Sok millió köbméter víz hiányzik, drágaságot hoz az aszály

Húsvét után 10-15 forinttal emelkedett a hal ára az üzemanyagár emelkedés miatt, de ezt a fogyasztók még nem érezték. Viszont megérzik, ha nem enyhül a vízhiány, hiszen akkor 10-15 százalékos áremelkedés is várható. Mivel az aszály a földeket is sújtja, a szemes takarmány, amivel a halakat etetik, ugyancsak drágul.

Hattyúk lepték el a somogycsicsói bekötőút menti halastavat. Németh István, a tulajdonos Tógazda Halászati Zrt. elnök-vezérigazgatója azt mondta: sekélyebb a víz, a hattyúk szeretik ezt. Viszont ami jó a madárnak, nem jó a tógazdának és a fogyasztóknak sem: a hazai halgazdaságok tavaiból sok millió köbméter víz hiányzik, s ez igencsak felviheti a hal árát.

– Mindenütt nagy a vízhiány, különösen baranyai és somogyi halastavainkban – mondta Németh István.  Somogycsicsóban hét halastóból háromban van víz, négy száraz, de a mikei, lábodi halastavak is „szomjaznak”, a marcali tóba három-négymillió köbméter víz kellene. Ehhez legalább 60-80 milliméter csapadékra volna szükség, ami nem elhúzódva, hanem intenzíven hull.

– Az elmúlt húsz év legaszályosabb telén vagyunk túl, de már tavaly ősztől kevés csapadék esett – folytatta Németh István. Somogyban súlyosbítja a helyzetet, hogy a halastavak homokos talajon létesültek, a dunántúli tavak völgyzárógátasak, akkor lehet felduzzasztani ezeket, ha vizet hoz a patak. A hiányzó vízmennyiséget pénzért sem tudják pótolni. A vízhiány egyértelműen kihat a halászatra, amely nagy tömegű vízben eredményesebb: a haltenyésztésben elsődleges tényező a megfelelő nagyságú élettér, ha ez hiányzik kisebb testű a hal.

– Kérdés az is, hogy 500 vagy ezer pontyot telepítsünk? – mondta Németh István. – Ha megjön a víz és nem telepítettünk, kihasználatlan maradt a termelői kapacitás, de ha marad az aszály, és elpusztulnak a halak...? Sajnos a meteorológia csak pár nappal előre tud jelezni.

Balatoni halfogás: a pecások lekörözték a halászokat

Továbbra sem sikerült rendezni a balatoni haltelepítés termelőbázisául szolgáló halastavaik helyzetét, melyeket úgynevezett haszonkölcsön-szerződéssel üzemeltetnek, így viszont szinte minden pályázati lehetőségből kiesnek – tájékoztatta a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. a Balaton Fejlesztési Tanácsot (BFT). A siófoki BFT-ülésen az is kiderült: a fogási naplók alapján a horgászat az elmúlt időszakban egyértelmű dominanciát szerzett a halászattal szemben; a pecások tavaly több mint kétszer annyi halat fogtak ki a Balatonból, mint a zrt. munkatársai.



Jelentős gondot okoz az aszály az idén is. A telelőkben vízhiány alakult ki, ezért az elmúlt évben a szokásosnál egy hónappal előbb, szeptember közepén megkezdődött az őszi balatoni haltelepítés: 279 tonna pontyot eresztettek a tóba. Az irmapusztai tógazdaságban a legnagyobb a szárazság, a halastavakat tápláló Tetves-patak vízhozama annyira kevés volt tavaly, hogy a tórendszer tavaiból 2011-ben egyet sem sikerült üzemvízszintre feltölteni. A helyzet azóta sem javult, a három irmapusztai tó szárazon áll, kettő az üzemi vízszint 50 százalékán, csak három vízszintje éri el az üzemi szintet.
Előrelépésnek tekinti a halgazdálkodási cég, hogy a leadott fogási naplók adataiból egyre pontosabb képet kapnak a horgászok fogásáról, illetve a Balaton halállományáról.