Közélet

2012.07.19. 09:05

Ki vigyáz a gyerekemre? Pedagógus alapján dönt a szülő

Annyi már bizonyos a köznevelési törvény napokban elfogadott módosítása értelmében, hogy az óvodák kivételével január 1-jétől állami kézbe kerül a közoktatási feladatellátás.

Márkus Kata

A háromezer lakost meghaladó lélekszámú településeken a helyi önkormányzat gondoskodik – a szakképző iskola kivételével – a köznevelési intézmények működtetéséről. Ám ha ezt gazdasági okokból nem tudja ellátni, mentesül alóla. A háromezernél kevesebb lakosú településeken az állami intézményfenntartó központ működteti az iskolákat, de a helyi önkormányzat dönthet úgy, hogy átvállalja ezt a feladatot.

A mostani törvénymódosítás nem érintette az egész napos iskolai rendszerre vonatkozó szabályozást Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár szerint. Ennek ellenére a szülők nagy részében még nem tisztázódott a fogalom jelentése, álláspontjuk nem egységes e tekintetben. Ezt bizonyítja a Kaposvári Egyetemen az idei esztendőben készült felmérés is, amelyet Bencéné Fekete Andrea, a pedagógiai kar adjunktusa, valamint a tanító szakos hallgatók közösen készítettek. A felmérésből kiderül: a szülők egy része tiltakozik az egész napos iskola bevezetése ellen, mert a szülői nevelési szabadság korlátozását vélik felfedezni az új rendszerben. Az viszont egyértelműen megállapítható a kitöltött kérdőívekből, hogy az egész napos iskola bevezetése elsősorban a falvakban, a városoktól távolabb lévő településeken volna célszerű és szükségszerű.

– A külföldi és hazai szakirodalom ismeretében, a sajtóban megjelent vélemények, érvek, ellenérvek alapján az volt a feltételezésem – mondta Bencéné Fekete Andrea –, hogy a szülők nem fogadják örömmel az egész napos iskola lehetőségét negyedik osztály után. A hipotézisemmel ellentétben azonban a szülőknek kicsit több, mint a fele (52 százalékuk) beadná felső tagozatos gyermekét egész napos iskolába. A válaszaikban azonban hangsúlyozták, hogy attól függően döntenének, ki lesz az a pedagógus a felső tagozatos tanárok közül, aki a gyerekekkel a legtöbb időt fogja eltölteni. A második fontos feltétel ugyanakkor a megfelelő infrastrukturális feltétek biztosítása volt. A felmérésből kiderült az is, hogy a diplomások és az érettségivel rendelkezők közül többen ellenzik az egész napos iskolát, a gyermekek számára kényszernek, időrablásnak tekintik. A városi szülők inkább azt a lehetőséget választják, hogy egyedül legyen gyermekük otthon, felügyelet nélkül, de más, jelen esetben a pedagógus, ne korlátozza szabadságában. A másik jellemző indok a városi szülők esetében az volt, hogy ez a rendszer lehetetlenné tenné a különórákra járást, amelyet szerintük az iskola nem tud pótolni. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek viszont támogatják az új szervezeti formát, mert úgy vélik, hogy gyermekeik tanulmányi eredménye javulni fog, mert szakszerű segítséget kapnak a tanulásban. A szakszerű fejlesztést, a felzárkóztató és tehetséggondozó különórákat nem engedhetik meg maguknak, ezért úgy gondolják, hogy az iskolában töltött többletidőben ezt a lehetőséget gyermekeik meg fogják kapni.
Bencéné Fekete Andrea kutatását vidéki és városi iskolába járó 10-14 éves gyerekek szüleit kérdezve készítette. Százötven kérdőívet osztott ki, amelyet név nélkül töltöttek ki a szülők, ezek közül 115 bizonyult értékelhetőnek. A válaszadók között elsősorban anyukák szerepeltek, az apukák csak hosszas rábeszélés után vállalkoztak, 37-en véleményük kifejtésére. A településszerkezetet tekintve a szülők 68 százalékának gyermeke városi, míg 32 százalékának falusi iskolában tanul.

Kísérleteztek már a modellel

Az egész napos iskola modellje a Szovjetunióból származik Bencéné Fekete Andrea szerint, ahol az elsődleges célnak azt tekintették, hogy megkíméljék a gyermekeket a szülői ház politikailag nem elfogadott, káros ideológiai hatásától. Ám Európa számos országában is régi hagyomány, hogy a gyerekek nemcsak a délelőttöt, hanem a délutánt is az iskolában töltik. Svájcban, Spanyolországban és Franciaországban mindez úgy történik, hogy hosszú, akár két órás ebédszünetet is tart az iskola, amikor a diákok hazamennek, majd visszatérnek a délutáni tanítási órákra. Hazánkban a hatvanas évek végétől történtek kísérletek az egész napos iskola bevezetésére, amelynek fő célja a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása volt. Ám a nyolcvanas évek végére elhalt a gyakorlat, az oktatáskutatók nem találták megfelelőnek ezt a formáját az intézményes nevelésnek.

A tavaly ősszel elfogadott Nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint az általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban úgy kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig – vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben – gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Az igazgató a szülő kérelmére felmentheti a tanulót a tizenhat óra előtt megszervezett egyéb iskolai foglalkozások alól.



Az általános iskola a törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is működhet, de ebben az esetben nincs lehetőség a tanulók felmentésére a foglalkozások alól Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár szerint.

Címkék#Kaposvár
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!