Közélet

2012.03.29. 07:40

Olasz a latifundium, a cselédsors magyar Görgeteg határában

Óriásbirtokot ölel körül a kerítés Görgetegen, a helyiek számára azonban nem jut munka, ötven százaléknál nagyobb a munkanélküliség a környéken.

Vas András

Zsebszerződésgyanú Díszes kovácsoltvas kapu szakítja meg a végtelenbe nyúló, vakítóan fehér kerítést a görgetegi határban. Messze bent, a fák között a rinyatamási kastély látszik, földi halandó számára elérhetetlenül.

– A tölgyfákig állami út fut – mutatja Ander Balázs, a Jobbik megyei önkormányzati képviselője –, csakhogy a tulajdonos lezárta.
Mint ahogyan Görgeteg és Rinyaszentkirály környékén szinte minden önkormányzati vagy állami utat. Már amelyiket nem szántotta be. De felesleges lenne arrafelé bárkinek is átjárnia, hiszen ameddig a szem ellát, minden egy ismert olasz család sarjáé.
– Óriási birtoka van – állítja meggyőződéssel egy harmincasforma férfi a görgetegi presszó előtt.
– Még annál is nagyobb – kontrázik rá egy ötvenes kollégája, s megemlíti, csak a területalapú támogatásból komolyabb vagyon jöhet össze.
Bizonyos szempontból mindegy is, nagyobb kérdés, hogyan került az olasz birtokába a két falu határa. Hivatalosan ugyanis még érvényben van a termőföldvásárlási moratórium. Az eredeti, az uniós csatlakozáskor kötött megállapodás ugyan tavaly április 30-án lejárt volna, ám az Európai Bizottság 2010. decemberében úgy döntött – a csatlakozási szerződésben foglaltaknak megfelelően –, engedélyezi az átmeneti időszak meghosszabbítását három évvel. Magyarország ugyanis jelezte, továbbra is jelentős különbségek állnak fenn a mezőgazdasági termelők jövedelemszintje, valamint a termőföldek ára tekintetében az ország és a 2004 előtt csatlakozott tagállamok között. Ennek ellenére nemcsak „olasz” földek vannak Somogyban: Nagyatád környékén belga, Berzencén osztrák, a Balatonnál német, a tótól délebbre holland tulajdonosokról tudnak a helybéliek.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Néhányan kapnak azért munkát az olasz tulajdonos somogyi nagybirtokán
[/caption]

– Ezek a földek Görgeteg környékén már szinte a rendszerváltás után külföldiekhez kerültek – jelenti ki egy pocakos nyugdíjas férfi. – Az egykori téesz előbb egy német férfié lett, majd osztrák kézbe került, hogy aztán kis kitérővel az olaszé legyen.
Utóbbira Ander Balázs elmondása alapján egy felszámolási eljárás során kerülhetett sor.
– A cég felszámolási ügye megjárta a Legfőbb Ügyészséget és Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos hivatalát is – magyarázza a jobbikos képviselő. – Bár az iratokból kitűnik, zsebszerződésekről van szó, s annak idején strómanok külföldieknek vásárolták fel a földeket, a Legfőbb Ügyészség elévülésre hivatkozva ad acta tette az ügyet.

A környéken a jólértesültek irányított felszámolási eljárásról beszélnek, melynek során a helyieknek esélye sem volt földhöz jutni.
– Hatvan hektárt béreltem az osztráktól – mondja Pettendi Miklós rinyaszentkirályi önkormányzati képviselő –, de a felszámoló egyszerűen lezavart róla. Éppen csak be tudtuk takarítani a termést, szóba sem kerülhetett, hogy ajánlatot tegyek a birtokra.
A helyiek helyett jött az olasz, aki az itt élők szerint fűt-fát ígért az érintett önkormányzatoknak: munkát a helybélieknek, ipari üzemet, a rinyaszentkirályiaknak utat Nagyatádra. A falvak vezetése pedig örült, hogy eljött a várva-várt megmentő, s Rinyaszentkirályon például Pettendi Miklós állítása szerint szinte minden önkormányzati utat, birtokot bezsebelt – bagóért. Emellett megszerezte a rinyatamási kastélyt is.

– A törvény előírja, háromszáz hektár föld lehet egy ember tulajdonában – jegyzi meg a harmincasforma görgetegi férfi –, itt viszont ennek állítólag sokszorosáról van szó, persze nem mind az olasz nevén.
A görgetegieket és a rinyaszentkirályiakat azonban nem elsősorban az egy kézben összefutó latifundium zavarja, sokkal inkább, hogy a gigabirtok szinte egyáltalán nem ad munkalehetőséget.
– Jó, ha tízen dolgoznak az olasznak – állítja a pocakos férfi, Pettendi Miklós pedig hozzáteszi, az olasz tulajdonos ígérete ellenére a lehető legolcsóbb munkaerővel dolgozik. – Minden munkát megpályáztat – mondja a rinyaszentkirályi képviselő –, ha úgy adódik, Győrből jönnek a traktorosok. Vagy Olaszországból a krumpliszedők.

Ennél is nagyobb gond a helyiek szerint, hogy a birtok jelentős részén nem hagyományos termelés folyik: az olasz gazda ugyanis óriási ütemben fásít, a szántókra is nyárfásokat telepít.
– Húsz embert nem tudnék összeszedni a faluban – mondja a harmincasforma görgetegi férfi –, aki egyetért a fásítással, de senki sem tesz ellene semmit, még a polgármester sem.
– Ha ez így megy tovább – háborog társa –, öt év múlva nem lesz termőföld Görgetegen. A nyárfa ugyanis kiszívja az összes vizet a földből, már a házaknál lévő kutak is elkezdtek kiszáradni.
A rinyaszentkirályiakat viszont éppen a vízbőség zavarta, az olasz vállalkozó ugyanis beszántotta a földek közötti árkokat, az első nagyobb eső után a falura zúdult a hömpölygő égi áldás.

– Az utakat is beszántotta – teszi hozzá a harmincasforma görgetegi, s erre már az éppen odaérkező alpolgármester is csak bólogatni tud. – Régen nyolc faluba el lehetett jutni a földeken át, ma már csak Rinyabesenyőre. Pedig ezek mind önkormányzati vagy állami utak, jogilag nem lehetett volna megszüntetni, pláne nem lezárni őket.
Kapuk éktelenkednek a földutakon, például amelyik a temetősorról Rinyaszentkirály felé vezet. A szellősi utat pedig a halastavak után egyszerűen fákkal telepítették be.
– Minek menne arra bárki, senkinek sincs földje arrafelé – legyint egy eddig jobbára hallgató bajuszos férfi, akinek két fia is az olasznál dogozik.
– Éppen ez a baj – mondja Pettendi Miklós. – Amikor ideköltöztem, mindenki dolgozott a faluban, munkát adott a téesz, a háztáji. Most viszont ötven százalék feletti a munkanélküliség a környéken, s amíg ilyen nagybirtokrendszer működik, nem is fog változni. Illetve csak romlik tovább.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Díszes kapu Somogy szívében
[/caption]

– Pedig a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia, melyre oly gyakran és oly szívesen hivatkozik a kormány, éppen a kis- és középbirtok erősítéséről szól – teszi hozzá Ander Balázs –, hiszen bizonyítottan ötször-hatszor annyi embert foglalkoztat, mint a nagybirtok. Ráadásul ígérték is, az alaptörvényhez meghozzák a sarkalatos törvényt, mely lebontja a nagybirtokot. Ami most le van írva, maga a mennyország, a tettek viszont a pokol. Egy klasszikus dél-amerikai típusú mezőgazdaság felé haladunk, mely a falvakban élőknek a cselédsorsot, a segélyből tengődést jelenti. S ennek megakadályozása kormányzati felelősség!


Csak a haszon számít
 
A megyei termőföldek tulajdoni viszonyairól a megyei önkormányzat is megkísérelt képet kapni nemrég, éppen Ander Balázs kezdeményezésére. Arra a kérdésre, hogy mekkora földterület van külföldiek tulajdonában vagy használatában Somogy megyében, Trefeli Katalin, a nagyatádi földhivatal vezetője a jegyzőkönyv szerint azt válaszolta: hozzávetőlegesen 16 ezer  hektár. Külföldi magánszemélyek tulajdonában hozzávetőlegesen 6600 hektár termőföld van, s kilenc olyan Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságról tud, amelyekben külföldi magánszemélyek érdekeltek. Az ő tulajdonukban közel 10 ezer hektár termőföld van a földhivatali vezető szerint. Külföldi magánszemélyek használatában közel ötezer hektár, külföldi érdekeltségű jogi személyek tulajdonában 23 ezer hektár van a becslése szerint.
 
Gelencsér Attila, a megyei közgyűlés elnöke ugyanitt úgy fogalmazott: nem csupán az a baj, hogy külföldi kézben van a föld, hanem főleg az, hogy a külföldi profittermelő szempontok alapján jön ide, és a működésének komplex környezeti hatását nem figyeli. Magyarul, rendes tőkésként működik, és ki akarja zsákmányolni a környezetet. A mezőgazdaságban azonban egyszerre kellene a terménnyel hasznot termelni és ápolni a környezetet, gondozni az utakat, figyelni a parlagfűre. A külföldi nem sajátjaként kezeli a több ezer hektáros földet, hanem egyszerűen a hasznot akarja belőle hazavinni. Míg egy ott élő gazda úgy kezeli, hogy tudja: a gyerekei, az unokái is ott fognak felnőni. A másik probléma, hogy minél nagyobb egy birtokméret, annál kevesebb munkaerőre van szükség.


Kiszivattyúzzák a vizet alólunk
 
A riportban szereplő vállalkozás élen jár a nyárfatelepítésben; óvatos becslések szerint is több száz hektárt telepítettek be már eddig dél-Somogyban, de egyes szakemberek szerint már közelít az ezer hektárhoz. A nyárfa igazi talajzsaroló növény, ami kiszivattyúzza a vizet a környezetéből, s gyakorlatilag tönkre teszi a talajt. Ezt erősítette meg kérdésünkre Tóth István, a megyei növény- és talajvédelmi intézet nyugalmazott igazgatója is.
– A nyárfa a talaj felső rétegeit kiszárítja, egy kilométeres körzetben a környező szántóföldekről is képes elszívni a
 nedvességet – mondta. – Csapadékos években nincs ezzel gond, de olyan aszályos években, mint amilyenekben mostanában részünk van, valóban súlyos problémákhoz vezethet. Bekövetkezhet akár a talaj tönkretétele is. Tavaly Somogy volt az ország legaszályosabb megyéje, s a talajművelésnél idén is az a jelszó, hogy minden eszközzel lassítani kell a talaj kiszáradását.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!