Közélet

2012.01.09. 07:34

Diplomát nyelvvizsga nélkül - homályban az állam amnesztiája

A parlament ugyan elfogadta a nyelvvizsga-amnesztiát, de a döntést, hogy megkaphatják-e azon végzett hallgatók is oklevelüket, akik nem tettek nyelvvizsgát, az intézményekre hagyta. Az egyetemek többségén, így Kaposváron sem döntöttek a kérdésben.

Jeki Gabriella

A parlament elfogadta a nyelvvizsga-amnesztiát: 2013 és 2016 között azok a hallgatók, akik 2013-ig államvizsgáztak, de a záróvizsgájukat követő három évben sem szereztek nyelvvizsgát, mégis megkaphatják diplomájukat. Az amnesztia megadásáról a felsőoktatási intézmények döntenek. Az előterjesztést jegyző Pokorni Zoltán, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnöke azt mondta: a végzősök harmada, vagyis több tízezer pályakezdő volt kénytelen diploma nélkül állást keresni, mert nincs nyelvvizsgája.
A Kaposvári Egyetem szenátusa még nem döntött a nyelvvizsga-amnesztia kérdésében, tekintve, hogy a törvény megjelenése óta nem ülésezett a grémium. – A legközelebbi ilyen tanácskozás február 15-én lesz – tudtuk meg Lévai András sajtószóvivőtől –, legelső alkalommal ekkor kerülhet szóba ez a kérdés. Az elmúlt évek tapasztalata egyébként az, hogy a Kaposvári Egyetem hallgatóinak egyharmada a végzés évében nem vehette át diplomáját a nyelvvizsga hiánya miatt. Ez az arány évről évre, ha kismértékben is, de javul.



A magyarok háromnegyede, 74,8 százaléka nem beszél idegen nyelvet, közölte az Eurostat, az unió statisztikai hivatala. A Központi Statisztikai Hivatal rámutat arra is: a hazai általános iskolák nyelvoktatása az utolsók között szerepel a tagállamok sorában, de rossz az eredmény a középfokú oktatásban is, a hazai mutató a 27 tagállam átlaga alatt foglal helyet.
Az általunk megkérdezett egyetemisták szerint az éremnek két oldala van. – Sok olyan diákot ismerek, akinek a nyelvvizsga hiánya miatt nincs meg a diplomája – mondta Benke Enikő kommunikáció szakos hallgató. – Én is most szembesültem azzal, hogy ugyan van egy nyelvvizsgám, de a mesterdiploma megszerzéséhez kell még egy, és a nyelvvizsgadíjak igen magasak, nem beszélve a különórák díjszabásáról.
Hozzáfűzte: a középiskolai nyelvoktatás önmagában nem elég egy nyelvvizsga megszerzéséhez. Ha mégis sikerül, akkor a diák az egyetemen ütközik akadályokba, ha szeretne másik nyelvet tanulni, mert fizetnie kell a nyelvi kurzusért; ami nem ösztönzi arra, hogy letegyen egy második nyelvvizsgát is.

Mások úgy vélik, ha megszereztek egy diplomát, akkor elvárható, hogy mellette legalább egy nyelvet középszinten beszéljenek, ez hozzátartozik a műveltséghez.
– Ezt abszolút nem érzem fairnek, főleg onnan nézve, hogy nemrég voltam nyelvvizsgázni – fogalmazott Péntek Tünde. – Az Európai Unió polgáraiként evidens, hogy beszéljünk idegen nyelveket, és mikor lenne ezt a legideálisabb elsajátítani, mint tanulóéveinkben? Ráadásul ha feltételekhez vagy kötve, akkor jobban motivál, hogy belemélyedj a nyelvtanulásba.
– Szégyen, hogy az országban a lakosságnak alig húsz százaléka beszél erős középszinten egy idegen nyelvet – tette hozzá Kopjár Ivett angoltanár.  – Magyarország lakói nem engedhetik meg maguknak, hogy diplomásként ne beszéljenek legalább egy idegen nyelvet. Nem is szólva arról, hogy mennyit veszíthetünk, ha nem nyitunk más kultúrák, logika, gondolkodásmód felé.

A nyelvoktatás erősítésében a középiskolák tudnak a legtöbbet tenni. Főként a két tannyelvű oktatásban, ahol nem célként, hanem eszközként használják a nyelvet. Erre az állam is komolyabb pénzeket összpontosít.
– A mai oktatási rendszerben csak a középiskola ad ingyenes nyelvoktatást. Aki addig nem tanul rendesen, az a szülei pénztárcája ellen követ el merényletet – mondta Palotai Zoltán, a barcsi Széchényi Ferenc Gimnázium igazgatója. – A szorgalmas diák eljut a negyedik év végén a középfokú nyelvvizsgáig.
A két tannyelvű osztályokban heti 16, általános tagozaton heti három órát tanulnak átlagban a diákok nyelvet, és sokat segítenek a cserekapcsolatok is.
– Amikor a gyerek 8-10 napra külföldre utazik, 24 órában a nyelvet kell gyakorolnia – tette hozzá Palotai Zoltán. – Ekkor jön rá, hogy milyen fontos és értékes tudás birtokában van.

Lieszkovszky Helga 11. osztályos, és barcsi két tannyelvű osztályban tanulja tíz és fél éve az angol, másfél éve az olasz nyelvet. Azt mondja, imádja őket, és a kihívásokat keresi a nyelvtanulásban. – Ha valaki akar, annak minden lehetősége és segítsége megadatik már a középiskolában a tanulásra, viszont aki nem, az hosszú éveket pazarol el – mondta. – Az iskolai oktatás és az otthoni felkészülés szerintem elegendő annak, aki magas szinten szeretne nyelvet beszélni.
Helga sok embert ismer, aki a nyelvvizsga hiánya miatt nem kap diplomát, így jó ötletnek tartja, hogy a törvényi szabályozással motiválják az embereket, hogy már középiskolában elsajátítsák azt a tudást, amire szükségük lesz.

A négy gimnáziumi osztályos tagozatra járó Ács Noémi szintén olaszt és angolt tanul sok éve. – Szerintem annak, aki szeretne valamit kezdeni a nyelvekkel, megvan a lehetősége a középiskolában – mondta. – Léteznek tanórán kívüli foglalkozások is, melyeken kellőképpen fel tudunk készülni az emelt szintű érettségire.
A diákok egyöntetű véleménye: sokat könnyít a nyelvtanulásban, ha az adott nyelven nézünk filmet, esetleg a magyar felirattal segítjük a megértést. A külföldi zenék hallgatása is fejleszti a nyelvérzéket.
Tény azonban, hogy az idősebb generációkban még él az ellenszenv a nyelvtanulással szemben, talán a hosszú évekig kötelező orosz miatt. Akkortájt a nyelvek ismerete szinte céltalanná vált, hiszen az emberek nem utazhattak külföldre sem.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!