Közélet

2012.04.17. 07:43

„Ez nem a sukorói préri!” Perelnek a Brettyóért a zamárdiak

Elfogyott a türelmünk, megindítjuk a bírósági pert és ha idehaza nem jutunk eredményre, elmegyünk Strasbourgig is – állítja a zamárdi Mojzer Lászlóné, a Brettyó kétszáz ingatlantulajdonosának szószólója.

Fónai Imre

Kétezerhat óta vívják harcukat, akkor nyilvánították védendő, Natura 2000-es területté a hetes főút és a szántódi révhez vezető út közötti nádast, ami egyébként zamárdi belterület (a település 2006-ban érvényes rendezési terve szerint idegenforgalmi jellegű fejlesztésre váró rész), közel a Balatonhoz, még közelebb a privatizált, korábbi Siotour-kempingekhez.

– A tulajdonosok egyre elkeseredettebbek, sokak egyetlen mobilizálható, pénzzé tehető vagyona, ami a védetté nyilvánítással elértéktelenedett – így Mojzerné. – Írtunk Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztosnak, aki továbbította a levelet a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, az onnan érkezett válaszban már szó sincs arról, hogy ez értékes Balaton-közeli belterület, úgy tekintik, mintha kültelki préri volna. Úgy tűnik, ezzel bezárult a kör. Nincs, aki segítene rajtunk, vagy akár csak meghallgatna bennünket. Azt gondolják, a kisembernek önérzete sincs? Vigyék a Brettyót, de tisztességes áron. Azon alul nem adjuk!

Az előző kormány idején harminchat forintot ajánlottak négyzetméterenként a Brettyóért, emlékeztet a zamárdi szószóló. – De persze arra se volt pénz, ma meg már ajánlatot se tesz senki – folytatja. – Vajon melyik oligarcha állhat ennek az ügynek a hátterében? Ki nézte ki magának a területet? Mert az több mint furcsa, hogy ekkora belterületi ingatlant (2,5 millió négyzetméter) sehol másutt az országban nem jelöltek a Natura 2000-es területek közé, és gyanús az is, hogy éppen a kempingek mögötti területet védték le. A Brettyó-széli harckocsipark lánctalpasai forgolódhatnak a védett területen? Vaddisznók vertek tanyát a házakhoz közeli nádasban, az se baj? És a Brettyó szomszédos, szántódi része miért nem védett, egyazon terület, de ott ki lehetett alakítani negyven építési telket. Zamárdiban miért nem lehet?



A Vidékfejlesztési Minisztérium azt írta a zamárdi telektulajdonosoknak: kártalanításra jogalap hiányában nincsen mód, Európában sem gyakorlat, hogy az állam megvásárolja a Natura 2000-es területeket. Fölajánlhatják azonban a tulajdonosok ingatlanjaikat a Nemzeti Földalapnak ingyen, vagy ellenérték megjelölésével. Az ajánlati ár azonban „nem lehet magasabb a helyben kialakult piaci árnál”. További megoldási javaslatként közös természetvédelmi projekt kidolgozását is felveti a szaktárca az illetékes nemzeti parkkal, s arról is tájékoztat, hogy „az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból kompenzációs támogatást kérhetnek a Natura 2000-es gyepterület tulajdonosai”.
– Gyepet emleget a minisztérium, meg mezőgazdasági területet, de éppen ebbe nem akarunk beletörődni, ez nem a sukorói préri...– teszi hozzá Mojzer Lászlóné.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!