a módosítás visszafelé megy az időben. Mert például az élettársak hátrányba kerülnek benne a családokkal szemben. Azt gondolom, hogy azokat a társadalmi folyamatokat, ahogyan az emberek élnek, törvénnyel az időben visszafelé szabályozni nem lehet. Abból csak bajok származnak.



S mint az Országos Szociálpolitikai Tanács társelnöke és más szakmai szervezetek elnökeként is mondhatom: sem mint civil szerveződések, sem mint szakértők nem találkoztunk olyan koncepcionális elemekkel az elmúlt másfél évben, amelyeket vitára bocsátanának. Egyéni, informális alkuk kapcsán tudott csupán a szakma hatni ezekre a törvénytervezetekre. Abban pedig bizonytalan vagyok, hogy mi lesz azoknak a véleményeknek a sorsa, amelyeket bárki elküldhet a kormányzati honlapon megjelenő tervezetekre. A jogszabályban előírt kötelező egyeztetések persze megvannak, ám azok formálisak.

A legnagyobb baj pedig az, hogy ezek nem a koncepcionális, hanem már a kodifikált szakban történnek, amikor már jóval nehezebb módosítani. Az egyeztetőfórumok a kormányváltás óta nem működnek, ráadásul már a parlament előtt van a szociális törvény módosítása, ami megszünteti az Országos Szociálpolitikai Tanács tevékenységét. A kétharmados henger pedig nyilvánvalóan elfogadja ezt a tervezetet, tehát januártól még nevében sem lesz a szociálpolitikában olyan egyeztető fórum, ahol ezeket a törvénytervezeteket véleményezni lehetne.

Címkék#Kaposvár

Ezek is érdekelhetik