Felülvizsgálat a Taigetoszra? Sérültek és a megcsonkolt jogok

Fodor István neve nem jó ómen a jogalkotóknak: a kaposvári rokkantnyugdíjas alkotmánybírósági beadványa nyomán módosították az gépjárművek eredetvizsgálatának szabályozását. Most egy gépnél komolyabb műszer, emberélet a tét. Elszántságát a legkevésbé sem csökkenti, hogy ha egy nappal korábban születik, akkor őt nem érintik a megváltozott munkaképességűket ellátását gyökerestül átíró passzusok.
Fodor István 1955 január elsején született, így egyike annak a 7200 somogyinak, akinek március 31-ig jelentkeznie kell a munkaképességét értékelő felülvizsgálatra. Az adat a somogyi kormányhivatalból származik, ahol egyelőre nem tudják, a létező öt jogcím (háromféle korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban és átmeneti járadékban) kategóriánként mennyi ellátottat jelent. Annyi bizonyos, az 1954. december 31. után születetteknek nyilatkozniuk kell a felülvizsgálathoz, ha elmulasztják, elvesztik juttatásukat májustól.

Az érintettet nem hagyja nyugodni (az elmúlt napok hírlapi SMS-rovattermését látva ezzel nincs egyedül), hogy egészségkárosodását kétségbevonják.
– Nem loptam, nem csaltam, nem hazudtam: hat orvosi bizottság látott 1998 óta, és véglegesítette 67 százalékos besorolásomat, és ezt most egy tollvonással kétségbe vonják? – fakad ki Fodor István. – És ha elvonják a rokkantnyugdíjamat, akkor még segélyt sem kapok, mert az elmúlt másfél évtizedben nem dolgoztam. Miből fogok élni? 57 évesen hová vesznek föl egy sérültet? Ha egy nappal előbb születek, benne vagyok az öregségi nyugdíj előtti ötéves védett korban. Ezt nem hagyom annyiban. Az Alkotmánybírósághoz  és a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulok, és aláírásgyűjtést indítok.

Ugyancsak e témát is érintően írt e-naplóbejegyzést a napokban Seres István nagyatádi leszázalékolt jogvédő, aki azt írja: „Mi, idősek el vagyunk keseredve, mert lassan most már nemhogy a gyógyszereinket nem kapjuk meg, de már a közlekedés sem jár nekünk, illetve a téli időkben csak a hideg...”



Hiányos tájékoztatás: számos kérdés nem világos az érintettek előtt egy somogyvámosi levélíró szerint

Szépné Rózsa Judit somogyvámosi olvasónk panaszolta: az 57 év feletti, ám az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem ért rokkantsági ellátásban részesülők levélben ugyan kaptak tájékoztatást teendőikről, ám az nem felel meg a korrekt tájékoztatás feltételeinek.
Nem tudni mit, mikor, hol, hogyan kell intézni – mondta. – Nem kapott kellő hangsúlyt, hogy rokkantság címén csak a korhatár betöltéséig adnak ellátást. Mi az ügymenet, elég-e levélben közölni, hogy betöltötte az illető a 62. életévét. Hol szerezhető be a nyomtatvány, díjmentesen küldenek, vagy érte kell menni? A rokkantsági ellátásban részesülők többsége nem rendelkezik internettel, jó néhányuknak telefonjuk sincs. Mennyi időbe telik az ügyintézés, s ki az illetékes?

A Somogy Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága érdeklődésünkre arról tájékoztatott, hogy aki rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesül, és eléri a rá irányadó öregségi korhatárt, ha rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz előírt szolgálati idővel és egyéb feltételekkel, külön igénybejelentéssel kérheti az öregségi nyugdíja megállapítását. A kérelmet formanyomtatványon, írásban kell a nyugdíjbiztosítási igazgatóságra eljuttatni.

A kérelem adatlap letölthető a www.onyf.hu honlapról, vagy személyesen, és postai úton is beszerezhető az igazgatóságoktól. A kérelem a korhatár betöltésekor nyújtható be, és 22 munkanapon belül kell az igényt elbírálni, melybe nem számít bele a tényállástisztázással eltöltött idő. Az ellátás megállapítását követően a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság gondoskodik a nyugellátás folyósításáról a megállapítást követő 15 napon belül.


Hegedűs Lajos MEOSZ-elnök: minden fórumon megtámadjuk a jogokat csonkító jogszabályokat

Az Alkotmánybírósághoz, az állampolgári jogok biztosához, az európai emberi jogok bíróságához fordul beadvánnyal a Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetsége. Ezt Hegedüs Lajos elnök mondta kérdésünkre, hozzátéve, hogy az ENSZ-t is tájékoztatják a fogyatékosügyi egyezmény felülvizsgálata előtt.
Minden gyökeresen megváltozott – mondta a mozgássérült érdekképviselet jogász elnöke. – A járulékbefizetésekre, a szolgálati időre, és a jövedelemre épülő rokkantnyugdíj-számításnak vége. Rokkantsági és rehabilitációs ellátás van, minimum és maximum-összeggel, melynek csúcsa sem éri el a korábbi nyugdíjértéket.

A felülvizsgálat országosan mintegy 200 ezer embert érint: a 313 ezer korhatár alatti rokkantnyugdíjas kétharmadát. Azokat, akik a 3. kategóriába tartoznak, vagyis a legkevésbé súlyos károsodással élnek, és 57 évnél fiatalabbak, tehát elvileg még legalább öt évig dolgozhatnának.
Hegedűs Lajos szerint a több százezres érintettség a családtagok és az elvonások széles köre miatt akár milliós is lehet.

A járulékos hátrányok számosak: megszűnt az utazási kedvezmény, a bérletvásárlás is. Elveszett a kiegészítő vállalkozói jövedelmek kedvezménye, ha valaki 40-50 ezret így összeszedett havonta, 57 ezer forintos elvárt jövedelem alapján kell közterhet vállalnia. A minimálbér felében megállapított rehabilitációs ellátás mellett nem végezhető munka. Ha a rokkantsági ellátás mellett idénymunkában három hónapig a minimálbér 150 százalékához jut valaki, a negyedik hónaptól elveszti az ellátást, ha egy forintot sem keres onnantól, akkor is. A közgyógyellátás szabályai is változnak, korábbi alanyi jogok tűnnek el, és minden kedvezmény, ami a nyugdíjas besorolással járt – gyógyfürdő, múzeumbelépő – elveszett.

Az elnök szerint óriási probléma, hogy a félmillió ép álláskereső mellett már ma is van ötvenezer megváltozott munkaképességű dolgozni vágyó: bármennyi felülvizsgálat is járjon „eredménnyel”, állást aligha talál a munkapiacra visszakényszerített korábbi leszázalékolt. Az, hogy a tavalyi 1500 felülvizsgálatból csak 12 rokkantsági besorolást változtattak meg – ők sem csalók voltak –, arra a társadalmi kárra is rámutat, hogy pazarlás költeni a drága adminisztrációra, különösen az épek és a sérültek „összeugrasztása” árán, vallja Hegedűs Lajos.