2012.02.11. 09:40
Sissire és Blaha Lujzára emlékeztet a főtéri szálló
Kemény Albert nagykereskedő volt az, aki a város legszebb terén és legforgalmasabb pontján borsos áron megszerezte az utcanyitással képződött saroktelket, és megálmodta, majd meg is építtette az Erzsébet Szállót.
Kemény Albert nagykereskedő volt az, aki a város legszebb terén és legforgalmasabb pontján borsos áron megszerezte az utcanyitással képződött saroktelket, és megálmodta, majd meg is építtette az Erzsébet Szállót. Mind az új utca, mind az új szálló az 1898-ban merénylet áldozatául esett magyar királyné nevét kapta, akárcsak a polgári leányiskola volt növendékeinek egyesülete. (Sőt gőzfürdőt és gőzmalmot is elneveztek Sissiről Kaposváron.) A történelem játékaként később az a magyar szabadságharcos – Noszlopy Gáspár – lett az Erzsébet út névadója, aki oly elszántan harcolt Erzsébet férjura, Ferenc József ellen...
De térjünk vissza a szállodához, amelyet a Turulhoz hasonlóan a város egyik legszebb épületének tartottak már a kortársak is, s amelynek építését 1901 márciusában kezdte meg Lencz Sándor. Az eklektikus stílusú, sarokerkélyes szállót oly nagy buzgalommal építették, hogy áprilisban úgy tűnt: ősz elejére megnyitható lesz. Ehhez képest már augusztusban átadták.
„Bizonyos könnyű, vidám érzés lep meg – írta az egyik helyi lap –, ha a nagyvárosi mintára berendezett szállót végignézed, impozáns magasságával és világosságával, miután az épületet nem árnyékolja semmi, s a napsugár szabadon ömlik rá... Egy modern, közfigyelmet keltő palotáról van szó, mely a városnak nagyban emeli szépségeit.”
A szokatlanul díszes portáljával, egy nagy és két kisebb tornyával és színes Zsolnay-cserepeivel valóban figyelmet kelt a kétemeletes szállodaépület. Egyik érdekessége, hogy homlokzati díszítőelemei között a szarvasbogár vagy szkarabeusz is felbukkan. (Szabó Tamás ipartörténész szerint ez a motívum csak két másik kaposvári épületen fedezhető még fel.)
A bejárat felett egy cifrán díszített kartusban felirat ékeskedik: Erzsébet Szálló. Ha hosszabban elidőzik szemünk a feliraton, láthatjuk, hogy azt egy-egy sárkány tartja. De nem csak ez a két sárkány díszíti az épületet: még kereken egy tucatot talál az, aki alaposabban szemügyre veszi a homlokzatot. A földszinti nagyméretű portálok lekerekített sarkai fölött egy-egy masnival ékesített sárkány fordul a járókelők felé. (A sárkány emberemlékezet óta fontos szellemi lény mind a keleti, mind a nyugati kultúrkörben.) De még egy tiszteletet parancsoló állat képmására bukkan az épületen az, aki időt szán a szemlélődésre. A bejárati kapu feletti zárókövet imitáló homlokzatdísz mérges oroszlánfejet formáz. (A bátorságot jelképező oroszlán gyakran őrzője a kapuknak, bejáratoknak Kaposváron, akár zárókő, akár kopogtató formájában.)
Az Erzsébet Szálló saroképületét a jellemző kaposvári séma szerint alakították ki, azaz 45 fokban lemetszett homlokzattal és tűhegyes sisakdísszel befejezett toronnyal. A mai torony azonban nem az eredeti, noha megjelenésében egyezik a régivel.
A kvádermintázatú földszint legdíszesebb része a saroküzlet bejárata a két pillérrel és a sarokerkélyt alátámasztó díszes, rabicolt konzolokkal. Az épület szintenként más-más építészeti megoldással készült. Timpanonokkal díszített első emeleti ablakai alatt balusztrádos mellvédmező fut körbe, mely egyben a sarokerkély korlátja is. A második emeleti ablakok szemöldökpárkányai már egyszerű záródásúak, de ezeket is gazdagon díszítették, gyümölcsös füzérrel, apró csigavonalakkal. Tetőtéri ablakait érdekes, fémszerkezetű voluták támasztják.
Az emeleteken huszonnégy vendégszobát alakítottak ki, közülük tizenhét az utcára nézett. Elegáns berendezés, választékos ízlésű bútorok szolgálták a lakók kényelmét: pompás, rézveretes vaságyak, tükörajtós nagy szekrények, kényelmes díványok, márvány éjjeliszekrények, díszes mosdóasztalok voltak minden szobában, a folyosókon és az emeleti lépcsőkön színes futószőnyegek nyújtózkodtak. A sarokszobák valósággal „modern szalonokként” hatottak.
Portál: kapu vagy főbejárat, de használjuk boltok, üzletek kirakati nyílásainak megnevezésére is.
Rabicolt: korábbi korok faragott épületszerkezeteit idéző, sodronyhálóra csapott gipszhabarcsból készült könnyű takarás, gyakran díszítéssel.
A földszintet a Fő utcára és az Erzsébet útra néző elegáns kávéház és egy söröző foglalta el; az óriási tükörablakok kiemelték a helyiségek szép arányait. A nagy üvegtáblák „szinte hívogatják a világos, magas helyiségbe a vendégeket, kik ott ízléses eleganciát és kényelmet találnak”. A kávéház reneszánsz stílusú díszítése és bútorzata szintén kiváltotta a korabeli sajtó elragadtatását. A szállón egyébként minden munkát helybeli iparosok végeztek.
Az épület összes helyiségét vízvezetékkel látták el, az első emeleti szobákat központi gőzfűtéssel is. „Villanyos csengettyű” állt a vendégek rendelkezésére, s az egész szállóban villannyal világítottak. „Az Erzsébet Hotellal Kaposvár civilizációja gazdagodott, egy lépést tettünk vele a városiasodás útján” – lelkendezett egy kortárs.
Aligha meglepő – a Turul akkor még nem épült meg! –, hogy 1904 tavaszán az Erzsébet Szállóban lakott („az erkélyes két szobában, tehát a legszebb ponton, minden kényelemmel ellátva”) a kor egyik legünnepeltebb színésznője. Blaha Lujza, akit elsősorban a népdalok kedves, egyszerű előadása miatt nevezték el „a nemzet csalogányának”, huszonhat év után ekkor látogatott másodszor Kaposvárra. (Néhány napos vendégszereplését hasonló ünneplés kísérte, mint 1878-ban első itteni felléptét.)
A szálló további történetébe természetesen a politika is beférkőzött. 1919 februárjában például Tóth Lajos, Latinca Sándor és Szalma István (a hamarosan zászlót bontó Tanácsköztársaság három helyi vezetője) szólt a tömeghez az erkélyéről, követelve a szocialista közigazgatás bevezetését.
1924-ben érdekes emléktáblát helyeztek el az épület Erzsébet úti oldalán: Kónyi Manó (1842–1917) országgyűlési gyorsírófőnökét. 1900-ig ugyanis a majdani szálloda helyén állt Kohn Bernát zsúpfedeles házacskája, ahol a jeles férfiú született. Manó általános elismerést vívott ki gyorsírói teljesítményével, ezért 1865-ben megbízták az országgyűlési gyorsíróiroda megszervezésével, amelynek 1885-ig volt a főnöke. Ezenkívül egybegyűjtötte és kommentálta Deák Ferenc beszédeit.
Olvasóink, akik felismerték az Erzsébet Szállót:
-------------------------------------------------------
Fenyvesi Istvánné, Soós Béla Zoltán, Horváth Mónika, Martonné Kúsz Mária, Tóthné Tamásovics Klára, Szigeti László.
-----------------------------------------------------
Az Erzsébet Szálló épületében később adóhivatal és rendőrség is helyet kapott, a földszinten cipő-, majd ruházati áruház nyílt. Az ötvenes években lakásokat alakítottak ki az emeleten. Egy villanókép 1956-ból: a szovjet intervenció után az akkor itt működő Csibi Áruház erkélyéről orosz géppuska szegeződött a Kossuth téren dolgukra siető emberekre. A rendszerváltozás éveiben felújították a volt Erzsébet Szállót, melynek földszintjén továbbra is üzlethelyiségek találhatók.
Leginkább mégis a Blaha Lujza-látogatás teszi emlékezetessé ezt a különös és szerethető kaposvári épületet. Persze más érdekesség is történt 1904-ben Kaposváron: nem is kell nagyon messzire mennünk innen, hogy meglássuk, micsoda.
[caption id="" align="aligncenter" width="334"]
Vajon hol látható ez az épületrész? Írja meg: Somogyi Hírlap szerkesztősége, 7400 Kaposvár, Kontrássy utca 2/A, vagy [email protected]
[/caption]
Rabicolt: korábbi korok faragott épületszerkezeteit idéző, sodronyhálóra csapott gipszhabarcsból készült könnyű takarás, gyakran díszítéssel. Sissire és Blaha Lujzára emlékeztet a főtéri szálló Vajon hol látható ez az épületrész? Írja meg: Somogyi Hírlap szerkesztősége, 7400 Kaposvár, Kontrássy utca 2/A, vagy [email protected] -->
