Közélet

2012.06.30. 11:00

Az egyedül talpon maradt cukorgyár keserédes krónikája

Kaposvár első igazi nagyüzemét évtizedeken át vezette sikeresen egy magyarrá lett osztrák vegyészmérnök.

L. Balogh Krisztina Kaposvár főépítésze, Nagy Zoltán helytörténet-kutató

A vasút a 19. század végén valóban felpörgette a megyeszékhely fejlődését, hiszen az Esterházy-uradalom adottságai mellett nem kis részben a szállítási lehetőségek miatt települt a városba a sokáig legnagyobb kaposvári üzem, a cukorgyár.

1890. június 1-jén indult meg a gyorsvonatok forgalma a zákány–kaposvár–dombóvári vasútvonalon, s a Magyar Általános Hitelbank két hét múlva már bérbe is vette a 23 ezer hektáros kaposvári uradalmat. A bank részvénytársaságot alapított, a Mezőgazdasági Ipar Rt.-t (a MIR-t), amely hamarosan megvásárolta a Hársfa, a Fő, a Pécsi utca és a vasút által határolt területet, ahol 1893 őszén belefogott cukorgyárának felépítésébe. (A bérletet többféleképpen is nevezték a kortársak. A MIR részvényei a tőzsdén Georgia néven szerepeltek, de a kaposváriak általában úgy emlegették őket – a háttérben álló Hitelbankra célozva –, hogy a „bankosok”.)

A cukorgyár építése Bleche prágai építész vállalkozásában és az akkor már idős kaposvári építész-ácsmester, Lencz György irányítása mellett folyt. Először a gyári épületek, a „kastély” és a város felé eső emeletes lakások készültek el, majd – Gáspár Gyula tervei alapján – a tisztviselő- és munkáslakások a Hársfa utcai részen. A Hársfa és a Pécsi utcai kerítést a gyárból kikerülő kazánsalakból és mésziszapból építették meg.

Az említett „kastély” magas tetős, kétszintes, tornyos ház, amelynek zárt tömegét a falszakaszok falvastagságnyi ugrásai oldják. Az eklektikus épület homlokzatát következetesen és egyszerűen díszítették: a sarkokat és rizalitokat vakolt sarokarmírungok nyomatékosítják, az egyenes záródású ablakokat egyszerű keretek és szemöldökpárkányok zárják, a hangsúlyos helyeken félköríves vagy timpanonos üres mezőkkel. A tetőfelépítményeket és a torony oromfalait macskalépcsőt utánzó festett vakolatdíszek teszik meseszerűvé. Az épületen található számos vakablak és eltérő méretű kis ablak arról árulkodik, hogy hány átépítést élt meg az egykori „kiskastély”. (A Cukorgyár elképzelései szerint most újabb átalakítás előtt áll a százéves épület: a palatetőt hamarosan cserépfedésre cserélik, majd felújítják a homlokzatot.)

A csaknem százholdas területet elfoglaló és több tucat önálló épületből álló üzem berendezéseit prágai gépgyárakból rendelte meg a MIR. Egyévi munkával készült el a gyár; 1894. szeptember 17-én megkezdődött a termelés, ekkor indult az első kaposvári „cukorkampány”.

Nemcsak a cukorgyár felépítésében, hanem az első évtizedek sikereiben is meghatározó szerepet játszott Kladnigg Alajos (1867–1942) osztrák származású vegyészmérnök, aki az alapításkor, 1894-ben vette át igazgatói kinevezését. A kiváló szakmai és vezetői képességekkel megáldott, közéleti szerepéről és jótékonyságáról is ismert mérnök több mint negyvenkét évig irányította az üzemet. 1924-ben kormány-főtanácsosi címet kapott, két év múlva a pápa is kitüntette.

A cukorgyár jelentőségét és folyamatos fejlődését mutatja, hogy 1895-ben itt állítottak elő Magyarországon először kristálycukrot, egy év múlva pedig már Londonba is szállított termékeiből a kaposvári üzem. Mindemellett a századfordulón jelentősen korszerűsítették a gyárat: a modernizáció eredményeként napi ötvenről 120 vagonra nőtt a kapacitás. 1897-ben a cukorgyárában jött létre a város első üzemi tűzoltósága; 1908 májusában, amikor nagy tűzvész pusztított Kaposszentjakabon, a cukorgyári tűzoltók is részt vettek a mentésben.

A gyár az első világháború idején is fejlődött. Ekkor építette ki az uradalmat teljesen behálózó, 120 km-es gőzüzemű kisvasútját, s 1917 őszén már lótakarmányt is előállított, természetesen a hadsereg számára. A katonai behívások miatti munkaerőhiányt hadifoglyok „alkalmazásával” enyhítették. A cukorgyárban már 1915 őszén százharminc orosz hadifogoly dolgozott, s a fogoly munkások utolsó csoportjai csak 1918. november elején hagyták el az üzemet.

Az ellátási nehézségek persze egyre növekedtek a „nagy háború” éveiben. Kaposváron, a cukorgyár városában végül még cukorból is hiány keletkezett... 1919. március 3-án a Kaposvári Munkástanács határozata értelmében kisajátították a MIR bérletét, s megalakították az ország első mezőgazdasági termelőszövetkezetét. A Munkástanács és a helyi szakszervezet a cukorgyárat is „őrizet alá vette”.

A kommün rendelkezései azonban rövid életűnek bizonyultak. A húszas években továbbra is a cukorgyár volt a város legjelentősebb üzeme – egyben az ország negyedik legnagyobb cukorgyára. 1920-ban szacharinüzemet, 1923-ban cukorfinomítót létesítettek a gyár területén, 1924-ben megkezdték a kockacukor előállítását. Ekkoriban már Indiában is megízlelhették a kaposvári cukrot. Miután a gyár átvészelte a gazdasági világválság legnehezebb éveit, felfuttatta termelését, s a harmincas években szénsav- és konzervgyártásra is berendezkedett. 1936-ban a nyugdíjba vonuló Kladnigg Alajost ismét egy rátermett vezető: Novacsek János mérnök követte az igazgatói poszton.

Olvasóink, akik felismerték az épületet

Martonné Kúsz Mária, Törő Tamás, Fenyvesi Istvánné, Szukics Ildikó, Soós Béla Zoltán.

Köszönjük a megfejtéseket!



A cukorgyár kulturális feladatokat is magára vállalt. (A Hősök templomának építésében és a Rákóczi sportklub alapításában betöltött szerepéről korábban már szót ejtettünk.) Számos munkásjóléti intézményt tartott fenn: egyebek közt munkásfürdő, orvosi rendelő, fűszerüzlet, mészárszék, fogyasztási szövetkezet, könyvtár, munkásdalárda szolgálta a dolgozók fizikai és szellemi épülését. A gyár fűtéssel, villanyvilágítással, kerttel ellátott lakásokat építtetett – és biztos állást kínált – a munkásoknak, akiktől persze teljes odaadást követelt.

Az újabb háborút azonban ez az üzem is nagyon megszenvedte. 1944. október 12-én kora délután angolszász repülőgépekről hét bomba hullott a kaposvári cukorgyárra. Egy mérnök meghalt, öt munkás és alkalmazott megsebesült, és súlyos anyagi károk keletkeztek.

A gyár 1945 elejétől ismét termelni kezdett, laboratóriumában élesztőt is előállítottak a munkások és a városi lakosság számára. Hamarosan valamennyi nagyobb kaposvári üzemben létrejöttek a termelés ellenőrzésére hivatott üzemi bizottságok; az első, még 1945 áprilisában, a cukorgyárban. (Mivel azonban a cukorgyári bizottság összetétele nem felelt meg a kommunistáknak, 1948 elején egyszerűen leváltották.) 1948 márciusában a kaposvári cukorgyár üzemi bizottságának rendkívüli gyűlésén jelentették be a Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság üzemeinek államosítását. A cukorgyár irányítását egy géplakatos vette át.

1957. március 21-én a városban először itt alakult meg a KISZ-szervezet, 1959-ben itt jött létre a megye első szocialista brigádja. 1957 szeptemberében kigyulladt a cukorgyár faszerkezetű répaszeletelője, a kampányt mégis folytatni tudták, mert az ország több cukorgyárából küldtek szakembereket a helyreállítás felgyorsítására. Az évek során újabb fejlesztésekre került sor – 1977-ben például üzemi laboratórium létesült –, a kaposvári cukorgyár azonban a szovjet típusú tervgazdálkodás idején már nem számított kiemelt üzemnek, műszakilag lassan elöregedett, s bár a nyolcvanas évekre némileg növelte termelését, munkáslétszáma egyre csökkent.



1990-ben a Kaposvári Cukorgyár jogutódjaként létrejött a Kaposcukor Részvénytársaság. Az üzem osztrák érdekeltségű vállalattá vált, s jelenleg az ország egyetlen működő cukorgyára. A több mint százéves üzem jeles szakembereinek munkásságára az ezredforduló után állított emléktáblák is felhívják a figyelmet.
Ismeretes, hogy a cukorgyár megtelepedése elindítójává vált a Pécsi utcai városrész fejlődésének. Legközelebb is egy olyan gyárat keresünk fel, amely egy egész városrész kiépítését mozdította elő Kaposváron.
[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Hol látható ez az épületrész? Írja meg: Somogyi Hírlap szerkesztősége, 7400 Kaposvár, Kontrássy utca 2/A, vagy [email protected]
[/caption]

Köszönjük a megfejtéseket! Az egyedül talpon maradt cukorgyár keserédes krónikája Hol látható ez az épületrész? Írja meg: Somogyi Hírlap szerkesztősége, 7400 Kaposvár, Kontrássy utca 2/A, vagy [email protected] -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!