Világos: Somogyban jobb! Megyeváltó hangulatban az egész falu

Szerdán magunk is beleszagoltunk a Siófokkal határos Veszprém megyei község levegőjébe: Somogy felől fúj-e a szél? Fekete Barnabás polgármester szerint az ésszerűség a váltás mellett szól. A közlekedés jobb Siófok felé, a kistérségi központba, Balatonalmádiba busszal csak átszállással lehet eljutni. Sokan járnak dolgozni Világosról a szomszédos, de egyelőre még megyehatáron túli városba, gyorsabb az orvosi ügyelethez, kórházhoz jutás is. Az új önkormányzati törvény miatt is lépéskényszerben vannak, hiszen 1400 lakossal önálló hivatalt nem működtethetnek.



Nagyon helyes, döntsön a nép; aztán ha rosszul dönt, egye meg, amit főzött – mondja az egyik konyhás hölgy a balatonvilágosi Mészöly Géza általános iskolában (nem a futballedzőről, hanem a hasonló nevű festőművészről nevezték el az intézményt), ahol szorgos kezek éppen tepsibe rakják a szerdai ebédet, a töltött csirkét. Saját konyha, nyolc osztály, száz gyerek – az iskola is a népszavazás tétje a konyhások szerint, hiszen ha nem csatlakozik a község Somogyhoz, akkor félő, hogy előbb a hetedik és nyolcadik osztályról, majd talán az egész felső tagozatról le kell mondani. – Okosan kell tehát voksolni – állapítja meg egyikük. – Hiszen a gyerekek jövője egyáltalán nem mindegy. De a sok idősnek a jelen sem, sokkal könnyebb orvosi ügyeletre, kórházba jutni Siófok felé, mint akár Almádiba, akár Füredre, vagy Veszprémbe.
Tehát: töltöttcsirke-illat és megyeváltó hangulat. Odakint az utcán három idős nő áll le diskurálni, kihasználva a verőfényt. Egyöntetűen állítják: elmennek januárban a népszavazásra és a Somogyhoz csatlakozásra voksolnak. Ez a logikus, állapítják meg, hozzátéve:  jó a buszközlekedés, a másik irányban tortúra bárhová útra kelni. S ez elég is szerintük a megyeváltáshoz. Egyikük a nyomaték kedvéért azzal toldja meg: – Adná Isten, hogy így legyen!

Az első szkeptikus egy pedagógus, akivel szerdai látogatásunk során összefutunk (kerestük az egyetlen nemmel voksoló testületi tagot, Kovács Béla egykori tanácselnököt, majd 1998-ig polgármestert is, de nem értük el). – Nincs ez a kérdés még lefutva – véli a tanárnő. – A gyerekek szempontjából egyáltalán nem lenne előnyös a megyeváltás. Most harminc kilométerre kell menni tanulásképesség-vizsgálatra, Kaposvár azonban már jóval messzebb lenne. És sajnos egyre több az e téren érintett diák...

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Somogyban jobb, újra megyét váltana Balatonvilágos
[/caption]

– Az előző képviselő-testület úgy tartotta, nem tud egy ilyen horderejű kérdésről dönteni a nép; márpedig aligha csak a képviselők képesek ilyesmire, helyes, hogy kiírták most a népszavazást – foglalja össze véleményét egy falevelet gereblyéző férfi. Az M7-es hídja alatt tekerő postás kiszúrja, mijáratban vagyunk (hiába, félig-meddig „szakmabeli”): – Csak nem a népszavazásról lesz újságcikk? – kérdi, majd bringára pattan és tesz egy-két kört a faluközpontban (ha ugyan van ilyen Balatonvilágoson...) a fotósunk kedvéért.

Fekete Barnabás polgármester megerősíti, amit korábban a konyhán hallottunk: az iskola szempontjából sem mindegy, milyen döntés születik január 29-én. – Húszmillió forinttal kerül most többe az intézmény a falunak, mint korábban, amikor a siófoki oktatási társulás tagiskolája volt. Meg voltunk elégedve azzal, de 2009-ben, amikor fuccsba ment az akkori népszavazási kezdeményezés, fel kellett adnunk a társulási tagságot is. Ugyanígy az orvosi ügyeletit is.

Merthogy ez már a második nekifutás a megyeváltásnak Balatonvilágoson. Az 1998 óta faluvezető polgármester úgy idézi fel: 2007-ben kezdték az előzőnek az előkészítését. – Akkor még meg is volt a többség a képviselő-testületben a népszavazás kiírására, csakhogy idő közben változott a helyzet. Különféle háttéralkuk mentén elillant ez a többség és az utolsó pillanatban, amikor még határozhattunk volna róla, 2009. februárjában bár a falugyűlés egyértelműen a váltás pártján állt, csak öt képviselő szavazott igennel a tízből. Hárman el se jöttek a voksolásra, ketten pedig nemet mondtak.

A megye, pontosabban a Veszprém megyei közgyűlés vezetése információnk szerint komolyan ellene volt akkor Világos elválásának, ezt Fekete Barnabás is megerősíti, arra azonban nem tud feleletet, hogy ez állhatott-e egyes képviselők pálfordulásának a hátterében. – Azt nem tudom, Veszprém felől fújt-e az a szél, de azt igen, hogy a 2010-es helyhatósági választáson egyértelműen letette a voksát a falu: akik a népszavazás ellen voltak, azokat nem szavazta be a nép az új, velem együtt már csak hét fős testületbe – így a polgármester.
Ma is ott a település honlapján a szavazás: Somogyhoz csatlakozzon a község, vagy Balatonkenese, esetleg Balatonfőkajár felé tegyen inkább lépéseket? – Ez is és minden korábbi felmérés egyértelmű képet mutat – állítja Fekete Barnabás. – Össze vagyunk épülve Siófokkal, az a természetes irány. Meg aztán nem mindegy, hogy egy jól prosperáló, nem hiánygazdálkodást folytató önkormányzattal közösködünk-e...
Világos.


A Club Aliga is Somogyba költözhet

A településnek ma 1400 lakója van, költségvetése 400 millió forintos, általános iskolát és óvodát működtetnek, valamint egy településfenntartó intézményt és a konyhát.
A Balatoni Szövetség 1929-es balatonfüredi ülésén tárgyalta Aliga és Világos önállósodási kérelmét, melyet Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter 1936-ban jóváhagyott. A település közigazgatásilag Balatonfőkajárhoz tartozott. 1961. március 1-jén vált önállóvá. Balatonaliga, Balatonvilágos, Petőfi major, Mathiász telep településrészekből alakult ki az új község. Aliga egy valószínűleg létező csárdáról kapta a nevét, Világos pedig az itteni föld világos színéről.
A Déli vasút megépítését követően, a 20. század első éveiben kezdődött meg a Balaton partjának kimérése, a terület feltöltése és a nyaralótelep építése. A világosi Alsótelepen szálloda és beszálló vendéglő létesült, később Aligán is építettek szállodát.