Vadászat a Masatra - a jel 437 megahertzen érkezik

 – Sokáig fönt lesz, előbb-utóbb csak összejön a kapcsolat – jegyezte meg öt után Turjányi József, a siófoki egyesület elnöke.

Fellőtték ugyanis hétfőn délelőtt az első magyar műholdat Francia Guyana Kourou európai űrközpontjából. A Masat-1 a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) két villamoskari tanszéke, valamint űrkutató csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak több mint négyéves munkájával született.



Hétfő délelőtti pályára állása után öt órával volt várható, hogy a Masat-1 műhold (a kis méretű űreszköz neve a magyar és a satellite szavakból származik) hazánk fölé ér, elhagyva a Csendes-óceán partjait, Kubát, Észak-Amerikát, Észak-Európa fölé fordulva. Jeleinek vételére rádiósok hada állt készenlétben – történelmi a pillanat: magyar műhold adását még sohasem foghatták –, így a magyar rádiótávírász válogatottal csaknem megegyező siófokiak is. Rádióikat a 437 megahertzes frekvenciára állították, s számítógépen próbálták belőni a pontos irányt, ahonnan várható volt.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Az első magyar műhold
[/caption]

– Dél-délkelet irányba fordítottuk antennáinkat, s vártuk a jelet odaföntről, úgy nyolcszáz kilométer magasból – összegzett Turjányi József, a siófoki egyesület elnöke. – Délután négy és öt között álltunk készenlétben, de eleve úgy kalkulálva, hogy a műhold gyors haladási sebessége miatt legfeljebb egy-két percünk lesz a vételre. Azzal is számoltunk, hogy a hideg miatt jobbra is, balra is „elcsúszhat” néhány egységnyit a frekvencia. Nem jött azonban a HA 5 Masat hívójel. Nem adjuk azonban fel, rajta leszünk a következő periódusban is.

A 10x10x10 centiméteres kocka alakú műhold legfeljebb egy kilogramm tömegű lehet. Építése elsősorban oktatási célt szolgál, pályára állását követően gyűjti a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat, amelyeket a BME csapata által e célra kialakított földi állomásra továbbít későbbi feldolgozásra.