Közélet

2012.07.28. 18:22

Zimányi magaslat a jövő belátásához

Amikor a millennium éveiben lendületet vett az országépítés, Zimányban templomot álmodtak, és felépítették. A huszadik század nyomait, világégését és az idő múlását mindig helyre állították. Most Európa segített.

Balassa Tamás

A közösség építi templomát, hogy a templom építhesse a közösségét: ezzel a felismeréssel éltek 1895-ben Zimányban. Hogy pontosan ki vagy kik, nem jegyezték föl a krónikák, de az bizonyos, hogy a helyiek éppen száz évvel ezelőtt, 1912-ben már méltó tisztelettel és szép nyelvezettel kérték a veszprémi püspököt, hogy a fonói fíliához hasonlóan kapjanak virágvasárnapi szentmise-lehetőséget. A régi időket a szombati templomáldáson elevenítették föl: mintegy 14 millió forintos beruházásban újították az épületet. Európai támogatással, egyházi és világi összefogással. Isten házát Rózsás László, a Nagyboldogasszony Székesegyház apátplébánosa áldotta meg, Neumüller Miklós toponári plébános jelenlétében, akivel a helyiek a hétköznapokban találkoznak.
Bizderi Elek, az egyházközség világi elnöke 1933-ban kezdte hosszú ismeretségét a korábban a taszári, ma már a toponári templom fíliájaként működő Szűz Mária neve templommal.



– Akkor születtem, s akkor kereszteltek – meséli Elek bácsi, aki földműves ősökkel büszkélkedik, ő maga jószágokkal foglalkozott előbb a családi, később a szövetkezeti gazdaságban. – Sok egykori hívő, sok törzsjáró kint van már a temetőben sajnos, és a fiatalokat ma már nehezebb megszólítani – mondja a hitéletről.

A mintegy 650 lakosú Zimány egykor színkatolikus falu volt, s minden családból jártak templomba. A három református famíliából is, akikkel jól megvoltak, mindenben támogatták a hitéletét. Mostanság hetvenen, nagyobb egyházi alkalmakon több mint százan vesznek részt a miséken, tudom meg Mogyorósi Ferenc templomatyától, aki alaposan beleásta magát a helytörténet egyházi vonatkozásaiba. A templomtörténetet a hallgatóság előtt idézte föl.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Összefogással újult meg a templom
[/caption]

Az 1895-ben letett alapkő után 1903-ban már a szomszédos római katolikus iskola is megépült, és a hívek adakozásából 1908-ban kifesthették a templomot. Erre 1300 koronát költöttek, amit jogos büszkeséggel említettek a főméltóságú püspök atyának száz éve írt folyamodványban, melynek aláírói között a Bizderi Jánost is ott találjuk. A századelő megviselte Zimányt is, sok embert veszített: a téren látható emlékműre, a Mindent a hazáért! felirattól nem messze Bizderi nevét is fölvéste a I. világháború.

A templom újjáépítését akkor ezer koronával támogatta a püspök 1920-ban, s a ház kapott új harangot is az előző helyett, mely talán ágyúként végezte. Az új harang „Ó, Boldogasszony Anyánk, add vissza szép hazánkat” felirattal került a toronyba. A II. világháború megkímélte a templomot, pedig kilenc bomba is hullt 1944-ben a határba. A hatvanas években tetőcsere, a hetvenesekben külső festés volt az épületen, ekkor kerültek be a ma is látható testes kőrisfaajtók. A belső tereket a kilencvenes évek közepén festették.

Hideg László polgármestertől tudjuk, 10,3 millió forinttal támogatta az unió az építkezést, az egyházi hozzájárulásból és az adakozásból 2,7 millió jött össze, az önkormányzat támogatása elérte a 3,2 milliót, a társadalmi munka értéke pedig a 2,5 milliót. Mintegy 35-40-en dolgoztak ingyen és bérmentve. Eredetileg a térrel együtt akarták csinosítani a templomot, de miután annak a költsége a 30 milliót is elkerülte volna, hátrébb sorolták a közteret. Start-közmunkában azért térköveztek is az emlékmű környékén.

A csaknem 750 esztendős Zimány Leader-támogatású faluszépítését Witzmann Mihály alelnök a megyei közgyűlés képviseletében dícsérte, s kifejezte, a templomtoronyhoz, vagy a múlthoz hasonló magaslatok által válik beláthatóvá a jövő. És tervezhetővé, hiszen célok és kitartó közösségi akarat nélkül nincs fejlődés. Kolber István országgyűlési képviselő a ciklusokon átívelő fejlesztésekben a mindenkori döntéshozók munkáját emelte ki, és az uniós támogatások fontosságát hangsúlyozta.
„Köszönteni jöttünk, óh Mária, néked hálát adni Krisztus anyja”, énekelték a helyi kórus tagjai a templom előtt, melynek tornya hosszan elnyúlt árnyékába fogadta a szokatlan délelőtti melegben ünneplő közösséget. Ahol, fejezte ki reményét a templomatya, hit és község újra, s mindegyre összeforrnak.
Mindeközben a faluszéli sporteseményekkel megkezdődtek a falunap progamjai is szombaton Zimányban.

Címkék#Zimány
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!