Hallhatatlan oroszlánbőgés 6,5 milliárdért a vidi faluszélen

Egyelőre ez a legnagyobb látványosság a falu határában, s nehéz elképzelni, hogy a csalitos a közeljövőben varázsütésre Hungarikum és szafariparknak adjon otthont, s zebrák, zsiráfok legelésszenek a vidi mezőkön.

Az idea nem újdonat, az ezredfordulón jelentette be nagy csinnadratta közepette Kerékgyártó Miklós, az akkori Ex-Trade Holding Kft. ügyvezetője, hogy megépítik Európa legnagyobb, 190 hektáros szafariparkját a falu mellett. Mivel a fantázia szabadon szárnyalhat, a terv gyorsan kibővült vízi és hagyományos vidámparkkal, gyógyfürdővel, középkori várossal, kézművesfaluval: az ötletgazda bő évtized alatti húsz-harminc milliárd forintos beruházásról beszélt, főként, miután az önkormányzat mellett a Dél-Dunántúli Tervtanács is rábólintott a projektre, melynek kezdetét az ügyvezető a Széchenyi-tervből elnyerhető pénzek megérkezéséhez igazította.



– Anno én is láttam a terveket – magyarázza egy középkorú férfi a kocsma teraszán –, még a ketrecek helye is be volt rajtuk jelölve. Azt mondták, Ausztriából hozzák majd az állatokat, s olyan látványosság lesz, ami egyedülálló Európában. És persze munkahelyeket ígértek százszámra. Mi pedig bolond fejjel elhittünk mindent...

Merthogy hiába a nagyívű tervek, Nemesviden jelenleg egy a kerítéséhez közel lépve láncát vicsorogva rángatni kezdő német juhász látszik a legvadabb állatnak, erre azonban nehéz komoly vendégforgalmat alapozni. Ezek után nem meglepő, hogy alig fertályóra után kiderül, a két éve a csatornaberuházás miatt csődbe ment közel kilencszáz lakosú falu központjában már a Fortuna presszó is lehúzta a rolót, s a faluszéli riválisának tulajdonosa is bedobta nemrég a törülközőt.
Pedig, ha kicsit kitartóbbak...

„A CVF Holding Kft. tulajdonosai és szakértői már régóta dolgozunk egy Magyarországról hiányzó, vonzó turisztikai látványosság, az állatokat természetes, ketrecmentes állapotban bemutató állatpark, egy igazi szafaripark létrehozásán” – olvasható a Balatoni Zöld Híd Programban (BZHP), mely a cigányság felemelkedését nem szegregáltan, hanem egy halmozottan hátrányos térség fejlesztésébe beágyazva, a térségi nem romák felemelkedésével együtt akarja megvalósítani.
Kerékgyártó Miklós tehát nem adta fel: a CVF Holding Kft. ugyanis 2009 óta az egykori Ex-Trade Holdingot takarja. A csurgói székhelyű vállalkozás jegyzett tőkéje 12 millió forint, 2010-ben 1,47 millió forint hasznot könyvelhetett el, mérlegfőösszege – azaz nagyjából vagyona – 37,6 millió forint volt; nem éppen egy többtízmilliárdos projekthez illő paraméterek.

Ennek ellenére a cég a BZHP keretein belül ismét felmelegítette a szafaripark ötletét. Egészen pontosan a magyar hagyományokat és a természetet bemutató tematikus élménypark, a Hungaricum és Szafaripark, valamint egy nemzetközi színvonalú roma oktatási és kulturális központ létesülne Nemesvid határában. Merthogy miután 2002-ben nem sikerült zebrákkal és zsiráfokkal benépesíteni a falu környékét, Kerékgyártó Miklós elmesélte terveit Kathy Horváth Lajos hegedűművésznek, aki azonnal meggyőzte, hiba lenne kihagyni a cigány kultúra és hagyományok bemutatását a fejlesztésekből. Megkeresték hát a megyei roma önkormányzatot, s közösen létrehozták a Balatoni Zöld Híd Egyesületet. Melynek sajtófőnöke, a Pesty Fekete Doboz című tévéműsorból ismert Pesty László szerint a beruházás már az első lépcsőben nagyjából négyszáz – köztük akár kétszáz roma –, összességében 1600–2000 munkahelyet jelenthet Nemesvid környékén. A tervek szerint 2014. március végén nyílik a Hungaricum és Szafaripark, és ehhez igazodva valósul meg a program többi része is: az egzotikus állatok mellett bemutatnák a Kárpát-medence élővilágát, hegy- és vízrajzát, nevezetes épületeit, építményeit, a magyar hagyományokat, találmányokat, neves embereket. A tervezet szerint a park, mely három ütemben 6,5 milliárd forintból épülhetne ki látogatottsága várhatóan eléri az évi egymilliót, s a nyitást követő ötödik év végéig az állam várható bevétele így mintegy 8,8 milliárd forint lesz.

– Újabb légvárak – legyint a tervek hallatán Sánta Lászlóné, aki állítja, már tíz éve is egyszerű földspekulációra gyanakodott, amikor az ex-tradeesek összehívtak egy gyűlést, s felajánlották a helyieknek, megveszik földjeiket. – Persze áron alul fizettek érte – állítja az asszony, aki annak idején, mint önkormányzati dolgozó, maga is kísérgette a szafariparkot áldomókat. – Azóta sem foglalkozik ezzel senki, egyszerűen csak földet akartak szerezni. Már akkor is sokan tudtuk, mire megy ki az egész, s hogy nem lesz itt oroszlánbőgés, elefánttrombitálás...
Hasonlóképpen tamáskodik Szép Istvánné is, aki bevallja, nem hallott a felmelegített projektről, mint ahogyan Vörös Sándorné is csak a fejét csóválja, amikor a szafariparkról érdeklődünk nála.

– Ez egy nagy átvágás – áll meg a bolt előtt egy babakocsit toló fiatal pár. – Miért ölne bele bárki is milliárdokat Nemesvidbe. Persze jó lenne, ha ennyi munkahely jönne létre, de aki egy kicsit is gondolkodik a mai világban, tudja, ebből nem lesz semmi. Sokkal inkább úgy tűnik, csak valami pályázati pénzt, állami támogatást akarnak megszerezni egyesek. Akik már így is jól jártak, olcsón vettek meg anno földeket, erdőket, ami azóta nekik fial. Menjenek csak ki Somogysimonyi felé, s a pulykaneveldénél forduljanak jobbra, be az erdőbe. Kapavágásnak sincs nyoma, pedig itt már vagy hat-hét éve működnie kellene a szafariparknak.

Elautózunk a mondott irányba, farakások és építési törmelék mellett indul a földút, mely hamarost két keréknyomra zsugorodik, aztán szinte már csak sejteni lehet, merre vezet. Meleg van, szinte égetően süt a nap, szinte reszket a levegő. Melletünk rendületlenül legel a gulya.
Délibábos ég alatt...

Templomi esküvő cigányzenés vacsorával

A Balaton közelsége, a nemesvidi fejlesztési területen megvalósuló többi projekttel való együttműködés járulékos bevételekhez segítheti a létesítményünket – mondta a szafaripark mellett megépítendő roma központról Kathy Horváth Lajos hegedűművész. – A Hungaricum Parkba tervezett templomban tartott esküvők esetében például igen vonzó lehet egy cigányzenés vacsora a roma kulturális központban.

A BZHE szerint a körülbelül húszmilliárd forintból megépítendő nyugdíjas lakóparkba tervezett apartmanok elsősorban külföldi és külföldön élő magyar idősek számára lehetnek vonzóak, főként, hogy a területen egészségügyi és rekreációs központ is épülhet. Szögi János beruházási szakértő szerint Nemesvid mellett szól a jó megközelíthetőség, a kedvező adottságú gyógy- és termálfürdők közelsége, a látnivalók, mint a Balaton, a Kis-Balaton, a Boronka, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park vagy éppen a királyi szakácsok főzőversenyéről elhíresült Nagyszakácsi, a kórházak közelsége. A leendő lakóktól legalább havi 1500 – jelenleg körülbelül 450 ezer forint – eurós jövedelmet, vagy ezer eurós jövedelem mellett egyéb vagyont várnának el, cserében a nagyjából háromezer nyugdíjas részére emberbarát, természetközeli környezetben biztosítanának lakrészeket az önellátótól a teljes körű kiszolgálásig, gondozásig.

Politikai ellenszél fújta el a beruházást

Az akkori áraknál drágábban vettük meg a földeket – reagált a földspekulációra vonatkozó felvetésre Kerékgyártó Miklós. – nem is tudtunk volna ár alatt vásárolni, ugyanis amint kiderült, mit tervezünk, gyorsan felverték az árakat. Főként, hogy tudták, tudatosan kerestünk helyszínt, vagy húsz szóba jöhető területet megnéztünk, s így döntöttünk végül Nemesvid mellett. A CVF Holding Kft. ügyvezetője hozzátette, anno hiába próbálkoztak, komoly politikai ellenszéllel kellett megküzdeniük, sőt, még fenyegetéseket is kapott, így nem valósulhatott meg a projekt.
Bízom benne, hamarosan elkezdődhet a beruházás – folytatta. – Minden attól függ, a kormány mikor állapodik meg az IMF-fel. Ha az idén, akkor jövő tavasszal elkezdődhet az építkezés, s 2015 tavaszán kinyithat a szafaripark.

Felvetésünkre, hogy cége nem tűnik elég tőkeerősnek egy húsz-harmincmilliárd forintos beruházáshoz, Kerékgyártó Miklós úgy reagált: a szafaripark hárommilliárd forintos projektként megvalósulhat.
– Maga a terület is komoly értéket jelent – magyarázta –, ráadásul a szafariparkhoz nem is kell átminősíteni a termőföldet. Amúgy ez sem lenne gond, hiszen 2003-ban elfogadták a rendezési tervet, melyben a fejlesztések szerepelnek. Hogy ezeket kivel és miből valósítom meg, arról pedig egyelőre nem nyilatkozhatok.