Közélet

2011.12.18. 07:48

Építkezne a zsidó hitközség, közösségi ház egymilliárdból

A régi zsinagóga mintájára új közösségi házat építhet a zsidó hitközség. A tanulmányterv és az elvi építési engedély elkészült.

F. Szarka Ágnes

Az új közösségi ház építésének támogatásról szándéknyilatkozatot írt alá Jakó Gergely a Somogy megyei önkormányzat alelnöke, Szita Károly Kaposvár polgármestere és Repa Imre a Kaposi Mór Oktató Kórház főigazgató főorvosa. Szándék van, ám a mintegy egymilliárd forint, az építkezés költsége még hiányzik.

– Az 1800-as évek elején, márt éltek zsidók Kaposváron – mondta Róna László a zsidó hitközség elnöke – Az akkori Hosszú utcában – ma Berzsenyi utca – vásároltak egy házat, amiben egy imatermet hoztak létre. Később, a kiegyezés után a zsidóság szabad költözködési jogot kapott, akkor egyre több zsidó került Kaposvárra. Addig csak stróman útján (egy katolikus személy, aki névleg tulajdonos) juthattak ingatlanhoz. 1862-ben épült a zsinagóga első része. Arra soha nem volt pénz, hogy nagyobbat építsenek, háromszor bővítették a meglevőt. Végső formáját, mely 1970-es évekig állt 1906-ban Baumhorn Lipót tervei alapján nyerte el. Hajdanában a 800-1000 főt befogadó épület esetenként kicsi volt. Akkoron 3200 zsidó élt a városban az összlakosság mintegy tíz százaléka.
Akkor már állta a jelenleg zsinagógaként funkcionáló épület. Az volt a téli templom, mert ott volt fűtés. Nagyobb ünnepek alkalmából még ott is tartottak istentiszteletet, sőt az udvarra is kiszorultak az emberek.
A kaposvári zsidóság száma 1970 tájékára oly mértékben csökkent, hogy a zsinagógát nem volt kinek és nem volt miből fenntartani. A Mazsihisz jogelődje a MIOK eladta az ingatlant a városi tanácsnak. Azzal a kikötéssel, hogy maga az épület kegyeletsértő célokra – sportterem, magtár stb. – nem használható.  A holokauszt után Kaposvárra mintegy 320 zsidó tért vissza. Közülük is elvándoroltak Budapestre, Izraelbe és 1956 sem használt a zsidóságnak. Sokan pedig nem merték vállalni hitüket. Így mindig kisebb és kisebb lett a zsidóság létszáma.

Róna László szerint az épületet az állapota miatt – életveszélyes volt –  bontásra ítélték. Mindkét hosszú oldalán keletkezett két, két repedés, ami lefelé bővült. Ez azt jelenti, hogy az alap is el volt törve. Iszonyatos összegért lehetett volna csak megmenteni. Talán nem is akarták megmenteni, ahhoz túl értékes volt a telek. Az a bontás után derült ki, hogy ennek a hatalmas épületnek mindössze hetven centis tégla alapja volt.



– Templomot bontani amúgy sem egy felemelő dolog. Rendkívül fájó, hogy ezt úgy robbantották fel – mondta a hitközség elnöke – Tavaly egy magánszemély kezdeményezésére – aki maga és amerikai szponzorok felkutatásával anyagilag is támogatná a terv megvalósítását – merült fel, hogy zsidó közösségi házat kéne létesíteni. Egy több funkciós épületben gondolkodunk, ahol az imaterem mellett kiállítóhelység és minden is megtalálható lenne, amit korunk igényel. De az épület homlokzata a régi zsinagógának az arányosan kicsinyített mása lenne. Túl vagyunk egy megbeszélésen, ahol a kezdeményező, a város, a megye és a Mazsihisz viselői vettek részt és aláírták az anyagi támogatásról szóló szándéknyilatkozatot.

Szita Károly polgármester úgy fogalmazott, hogy jelentős összeggel járul hozzá a város az imaház létesítéséhez, mert ezzel emléket állítanak minden Kaposvárról elhurcolt és elpusztított zsidónak, valamint megköszönve azt a segítséget, amit az itt élő zsidók nyújtottak a városnak.

Az új zsidó közösségi ház a jelenlegi imaház helyén épül majd fel. Róna László úgy fogalmazott, hogy amíg a bekerülési költség nincs a bankszámlájukon, addig ezt az épületet nem engedi lebontani. Eddig egyetlen fillér sem került a számlánkra.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!