Közélet

2012.07.28. 09:27

Grófot fogadtak, majd KISZ-esküvőt rendeztek a kaszinóban

Egy évszázada avatták fel a mai MTESZ-székházat, a kaposvári szecesszió kiemelkedő alkotásainak egyikét.

L. Balogh Krisztina Kaposvár főépítésze, Nagy Zoltán helytörténet-kutató

1911. december 31-én avatták fel a Kaposvári Nemzeti Kaszinó székházát az Esterházy (a mai Bajcsy-Zsilinszky) utcában. Maga a kaszinó akkor már több mint hetven esztendeje létezett, a reformkorban alapították – működése 1838-ban kapott jogi keretet –, s egyike volt az ország legrégibb társas egyesületeinek. Akik alapszabálya szerint nem léphettek be a soraiba, 1840-ben polgári kaszinót alakítottak.



Bár a polgári kaszinó hamarosan megszűnt, a Nemzeti Kaszinó – a város legelőkelőbb társadalmi egyesülete – virágzásnak indult. Tagjai között tudhatta a vármegye „szellemi és születési” előkelőségeit, arisztokratákat, köznemeseket, a vezető értelmiséget és a vagyonos kereskedőréteget. Alapszabályai kérlelhetetlenül szigorúak voltak: „A kaszinó tagjainak becsületes, rendes és nemes magaviseletű férfiaknak kell lenni.”
A szabadságharc leverését követő időkben is „a míveltség egyik eszközének” tartották a kaszinót. Gyakran szerveztek estélyeket, felolvasásokat, a század végén az intézmény könyvtárát is megalapította Makfalvay Géza ügyvéd, a későbbi főispán.
A kaszinó eleinte a főtéri Korona Szállóban bérelt néhány termet, s mikor vezetői kiszemelték a telket a jelenlegi épület számára, a tagok nem lelkesedtek túlzottan az ötletért. Ma már furcsának hat, de leginkább azért támadták az elképzelést, mert nem akarták, hogy az új kaszinót „a városon kívül” építsék meg. Akkoriban éppen csak megkezdődött Kaposvár északi irányú terjeszkedése, s csupán néhány középület állt a városnak ezen a részén. A korábbi földesúrról elnevezett Esterházy utcát csak 1905-ben nyitották meg. (Az összeköttetés biztosítása érdekében lebontották a Zárda utcában álló Szolgahegyi-féle házat, ahol korábban átmenetileg a polgári leányiskola két tanterme és a városház hivatalai is működtek.)
Az Esterházy utca – amelyet egyébként 1921-ben kezdtek aszfaltozni – a 20. század elején tehát még nem számított előkelő környéknek. Mikor azonban megszellőztették, hogy megemelkedhet a Korona Szállóban levő (amúgy is szűk) helyiségek bérleti díja, a kaszinótagok nyomban értékelni kezdték az új telek előnyeit. Az 1899-ben megvásárolt területet már az építkezés megkezdése előtt hasznosították: a Kaposvári Atlétikai Club itt rendezte meg az első „szakszerű” kaposvári teniszbajnokságot 1906 nyarán.

Az új épület ügye akkor fordult a célegyenesbe, amikor ifj. Csorba Edét a kaszinó elnökévé, Szaplonczay Manót pedig igazgatóvá választották. Az építkezésbe 1911. február 26-án fogtak bele, s a város egyik legszebb épületét végül alig tíz hónap alatt felhúzták a Molnár Endre budapesti építész tervei alapján dolgozó kaposvári iparosok. A kivitelező Domján Lajos volt. Az építkezés 110 ezer koronába került, beleértve a központi gőzfűtést, a villanyvilágítást, s a szellőzést biztosító és szintén árammal működő ventilátorokat. Az épületben hall, biliárd-, kártyázó-, társalgó- és táncterem, olvasóterem és nagyterem várta Kaposvár és a megye előkelőségeit. A Somogy Megyei Takarékpénztár jelentős kölcsönt folyósított az építkezéshez, s Márffy Emil főrendiházi tag is bőkezűen támogatta a munkálatokat. A kaszinó elnökévé is megválasztott Márffy készíttette a kertben a tenisz- és a tekepályát, ő gondoskodott a parkosításról, s ajándékozta a bútorok nagy részét. A szilveszteri avatóünnepségen mintegy háromszázan voltak jelen. A fényes estély a következő évre is áthúzódott, hiszen a legkitartóbb táncosok még január elsejének reggelén is ropták.

A földszintes, manzárdtetős villaépület a kaposvári szecesszió egyik kiemelkedő alkotása. A bejáratot két sudarasodó oszlop hangsúlyozza, melyek között előrenyúló kovácsoltvas szerkezetű üvegtető védi a házba lépőket idestova száz esztendeje. Az utcai homlokzat középső szakaszának zárterkély-szerű kitüremkedései között ma üres falfülke díszeleg – ezt valamikor nagyméretű dombormű díszítette.

A kaszinó tehát nagyjából akkor épült, mint a színház, ezért nem lehet véletlen, hogy a két épület között számos apró hasonlóságot találunk. Ismerősek lehetnek az ablakosztások, az ablakmezők feletti füzérdíszítések motívumai, melyeket ráadásul ugyanúgy Borovitz Imre készített, mint a színház ornamentikáit. Nem ő volt azonban az egyetlen mester, aki abban az évben több építkezésen is dolgozott. A lakatosmunkákat készítő Scholcz Gyula a hajdani Turul Szállón (a mai Dorottya Hotelen) is ott hagyta a keze nyomát – talán itt sem véletlen a hasonlóság a bejárati üvegtetőket nézegetve.

A mai épületegyüttes 1914-ben alakult ki, amikor Königsberg Dezső fakereskedő villát építtetett a Nemzeti Kaszinó mellett. Kaposvár egyik legelegánsabb családi rezidenciája jött létre a kaszinó nyugati oldalán, mára eggyé válva vele. (Később össze is nyitották őket.) Az arra sétálóknak sokszor fel sem tűnik, hogy valójában két épület látnak, noha a házak karakteresen különböznek egymástól. A Gyenes Lajos budapesti építész tervezte lakóépület tömegalakítása és homlokzatképzése az amerikai F. L. Wrightot idézi.

A kaszinó folyosóján a megnyitó alkalmával leplezték le azt a márványtáblát, amely szerint „a társadalmi együttérzés ápolására” emelték a patinás intézmény új otthonát. Ennek szellemében – az első világháború idején, amikor katonaság foglalta le a főgimnáziumot – tanítás is folyt az épületben.

Számos neves személy látogatta meg a kaszinót az elmúlt egy évszázadban. 1919. június 22-én Vikár Béla etnográfus tartott előadást itt, véletlenül éppen aznap, amikor a Tanácsköztársaság karhatalma fegyveresen fojtotta el a diktatúraellenes kaposvári munkásmegmozdulást. 1926 nyarán József főherceg, 1929 májusában gróf Apponyi Albert tiszteletére adtak díszebédet a kaszinóban. 1936 márciusában egyszerre két protestáns püspök: a református Ravasz László és az evangélikus Kapi Béla kereste fel az épületet, 1941 elején Féja Géza író beszélt a magyar falusi és városi társadalom jövőjéről.
1944 februárjában Kudriczy István vezérőrnagy, a helyi honvéd állomásparancsnok megtiltotta beosztottainak, hogy a Kaposvári Nemzeti Kaszinót látogassák. (Bizalmas parancsában arra hivatkozott, hogy annak zsidó tagjai is vannak, s az angol győzelmet áhító kaposvári polgárság lekicsinyli a szovjet veszélyt, és helyteleníti a háborúban való részvételt…)
1945-ben aztán új fejezet kezdődött a kaszinó életében. Szociáldemokrata pártszékházként, majd a Magyar Dolgozók Pártja székházaként funkcionált, s 1956 novemberében, a szovjet intervenció után itt ütötte fel tanyáját az orosz városparancsnokság is. Később ifjúsági házzá alakították át, amelyet 1958. augusztus 20-án adtak át ünnepélyesen.

Kulturális rendezvények követték egymást, 1966 októberében még zenés ifjúsági presszót is nyitottak a jellegzetes belvárosi épületben. S újra politikai eseményeknek biztosított helyet a kaszinó: 1964-ben például városi KISZ-küldöttértekezletet, 1966-ban városi pártértekezletet tartottak a hivatalos nevén Kilián György Ifjúsági és Úttörőházban. Ugyanez év novemberében itt alakult meg a Kun Béláról elnevezett kaposvári honvédelmi úttörőzászlóalj. És 1959-ben a volt kaszinóban tartották meg a város első „KISZ-esküvőjét” is. (A vőlegény Bíró Gyula, a KISZ megyei bizottságának titkára volt.) A hetvenes évek végére azonban életveszélyessé vált az épület, ezért az ifjúsági ház 1980-ban a megyei könyvtár mellett kapott új épületet. (Erről már szóltunk néhány héttel ezelőtt.)

A felújított „Technika háza”, azaz az egykori kaszinó 1984 májusában nyílt meg a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) Somogy Megyei Szervezetének ünnepi elnökségi ülésével. Itt bontott zászlót 1985-ben a Somogyi Tudósklub is, amely a kilencvenes évek első felében Somogyi Alkotó Értelmiségiek Klubja néven működött. Ezúttal csak egyet emelünk ki a klub rendezvényei közül: 1988 áprilisában a MTESZ-székházban tartott előadást Berend T. Iván akadémikus Reformpolitikánk és a nemzetgazdaság címmel.

A kaszinóépület históriája 1995. december 28-án ért el újra a kiindulóponthoz. Ezen a napon ugyanis a MTESZ székházában tartotta meg alakuló közgyűlését a Kaposvári Polgári Casino. Mi is visszatérünk egy pillanatra abba az időbe, amikor még Szaplonczay Manónak hívták a kaszinó igazgatóját. A jeles férfiú polgári foglalkozása vezet minket új épületek felé. Azt a nagy hírű intézményt látogatjuk meg a jövő héten, amelynek egy rövid ideig Szaplonczay úr is a vezetője volt.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Hol látható ez az épületrész? Írja meg: Somogyi Hírlap szerkesztősége, 7400 Kaposvár, Kontrássy utca 2/A, vagy [email protected]
[/caption]

Olvasóink, akik felismerték a MTESZ-székházat:

Fenyvesi Istvánné, Horváth Mónika, Tóthné Tamásovics Klára, Kovács Gézáné, Martonné Kúsz Mária, Szigeti László, Soós Béla Zoltán, Király Kornélia.

Köszönjük a megfejtéseket!

Köszönjük a megfejtéseket! Egy évszazada avatták Hol látható ez az épületrész? Írja meg: Somogyi Hírlap szerkesztősége, 7400 Kaposvár, Kontrássy utca 2/A, vagy [email protected] -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!