Közélet

2012.03.21. 16:31

Milyen kár, hogy varjú vagy: milliárdok tűnnek el a vetésből

A vetési varjú védett állat, pedig a gazdák életét rettentően megnehezítik. A varjak étványa GDP-ben mérhető, a kolóniák már itt kárognak felettünk.

Varga Andrea, Fónai Imre

Megmerevedtek az álláspontok: a gazdák továbbra is megoldást sürgetnének, az illetékesek pedig idén sem tudnak újat mondani. A vetési varjú Somogyban is nagyon sok településre beköltözött, hiszen természetes élelemlelő helyeit az emberi beavatkozás igencsak lecsökkentette. A lakosság számára zajuk és ürülékük okoz bosszúságot, a gazdák számára pedig a szántóföldeken "támadó" kolóniák tevékenysége: kieszik ugyanis a növénykezdeményeket. Ritkítani, riasztani indokolt esetben, csak engedéllyel lehet, ugyanis védett állat.
– Tarthatatlan ez az állapot, egyre több a varjú – így a segesdi Kovács Ferenc gazdálkodó. Tőszámtól függően tíz-húsz-, egyes gazdáknál akár ötven százalékos veszteséget is okoztak tavaly. Régebben csak a kukoricát, most már a napraforgó kezdeményt is kieszik. Szakemberek javasolták, hogy vessünk tíz centinél mélyebbre, de onnan is kieszik. Április elején elkezdjük a vetést, de semmi előremozdulás nem történt ez ügyben tavaly óta.

Lassu Béla gazdálkodó kiszámolta: a szántóföldi növénykultúrában okozott kár és a lakosságé ( gondoljunk csak a több mázsa lecsipegetett cseresznyére) egy Segesd méretű faluban 15-20 millió forint, és ha ezt beszorozzuk az érintett hazai települések számával, már évi 4-5 milliárd forintos GDP kiesésről beszélhetünk.
A Vidékfejlesztési Minisztérium kérdésünkre, miszerint milyen anyagi támogatás remélhető a megelőzéshez, kártalanításra, úgy reagált: kivételes esetben van csak lehetőség a túlszaporodott állomány egyedeinek befogására, gyérítésére, amit a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyezhet és felügyel. A felügyelőség kérésre köteles segítséget nyújtani. Ha ezt nem teszi meg, vagy indokolatlanul nem engedélyezte a riasztást, és  bekövetkezett a kár, akkor a jogszabály adta keretek között kártalanítást lehet fizetni. Ám ha a gazdálkodó nem kért segítséget, akkor biztosan nincs kártalanítás.
A szaktárca számos jótanáccsal is szolgált, melyek közül legmegbízhatóbb védekezési módként  a madárháló kihelyezést említette. 

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságától megtudtuk: Csurgó és Segesd kapcsán az elmúlt években  a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség – igazgatóságukkal együttműködve – többször is adott ki riasztási, gyérítési és fészekeltávolítási engedélyt vetési varjúra. Idén Somogy megyéből csak Berzence külterületéről érkezett ilyen kérelem.

– Segesdről utoljára két éve jelezték a problémát, akkor sokadik alkalommal részleteztük a megoldási lehetőségeket – tájékoztatott az igazgatóság. Megoldás lehet a madárijesztő, ostor, petárda, kereplő, karbid ágyú, madárriasztó lézer használata,  és a mag korai vetése 5-6 centi mélységbe, megfelelő talajtakarással, valamint a vetőmag vadriasztó szerrel való csávázása. Mindezek mellett, amennyiben szükséges, a kukorica kelésekor lehet elterelő etetést alkalmazni, amikor a telep közelében napraforgót, kukorica magokat, magtörmeléket, rostalját terítenek el. Ám a varjúfélék intelligensek, gyorsan tanulnak, így a rendszeres felügyelet nélküli,  kiszámítható riasztási módok szinte kivétel nélkül hatástalanok, csak a kombinált, állandó őrzés mellett kivitelezett riasztás lehet hatásos. (Erre kérdezik újra és újra a gazdák, hogy miből? - a szerk. )

Ugyanakkor az is kiderült: talán még most lehet tenni a károgók ellen. A varjak ugyanis februárban jelennek meg a telep környékén, és  március közepéig tatarozzák a fészkeket. Ekkor nagyon érzékenyek a riasztásra, de tojásos fészekalj még nem esik áldozatul a beavatkozásnak. A kotlás március végén-április elején kezdődik. Ha ilyenkor kezdjük meg a madarak riasztását, a fészekaljak szinte biztosan áldozatul esnek.
Fészekeltávolítás esetén pedig nem árt tudatosítani: a megszűnő telepen élő madarak nem tűnnek el, csak áttelepülnek máshova.


Urbanizált madarak: öngól minden akció ellenük

A varjakat nem lehet kiirtani, ha elűzzük őket a Balaton partjáról, feltűnnek a belvárosi óvoda fáin – mondta egy természetvédő arra reagálva, hogy több siófoki olvasónk is varjúinvázióra panaszkodott. A károgó fekete madarak hangjukkal, szemetelésükkel és ürülékükkel is zavarják a magasra nőtt fák környezetében élőket, különösen nagy számban tűntek föl az elmúlt hónapokban a város Balaton-közeli utcáiban.
A varjú nem bolond, ezt is természetvédőktől hallottuk, sőt, az egyik legokosabb madár. Az „ősbűnt” ott követte el ellenük az ember – így a szakemberek –, hogy amikor még nem volt védett, irtotta a vetési varjút, pedig akkor még zömmel a lakott területeken kívül fészkeltek. Behúzódtak azonban a városokba biztonságot keresve, ahol ráadásul élelmet is találtak az elhagyott, eldobált szemétben. A természetvédők szerint azok az önkormányzatok, melyek nagy lendülettel felléptek a varjak ellen a fák visszavágásával, vagy engedélyt kérve a fészkek eltávolítására, semmilyen eredményt nem értek el, hiszen a madarak új helyre  költöztek az adott településen belül, egy év eltelte után pedig a régi helyeikre is visszatértek. Alighanem – tették hozzá – meg kell tanulnunk együtt élni velük, hiszen „sikerült urbanizálnunk őket”, ma már vissza se nagyon lehetne szoktatni a varjakat a természethez: a városokban, falvakban nőnek fel, az ad nekik biztonságot, ott találnak táplálékot.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!