Füstbe ment cégmentőterv, csődhatáron a városgazdálkodás

„2012 évben a vállalkozás csődhelyzetének elkerülése csak nyereséges gazdálkodással lehetséges. A gazdálkodásra kedvezőtlenül ható kötelezettségvállalások megszüntetése, mérséklése alapvető érdek, ennek hiányában a likviditási problémák miatt a KVG Zrt fizetésképtelen állapotba kerülhet.”
Részlet a Kaposvári Városgazdálkodási (KVG) Zrt. könyvvizsgálói jelentőséből, amit csütörtökön tárgyaltak a társaság tulajdonosai. Ugyanitt a Felügyelő Bizottság (FEB) jelentése is napirendre került, amiből szintén érdemes szó szerinti meglátást citálni.
„A mérleg-beszámoló adatai alapján a KVG Zrt.-t jelentős kár érhette, további vizsgálatokat tartunk szükségesnek elvégezni annak érdekében, hogy az esetleges felelősségre vonás kérdésében haladéktalanul intézkedéseket lehessen tenni.”
A vizsgálatot azért is különösen fontosnak tartják, hiszen a társaság közfeladatot lát el, és a többségi tulajdonosa (Kaposvár MJV) révén közpénzeket használ. Aláíró: Mihalecz András FEB-elnök, aki a kaposvári önkormányzat fideszes tanácsnoka.

Az éves beszámoló vitája információnk szerint alapos, részletes volt. Az elmondottak alapján ilyen részletes vita közgyűlés nem volt még a társaságnál. Többen felvetették a felelősség kérdését, a károk keletkezésének vizsgálatát, a felelősök megnevezését és ha szükséges, akár büntetőfeljelentések megtételét. Érkezett is határozati javaslat a témában, ahol a közgyűlés kötelezte volna a FEB-et a haladéktalan eljárások lefolytatására, de a jogi képviselő szerint ez nem volt lehetséges, mert nem szerepelt napirendi pontként. Mások szerint nem új napirendi pont, hanem a múlt éves beszámoló alapján észlelt hiányosságok kivizsgálása lett volna a napirendhez kötődő határozati javaslat.

Kérdéseinket elküldtük a Kaposvári Közszolgáltató Holding Zrt. sajtóreferensén keresztül, a válaszokat Takáts Tamás igazgatósági elnöktől kaptunk meg.

Somogyi Hírlap: A mintegy 330 milliós tavalyi negatív eredmény okairól vita bontakozott ki. Mit, miket vetettek föl a közgyűlésben a részvényesek?
Takáts Tamás, a KVG-igazgatóság elnöke: A részvényesek kíváncsiak voltak az egyes üzletágak nyereségességére illetve veszteségére.

SH: Büntetőjogi felelősség: ez a kitétel legalább kérdés szintjén felmerült-e az elmúlt év eredményvesztése apropóján (menedzsment-összefüggésben)?
TT: Nem merült fel. Az FEB javaslatára független szakértői vizsgálat készül az elmúlt évek szerződéskötéseivel kapcsolatban.

A fentiekből látszik, hogy a kaposváriak többségi tulajdonában lévő részvénytársaságot sajátjaként kezeli a menedzsment. Aki akár jó is lehetne, hiszen akkor nagyon vigyázna rá. Most is ezt teszi nyilván, de a számokat csak nem sikerül pozitívba fordítani. A hosszú évekig nyereséges cég történelmi veszteséget produkált 2011-ben. A Kapos Holdingba tömörülés évében. A holding sokat hozott a kaposváriaknak, megtakarításként vagy 200 milliót. A KVG pedig vitt, visz. A február 14-i közgyűlés 263 millió üzemi veszteségről tudatta a részvényeseket. Két héttel később a március 1-jei közgyűlés már 333 millióra hízott adózás előtti veszteséggel boldogtalanította őket. Forrásaink szerint erre elhangzott a közgyűlésen, hogy sikerült egyedit produkálni, hiszen a hulladékkezelés a világon mindenütt nyereséges. Akkor ez biztosan egy kaposvári modell, köszörülte a nyelvét a városon egy kisrészvényes.



Történt még valami igen homályos ebben a két hétben. Megváltozott a 2011. augusztus 26. óta követett cégmentő stratégia, amire pedig még a tulajdonos kaposvári közgyűlés is áldását adta: a cégek szétválását levették a napirendről. Szita Károly polgármester novemberi előterjesztése szerint a társaságból KVG Kaposvár Zrt., valamint KVG Dunakanyar Kft. és KVG Erdély Kft. alakult volna. Előbbit „transzparensebbé, átláthatóbbá” és nyereségessé tette volna, utóbbikat nyereséggel eladta volna Kaposvár. A vagyonleltár- és vagyonmérleg-tervezetek elkészítése, a cégalapítások előkészítése, az ellenérdekeket kiegyenesítő közgyűlések megharcolása nagy és költséges munka volt, de mindhiába? Minden marad a régiben?

SH: A menedzsment korábbi közlésének megfelelően megtörtént-e a három céggé szétválasztás végső közgyűlési rábólintása? Ha nem, miért?
TT: Időközben jobb megoldást találtunk. Számunkra mindig az a fontos, hogy az országban az egyik legolcsóbb és kiváló minőségben szolgáltassunk a Kaposváriaknak. Néhány, köztük csak a saját üzleti érdekeit néző vállalkozás, vagy időközben részvényt szerzett volt politikus abban érdekelt, hogy a kaposváriaknak rosszabb legyen. Mi ezt nem hagyhatjuk és nem is hagyjuk. Ezért kerestünk jobb megoldást.

A jobb megoldásról halandó nem tud az igazgatóságon kívül

A korábbi, töredékességükben is tartalmas KVG-válaszokat jogászok írták, gondoltuk akkoriban. Ezt most kommunikációsok, gondoljuk most. De vélekedhetünk másként is arról, miért nem kívánják napvilágra hozni a gondokat. Melyek közül a legnagyobb probléma informátoraink szerint azt, hogy a 333 milliós veszteség miatt a társaság saját tőkéje (91 millió forint) a jegyzett tőke (126 millió forint) szintje alá került. Emiatt a jogszabályok miatt nem lehetséges a társaság átalakulása, szétválása. A jogszerű szétválás csak akkor kerülhetne ismét napirendre (de mint hallottuk, van ennél jobb megoldás), ha a saját tőke nagysága meghaladná a jegyzett tőke mértékét. Ehhez eredményes gazdálkodás kellene, aminek szétválás nélkül az esélye sokat érne a bukmékereknél. Avagy pótlólagos befizetés, tőkeemelés, amikor a tulajdonosok pótolnák a hiányzó csaknem 35 millió forintot. Kaposvárnak (a holdingon keresztül) tulajdonolt 54 százaléka alapján (6812 részvény) csaknem 19 milliót kellene elővarázsolnia kongó erszényéből. Esélytelen. Az AVE mint a részvények 45 százalékát birtokló magánbefektető sem örülne a befizetési igénynek.

SH: A szóba került feltőkésítési igény mikor, milyen költséget jelenthet a tulajdonosoknak?
TT: A Társaság 2012-es üzleti évét illetve tervét ez a kérdés nem érinti.

A könyvvizsgáló prózai jelentésében három okot is feltárt, melyek veszteséget okoztak. 2010 őszén visszlízinges akcióban értékesítették a géppark jelentős részét, melyből 134 millió forintos eredményt realizáltak. A 2010 éves 14 millió 761 ezer forintos szerény eredmény tehát – teszi hozzá egy forrásunk – eléggé trükkös gazdálkodásukkal érték el. Az ügylet önmagában is megkérdőjelezhető, hiszen a későbbi évekre a lízingelt eszközök bérleti díja jelentős terhet ró (a könyvvizsgáló jelentése alapján évente 223 milliót) a társaságra.



Szintén a jelentésből értesülhettek a közgyűlés résztvevői, hogy a két éve 54 millióért megvásárolt SAP integrált vállalatirányítási rendszer két hónapig működött, majd kiselejtezték. Ezzel azonos nagyságrendű kár érte a társaságot, ami – jelezték a közgyűlésen – felvetheti a hanyag, hűtlen kezelés kérdését is.

Kiderült, hogy a kaposmérői hulladéklerakóra történő szemét beszállításra megkötött szerződés igencsak hátrányos a társaság számára, hisz a lekötött éves 37 ezer tonna szemét beszállításának elmaradása esetén a hiányzó mennyiség után is fizetnie kell a társaságnak, mégpedig borsos 4300 forintos tonnánkénti árat. Külön érdekesség, hogy Kaposvár és környéke összes lakossági, közületi, valamint konténeres szállításból eredő hulladékmennyisége 34 ezer tonnát tesz ki. A szerződés komoly veszteségeket okozhat még a társaság számára. Az idei tervben nem számolnak a telep használatával, de a szerződés alapján kártérítési per valószínűsíthető.

SH: A KVG Zrt. - illetve az utód - milyen eredményt vár erre az évre, és ez milyen esetekben lesz tartható (pl. szétválás legkésőbb április 1-jével stb...)
TT: A KVG Zrt. 2012. évre pozitív adózás előtti eredményt vár.

A terv ismeretében elhangzott egy hozzászólótól: szorít, hogy az évre megjelölt 73 ezer forintos nyereség megvalósuljon, de szerinte két-három számjegyű, mínusszal kezdődő eredmény/veszteség várható ez évre is.