Baj, ha kilóg a lóláb: ménvizsgán a hidegvérű patások

Bár klasszikus feladatukat – szántás, szállítás – mára elvesztették a hidegvérű mének, szerepük fontos. A vizsga helyszínválasztása aligha véletlen: a Kaposvári Egyetemen komoly kutatómunka folyik. Az úgynevezett genetikai paraméter becslés keretében azt nézik, hogy egy adott tulajdonság hogyan öröklődik tovább az angol telivéreknél és az ügető lovaknál. Minden egyes állatnak lesz egy becsült tenyészértéke, mely alapján rangsorolhatják a lovakat és várható teljesítményüket. Ennek kiemelkedő jelentősége lehet a sportlovaknál. A csikóknál – születéstől az elválasztásig – növekedési vizsgálatot folytattak. Szakértők egy modellt dolgoztak ki, amelynek alkalmazásával megbecsülhető, hogy adott korban milyen súlyt kell elérnie a lónak.

A kutatás gazdasági hozadéka kézzelfogható: a tenyésztők megtudhatják, hogy a kívánt mértékben fejlődik-e az állat. Sportélettani kutatásokat is folytatnak a kaposvári szakértők: a vérparaméterből arra lehet következtetni, miként hat az edzés az állatra, hogyan befolyásolja állapotát.

– Szép feje van, jól ívelt a nyaka, a fara hatalmas, remek az izomzata – záporoztak az elismerő szavak a ménvizsgán. A fedeles lovardában egymás után vonultatták fel a robosztus állatokat. Fekete, sárga, pej és szürke színű állatok lenyűgözték a résztvevőket – egy-egy kiugró méretekkel megáldott patás csodálattal teli érdeklődést váltott ki. A fej, a törzs és a far arányossága értékes pontokat jelentett, ám a háromtagú zsűri megkülönböztetett figyelmet fordított a végtagokra.
[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Ménvizsgán a hidegvérű patások
[/caption]
– Lényeges, hogy szabályos, erős, megfelelő felépítésű legyen a ló lába – hangsúlyozta Baranyai Sándor, a lótenyésztők egyesületének elnöke. – Ennek kiemelt szerepe lehet később, a szaporítás során. Korántsem mindegy, hogy az apaállat milyen géneket örökít át.



Három éves kortól válhatnak fedező ménekké a hidegvérűek. Az elnyert igazolás nem csak szakmai szempontból fontos, a minősítés anyagilag is kamatozik. A nyilvántartásba vett lovak piaci értéke ugyanis csaknem a duplája, mint a minősítéssel nem rendelkezőké.
Ez utóbbiak ára nagyjából 300-400 ezer forint, míg a bírálaton túljutott állatok 800 ezret, de akár egymillió forintnál is többet érhet. A nógrádi Torák Károly saját nevelésű mént hozott a Kaposvári Egyetemre, a gazda megnyugtatónak tartja a somogyiak szakértelmét.
– Döntő az objektív, mindenre kiterjedő vizsgálat – így a szakember. – Cél, hogy tényleg a lehető legjobb tulajdonságokkal felvértezett állatok nyerjék el a címet.

Tomboltak a lóerők

Ákos, Lucifer, Démon, Rambo és társaik nyugodtan viselték az újabb és újabb erőpróbát. A vizsga alighanem leglátványosabb része a húzópróba volt – háromszor 25 méter hosszú pályát jelöltek ki a lovasakadémia mellett található szántón, ahol a lovak egyre nehezebb súlyokkal megpakolt faszánkót húzták el. Méghozzá meglehetősen könnyedén, annak ellenére, hogy a rajtnál 325 kilót nyomott a speciális alkalmatosság, majd az újabb pakolás után tovább nőtt a teher, a végén már 425 kilogrammot vonszoltak az állatok. Taps és hangos dicséret – a szép produkciót értékelte a közönség.

– Ugyan jócskán megváltozott és átalakult a hidegvérű lovak gazdasági szerepe, de Nyugat-Európában egyre többen kedvtelésből tartják ezeket – emelte ki Hevesi Ákos, a Pannon Lógyógyászati Rehabilitációs Kft. vezető állatorvosa. – Rönkhúzóversenyeket, sőt, újabban különféle szépségversenyeket is szerveznek a lovaknak. Örvendetes lenne, ha nálunk is seregnyi, ehhez hasonló program lenne.

A hazai alapok adottak. A szakember szerint nem kell messze menni, a bőszénfai állomány is jó genetikai adottságokkal rendelkezik. Praktikum és tradíció – Hevesi úgy látja, ennek jegyében érdemes kialakítani a következő időszak szakmai teendőit. Méghozzá úgy, hogy a lónak biztos jövője legyen...